Miniszteri ígéret: csökkennek a terhek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Interjú Harrach Péter szociális és családügyi mini

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Jövőre a munkaadóknak a munka világát illetően nem kell jelentős változásokkal számolniuk - mondta Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, aki kifejtette: a kormány, ígéretének megfelelően, csökkenti a munkaadói járulékot. A rehabilitációs hozzájárulás összegét viszont a minisztérium csak később közli. A foglalkoztatási törvény módosítása jórészt technikai jellegű, jelentős hatékonyságjavulást várnak viszont a közmunka területén a regionális központok létrehozása után.

 

A jövő évi költségvetés vitája ugyan még nem kezdődött meg a parlamentben, de a sarokszámokat a kormány már jóváhagyta, és részben nyilvánosságra is hozta. Mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a minisztérium, s mik a legfontosabb megoldandó feladatok?

- Az idén létrehozott minisztérium két fontos feladatot kapott. A népjóléti tárcától a szociális ügyeket örököltük, a munkaügyi minisztérium pedig részben nekünk adta át a munka világának az irányítását. Így mi kezeljük a Munkaerőpiaci Alapot, kivéve ebből a szakképzési alaprészt, ami az oktatási tárcához került. Az örökség tehát jól körülhatárolható, s ennek megfelelően az inflációt követő jövő évi költségvetésre számítunk. A szociális ellátásra szánt összeg jövőre például 300 milliárd forintot, a Munkaerőpiaci Alap kötségvetése pedig mintegy 130 milliárd forintot. Ez utóbbi változó összeg, hiszen az alap bevételi oldala a bérek változásától is függ.

Hogyan befolyásolja az alap helyzetét a kormány által megígért járulékcsökkentés?

- Természetesen negatív a hatása, hiszen a Munkaerőpiaci Alap által felhasználható járulék az eddigi négyről három százalékra csökken. Ebből következően a tárca költségvetése feszes lesz, igaz, az eddigiekhez képest nem nőnek lényegesen a megoldandó feladatok sem. Változások természetesen lesznek, hiszen például a szociális ellátások kibővülnek, megváltozik a családok támogatási rendszere. Az ezzel kapcsolatos csomagot az új parlament már az első napokban elfogadta. Így januártól ismét alanyi jogon jár a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, illetve jelentős mértékben megnő a gyermekek utáni adókedvezmény. Ez utóbbi összeg egyébként az elmúlt hetek tárgyalásai során folyamatosan emelkedett. A kormány és az Országgyűlés pedig nagy valószínűséggel elfogadja, hogy a családok egy és két gyermek után havonta 1700, három és ennél több gyerek esetén gyermekenként 2300 forint támogatást kapjanak.

A Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban is készülnek változtatásokra?

- Az alap feladatai nem változnak lényegesen, igaz, a közmunka központi irányítása módosul. Jövőre mintegy 2 milliárd forintot szánunk közmunkákra, amit kiegészít a közhasznú munka finanszírozására adott öszszeg. A változtatás legfontosabb eleme az, hogy a közmunkák irányítására három regionális központot hozunk létre. Egyet Északkelet-Magyarországon, egyet a Dél-Alföldön és egyet a Dél-Dunántúlon. Ezekre a központokra elsősorban a közmunkák szervezése hárul, hiszen az ilyen jellegű munkáknak nagyobb szerepet szánunk a munkanélküliség kezelésében.

Ön szerint a munkanélküliség várhatóan tovább csökken?

- A legfrissebb adatok szerint a munkanélküliségi ráta 8,3 százalékos, de a regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan mérséklődik. Ismerve a munkanélküliek összetételét, a probléma két módon kezelhető. Egyrészt a kis- és közepes vállalkozások támogatásán keresztül mukahelyteremtéssel, valamint szociális munkahelyek létrehozásával. Tény ugyanis, hogy nem minden munkanélküli alkalmas arra, hogy normális körülmények között, például valamely akció keretében munkavállalóvá váljon. Különösen igaz ez a tartós munkanélküliekre, az idősebbekre és a fogyatékosokra, akik szociális munkahelyteremtés nélkül nemigen válhatnak munkavállalókká.

A kis- és közepes vállalkozások támogatása kapcsán milyen feladatok hárulnak a minisztériumra?

- Ez tisztán a Gazdasági Minisztérium ügye, hiszen éles határvonal van a szociális jellegű foglalkoztatáspolitika és a gazdasági tárcához tartozó tervezés között. A volt Munkaügyi Minisztérium szétválasztásakor nálunk maradtak a megyei munkaügyi központok és a képzési központok, valamint az alapintézmény-rendszer, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív eszközöket használunk-e fel a munkanélküliség kezelésére.

Mi várható jövőre, bővülnek-e az aktív munkerő-piaci támogatások formái?

- Jövőre sokféle eszköz áll a megyei munkaügyi központok rendelkezésére arra, hogy támogassák a munkaadókat és a munkavállalókat. Így például elősegítik a munkavállalók képzését, bértámogatást nyújtanak, átvállalják a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékokat és az utazási költségeket. A foglalkoztatás bővítését a központok például legfeljebb egyévi időtartamra a munkavállaló bérének ötventől száz százalékig terjedő átvállalásával támogatják. Igaz, további feltétel, hogy az adott vállalkozás a munkanélkülit legalább hat hónapig foglalkoztassa. Ezen túl támogatják a fiatal munkanélküliek foglalkoztatását, a munkanélküliek vállalkozóvá válását, a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését, illetve intervenciós támogatást nyújtanak. Szó lehet még az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének a támogatásáról is. Hangsúlyozom azonban, hogy az eszközök igénybevétele elsősorban a helyi kezdeményezésektől függ, s ezek határozzák meg a módszereket és a mértékeket is. Ha például egy vállalkozó létszámleépítésre készülne, akkor az illetékes megyei munkaügyi központtól munkahely-megőrzési támogatást kaphat.

Változnak-e a munkaadók bejelentési kötelezettségével kapcsolatos előírások?

- Egy lényeges kötelezettségről tehetek említést, ami a munkaadók munkaerőigényével, illetve a munkahelyek megszüntetésével függ össze. A főszabály az, hogy a munkaadó legkésőbb a munkahely betöltésének esedékességekor köteles tájékoztatni a változásról a munkaügyi központot.

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, Magyarország hamarosan az Európai Unió tagja lesz. Hogyan érinti mindez a külföldi munkavállalók alkalmazását?

- Az 1991-ben aláírt brüsszeli egyezmény szerint februártól már különösebb akadályok nélkül kell befogadnunk az egyszemélyes vállakozókat, illetve azokat a külföldi munkavállalókat, akik kulcsszemélyek az adott vállalkozásnál. A csatlakozás után újabb problémák adódhatnak, hiszen a harmadik országbeli munkavállalók helyzete, így a határon túli magyaroké is megnehezül Magyarországon. Ez ellen próbálunk megoldásokat keresni. Terveink szerint Romániával és Szlovákiával szerződéseket kötünk a határ menti munkavállalás könynyítésére, illetve a gyakornokok cseréjére vonatkozóan. Emellett szerepet szánunk a kamaráknak abban, hogy a saját területük munkaerőhelyzetéről tájékoztassák a munkaügyi központokat, amelyek csak ezután hozhatják meg a munkavállalókkal kapcsolatos döntéseiket.

Mennyi pénzből gazdálkodhatnak jövőre a helyi munkaügyi központok, és mire költhetik a forintokat?

- A megyei munkaügyi központok teljesen változó összegből gazdálkodnak, azt pedig helyben döntik el, hogy mire költik a pénzt, tehát azt is, hogy melyik vállalkozói pályázatot támogatják. A háromoldalú helyi tanácsok adhatnak visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatást munkahelymegőrzésre, így például nem költségvetési cégek átmeneti likviditási gondjainak a megoldására is. Elsősorban azért, hogy a munkaadó ne kényszerüljön a munkavállalói létszám csökkentésére. A létszám megőrzésének elősegítésére a tanácsok például a leépítendő munkavállalók bérének és bérterheinek az ötven százalékát átvállalhatják egy évig. Támogatást adhatnak a tanácsok akkor is, ha a munkáltató indokolt esetben átmenetileg az előírtnál csak rövidebb munkaidőben tudja alkalmazni a dolgozókat. Ilyenkor a kieső munkabér vagy járulék 65 százalékát adhatják támogatásként hat hónapon keresztül. A leépítés elkerülése érdekében a tanácsok támogatják a részmunkaidős foglalkoztatást is. Ha például a munkavállaló kiskorú, öt év alatti gyermekeket nevel, és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll, vagy elveszti munkaképességének 40 százalékát, akkor a kieső munkaidőre fizetett bérkiegészítést szintén megítélhetik a tanácsok.

Milyen mértékben élnek a vállalkozók ezekkel a támogatásokkal?

- Nagyon nehéz összehasonlításokat tenni, hiszen a térségeknek nagyon eltérőek az adottságai. A regionális problémák megoldása azonban nagyon fontos számunkra, s ezért is hozzuk létre a területi központokat a közhasznú munkavégzés elősegítésére.

Számítanak arra, hogy az orosz gazdasági válság miatt többen kérnek majd pénzügyi támogatást a a munkaügyi központoktól?

- Igen, s úgy vélem, ez a probléma elsősorban a keleti országrészt érinti. Jártam például olyan konzervgyárban, ahol már jelezték ezt a problémát. A munkaügyi központoknak azonban csak tíz százalék körüli a központi forrása, ezért csupán tíz-egynéhány milliárd forint átcsoportosításáról lehet szó.

A tárca elkészítette a foglalkoztatási törvény módosításának a tervezetét. Várhatóan hogyan érinti ez a munkaadókat?

- A munkaadókat a változtatások többsége nem érinti, hiszen jórészt technikai jellegű, hatásköri, szervezeti módosításokról van szó, amiket azért kell megtennünk, mert megváltozott az érintett minisztériumok hatásköre, illetve megszűnt a munkaügyi tárca. A változások másik része kifejezetten csak a munkavállalókat érinti, így például ezután a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkoztatás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazási költségeket is megtérítik a központok. Újdonság az is, hogy támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan csak egyévi időtartamra állapítható meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor az ezt követő két éven belül az ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához csak akkor járul hozzá a központ, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli-járadékra.

A munkaadókat egy fontos módosítás érinti. Ennek lényege, hogy pontosítjuk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének módját és mértékét. Ezután ugyanis a rehabilitációs hozzájárulásra negyedévenként előleget kell fizetni, aminek a mértéke az éves összeg huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg és fizeti be. Az utolsó negyedévre már nem kell előleget fizetni, illetve az új munkaadó csak a tevékenységnek első teljes negyedéve után köteles először előleget átutalni. Újdonság az is, hogy a minisztérium ezt követően konkrét összegben határozza meg a hozzájárulás mértékét, s ezt hivatalosan közzéteszi.

R. S.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.