Munkahelyi érdekegyeztetés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A novemberi üzemi-, illetve közalkalmazottitanács-választások apropóján áttekintjük e két érdek-képviseleti szerv jogosultságait, illetőleg a választás szabályait.

 

ÜZEMI TANÁCS

Az üzemi tanács a munkavállalók érdekképviseleti szerve, a munkavállalók közvetlenül választják meg tagjait.

Működése

A tanács szükség szerint tartja üléseit, amelyeket az elnök hív össze. Össze kell hívni az ülést, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. A tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. Határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. A működés részletes szabályait az ügyrend állapítja meg.

A tanács a hatáskörével összefüggésben betekinthet a munkáltató nyilvántartásaiba, továbbá minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal öszszefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A tájékoztatás nem tagadható meg.

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felvilágosításokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más módon közzétehesse. A tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

Az üzemi tanács tagjai havi munkaidejük 10 - az elnök 15 - százalékának megfelelő munkaidő-kedvezményre jogosultak. Az összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását megállapodás eltérően is meghatározhatja. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár. Ezenkívül a tanács tagjait megilleti a választott szakszervezeti tisztségviselők szerinti munkajogi védelem is. A tanács elnöke az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el tevékenységét, amelyet a munkáltató fizet.

ÜZEMI TANÁCS
A munkavállalók száma Az üzemi tanács tagjainak száma
A 100 főt nem haladja meg 3
A 300 főt nem haladja meg 5
Az 500 főt nem haladja meg 7
Az 1000 főt nem haladja meg 9
A 2000 főt nem haladja meg 11
A 2000 főt meghaladja 13

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a cég gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, valamint a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről. A tanács a tervezett munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos álláspontját 15 napon belül közli a munkáltató szerv vezetőjével. Ennek elmulasztása egyetértésnek tekintendő.

Választás

Minden olyan munkáltatónál üzemi tanácsot kell választani, ahol a munkavállalók létszáma meghaladja az 50 főt (ahol a munkavállalók létszáma 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat kell választani, akire az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni). A munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) csak akkor kell üzemi tanácsot/üzemi megbízottat választani, ha az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészben megilletik az üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok. Amenynyiben a munkáltatónál több üzemi tanács/üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni azzal, hogy a munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. A választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani.

Az üzemi tanácsot/üzemi megbízottat 3 évre választják. Az újonnan létrejövő munkáltatónál 3 hónapon belül kell választást tartani.

Választhatóság és választásra jogosultság

Az a cselekvőképes munkavállaló választható üzemitanács-taggá, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval (az újonnan alakult munkáltatónál a munkaviszony időtartamát természetesen nem kell feltételként figyelembe venni). Nem lehet tagja a tanácsnak, aki munkáltatói jogot gyakorol, a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá a választási bizottság tagja.

Az üzemi tanács tagjának választására minden - a munkáltatóval munkaviszonyban álló - munkavállaló jogosult.

Választási bizottság

A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül - legkésőbb a választást megelőzően 8 héttel - választási bizottságot alakít. A választási bizottság tevékenységében a munkáltató nem vehet részt. Amenynyiben a munkáltatónál nincs üzemi tanács, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke.

A választási bizottság állapítja meg és teszi közzé a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét. Emellett meghatározza a jelöltállítás határidejét, a választás időpontját, továbbá gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait, elkészíti a szavazólapokat. A jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni.

Jelölés

A választási bizottság a választást megelőzően legalább 3 héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját; a jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. A képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan állíthat jelöltet tagjai közül. A választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka vagy legalább 50, választásra jogosult munkavállaló is állíthat jelöltet. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni és el kell juttatni a választási bizottsághoz. A jelölőlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt és a jelöltek száma megfelel az üzemi tanácsba választható tagok számának. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani.

Szavazás

A tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában keresőképtelen beteg vagy szülési, gyermekgondozási vagy hozzátartozó-ápolási szabadságon van, katonai szolgálatot teljesít, illetőleg egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van.

A szavazólapon egyértelműen meg kell jelölni a választani kívánt jelölt nevét. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a választási bizottság által elkészített szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, illetőleg a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.

Azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hoszszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

Eredménytelenség, érvénytelenség

Eredménytelen a választás, ha a jelöltek nem kapták meg a munkavállalói létszámnak megfelelő számban legalább a szavazatok 30 százalékát. Ilyenkor a mértéket elért jelölteket megválasztott tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre pedig 30 napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző 15 napig új jelöltek is állíthatók. Aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte, a tanács póttagjának tekintendő.

Érvénytelen választásnál 90 napon belül meg kell ismételni a szavazást, de 30 napon belül nem lehet új választást tartani.

A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett; megválasztottnak pedig azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták, de legalább a szavazatok 30 százalékát megszerezték. Ilyenkor az üzemi tanács megválasztása két évre szól. Amennyiben a megismételt választás is érvénytelen, egy év múlva kell újabb választást tartani.

Jogviták

Amennyiben vita van a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni, amelyre a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek 5 napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén a kezdeményezésére jogosultak 5 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A bíróság 15 napon belül, nemperes eljárásban határoz.

Megszűnés

Az üzemi tanács megszűnik, ha

  • megbízatási ideje lejárt,
  • a munkáltató szerv jogutód nélkül megszűnik,
  • visszahívják,
  • tagjainak száma legalább egyharmaddal csökken,
  • a munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent,
  • több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál több üzemi tanács működne, továbbá
  • a munkáltató és telephely szétválásakor.

Ha az üzemi tanács visszahívás vagy a munkáltató, illetve a telephely szétválása miatt megszűnik, a megszűnéstől számított 3 hónapon belül üzemi megbízottat, illetőleg üzemi tanácsot kell választani. Amennyiben a munkáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód munkáltató telephelyén (részlegénél) több üzemi tanács működne, új választásokat kell tartani.

A tanács tagjának megbízatása megszűnik

  • lemondással,
  • visszahívással,
  • cselekvőképességének elvesztésével, továbbá
  • ha 6 hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,
  • ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik,
  • az üzemi tanács megszűnésével,
  • munkaviszonya megszűnésével.

Amennyiben megszűnik a megbízatás, a kieső tag helyére a megválasztott póttagok közül annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső tanácstag tagja volt. Amennyiben pedig a kieső tanácstag nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező póttagok közül (független póttag) kell behívni a tanácsba tagot.

A tanácstag visszahívásáról szavazást kell tartani, amennyiben ezt a választásra jogosultak legalább 30 százaléka írásban indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.

Az üzemi tanács jogosultságai és kötelezettségei
  1. Együtt döntési joggal rendelkezik a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
  2. Véleményezi
  • a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére, a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó elképzeléseket;
  • a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a meghatározott adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet;
  • a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket;
  • a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;
  • az éves szabadságolási tervet;
  • az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését;
  • a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét;
  • a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.
  1. Jogosult - a szakszervezet véleményének meghallgatása mellett - jelölni a gazdasági társaság felügyelőbizottságába a munkavállalói képviselőket.
  2. Kollektív munkaügyi vita megoldását célzó egyeztetést, valamint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkáltatóval szemben.
  3. A sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles; sem az egyik, sem a másik felet nem támogathatja, de nem is akadályozhatja.

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

A közalkalmazotti tanács működésére az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, ezért csak a választási eljárást emeljük ki.

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS
A közalkalmazottak száma A tanács tagjainak száma
A 100 főt nem haladja meg 3
A 200 főt nem haladja meg 5
Az 500 főt nem haladja meg 7
Az 1000 főt nem haladja meg 9
A 2000 főt nem haladja meg 11
A 2000 főt meghaladja 13

Választás

Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan közalkalmazottakat foglalkoztató szervnél, ahol az alkalmazottak létszáma meghaladja a 15 főt. Amenynyiben ennél kevesebb alkalmazott van, közalkalmazotti képviselőt kell választani. A közalkalmazotti tanács megszűnik és képviselőt kell választani, ha az alkalmazottak létszáma legalább 6 hónapon át 15 fő alá csökken. A választás 3 évre szól. Megszűnéskor, illetőleg az újonnan létrejövő munkáltató szervnél 3 hónapon belül kell választást tartani.

Amennyiben az alkalmazottak és a közalkalmazotti tanács tagjainak létszáma legalább 6 hónapon át az alkalmazottak létszámának változása miatt nincs összhangban, megfelelő számú új tanácstagot kell választani.

A választási eljárás, valamint a választási jogosultság és a választhatóság feltételei, továbbá a tanács és a tagsági jogviszony megszűnésének esetei megegyeznek az üzemi tanácsnál leírtakkal.

V. T.
A közalkalmazotti tanács jogosultságai
  1. Együtt döntési joggal rendelkezik a kollektív szerződésben meghatározott szociális és jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
  2. Véleményezi
  • a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét,
  • a belső szabályzatok tervezetét,
  • az alkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések (pl. csoportos létszámcsökkentés) tervezetét,
  • a korkedvezményes nyugdíjazásra és a megváltozott (csökkent) munkaképességű alkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,
  • az alkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint
  • a munkarend kialakítását és az éves szabadságolási tervet.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.