A a munkáltatók ez idáig praktikusan semlegesek voltak a közalkalmazotti és az üzemi tanácsi választásokkal kapcsolatban. Nem propagálták, de nem is akadályozták. A szakszervezetek abban bíznak, hogy ez most is így lesz.
A közalkalmazotti terület abban jelentősen különbözik az üzemi területtől, hogy ott a kormányrendelet értelmében össze kell számolni a szavazatokat helyben és országosan egyaránt. Ennek megfelelően a polgármesteri hivatalok jegyzőinek is kötelezettségeik és jogosítványaik vannak a választások törvényessége, hitelessége érdekében: a választások eredményeinek összesítésében, továbbításában vannak állami, illetve önkormányzati kötelezvények. Ezenfelül a helyi vezetők kötelezettsége, hogy biztosítsák a tárgyi feltételeket.
Egy oldalon
– A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának nem volt olyan tapasztalata, hogy a munkáltatói kör – amely a közalkalmazottak esetében például az iskolaigazgatót, a kórházigazgatót jelenti – a közalkalmazottitanács-választásokat akadályozta volna – fejtegette dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke. – A mindennapi életben a kép azonban változatosabb. Gyakori példa, hogy a munkáltató és a szakszervezet egy oldalra kerül, hiszen közösen kell fellépniük annak érdekében, hogy a dologi kiadásokra fordítható összegek vagy a bérkondíciók jobbak legyenek. Olyan kérdésekben, amit az állami vagy az önkormányzati büdzsének kell garantálnia, a helyi munkáltató, az intézményvezető és a szakszervezet általában egy platformon van. De van példa arra is, hogy a munkáltató a törvényes előírásokat nem mindig tartja be, nem konzultál a szakszervezetekkel.
Létszámleépítési ügyekben például előfordult, hogy nem konzultáltak, és bérgazdálkodásban is vannak negatív tapasztalatok. Általában elmondható, hogy amikor kifelé kell érvényesíteni az érdekeket, a munkáltató és a szakszervezet könnyebben együttműködik. Amikor viszont lokális érdekről van szó, gyakran mellőzik a szakszervezeti véleményt.
A SZEF álláspontja szerint a munkavállalói jogok érvényesítését az szolgálja a legjobban, ha a kt-választásokon mindenképpen a helyi szakszervezeti jelöltek futnak be. A SZEF szerint a korábbi választásokon elért magas támogatottságnak volt köszönhető, hogy sikerült például kiharcolni a hároméves közalkalmazotti megállapodást, és a mindenkori kormány-előterjesztésekhez képest sikerült a bérfejlesztések mértékét pozitívan befolyásolni, megőrizni a foglalkoztatottság viszonylagos biztonságát a közalkalmazotti ágazatokban. A következő időszakban egyik fő céljuk az, hogy a közintézményekben méltányos keresetet nyújtó bérrendszert vezessenek be. A másik pedig, hogy az országgyűlés megalkossa végre a közszolgálati törvényt, amely érvényesíti az európai munkaügyi bér- és foglalkoztatási normákat és ágazati szinten kellően differenciált.
Eltérő mérce
A SZEF szeretné elérni, hogy az önkormányzatokat és a kormányt a törvények munkáltatónak nevezzék meg, és így ágazati kollektív szerződések kötésére is nyíljon lehetőség a szakszervezetek számára.
A SZEF a mostani választásokon minimális célként korábbi pozícióját szeretné megőrizni. Az elmúlt választásokon a SZEF – a befutó 24 százalék független képviselő mellett – a fennmaradó 76 százalékból 50 százalékot ért el. Csak a szakszervezeti képviselőket tekintve 66 százalékot ért el, a többin osztoztak az egyéb konföderációkhoz tartozó szakszervezetek. Elsődleges cél az idén azonban valamennyi konföderáció számára, hogy a függetlenek aránya csökkenjen a jelöltek között.
A SZEF egyetért azzal, hogy a választás a szakszervezeti reprezentativitás mérője legyen, azt viszont fájlalja, hogy ez a versenyszférában nem így lesz, azaz a szakszervezetek reprezentativását nem ez alapján mérik. A választás konzekvenciái mások lesznek a közszférában, mint a versenyszférában – állítja Szabó Endre. A választási eredmények ez utóbbi területen csak a vállalati szintű támogatottságot határozzák majd meg a jelenlegi jogszabályok szerint, a közszolgálati szférában azonban a választási eredmények összesítése alapján határozzák meg a szakszervezetek és a konföderációk ágazati és országos támogatottságát. Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán jelenleg hat szakszervezeti szerveződés ül, s bár eltérő szavazati aránnyal szavazhatnak, ám ez nem az üzemi tanácsi választási eredményekhez kötődik, hanem alku következménye.
Szűkebb lehetőségek
Az MSZOSZ tagszervezetei kb. 3500 munkahelyen vannak jelen, az aktív munkavállalók közül 500 ezer szakszervezeti taggal büszkélkedhet, ezért abban reménykedik, hogy az üzemi tanácsi választásokon szakszervezeti jelöltjeik a korábbi választások arányában kapnak támogatást. Ez tűnik reálisnak, mert a munkahelyek száma az elmúlt években csökkent, átrendeződés volt a munkaerőpiacon. Körülbelül egymillió ember dolgozik tíz fő körüli foglalkoztatású cégeknél, és ott nincs is lehetőség arra, hogy üzemi megbízottat válaszszanak. A választási lehetőségek tehát a gazdasági szerkezetátalakulás miatt beszűkültek. A korábbi eredmény az MSZOSZ számára tehát valójában térnyerést jelentene a választásokon – mondta Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke.
Az MSZOSZ ugyan kezdeményezte, hogy a 15 fő alatti üzemeknél is választhassanak üzemi megbízottat, az teljesebb képet adott volna a szakszervezetek támogatottságáról, de ez nem talált fogadókészségre a törvényhozásban. A választási eredmény megőrzése a legnagyobb szakszervezeti konföderáció számára üzemi területeken 65 százalékos támogatottságot jelentene, közalkalmazotti területen pedig 7-8 százalékosat.
Az üzemi tanácsok elsősorban azokon a területeken jöttek létre, ahol szakszervezetek is működnek. Elsősorban a szakszervezetek voltak a generátorai, szervezői a választásoknak, megszervezték és felkészítették a feladatok ellátására a jelölteket, ezeknél a cégeknél a munkáltatók nem akadályozták a létrehozását. Inkább azt tapasztaltuk, hogy voltak olyan munkahelyek, ahol szakszervezet nem működött. Itt megpróbálták létrehozni a szakszervezeteket, és volt olyan munkáltató, amelyik akadályozta, egyes helyszíneken kifinomult módszerekkel, máshol durvábban.
Partnerségre törekszenek
A munkavállalóknak jelenleg a szakszervezet, az üt, a munkavédelmi képviselet és a felügyelőbizottsági tagság biztosít lehetőséget a munkahelyeken a döntésekben való részvételre. Az üt-k a munkáltatóval való párbeszéd kialakításában, a munkáltatói döntések hátterének megismertetésében, illetve a kollektív szerződésekben rögzített jóléti szociális típusú kiadásoknál az együttdöntésben gyakorolnak jelentősebb szerepet. Az MSZOSZ törekedett arra, hogy a munkavállalói képviseletet ellátók felkészültségét javítsa, s ezzel a beleszólás szakmai színvonalát tudja biztosítani. Az MSZOSZ alelnöke szerint ahol partnerként tekintették az üt-ket a munkáltatók, ott a munkavállalók tájékoztatásán, véleményük megismerésén keresztül megalapozottan hozhattak döntéseket. Úgy gondolja, a munkáltató is érdekelt abban, hogy a munkavállalók véleményét is megismerje és döntéseibe beépítse.
Az MSZOSZ-nál eltérőek a tapasztalatok a tanácsok működéséről. Az alelnök elismerte, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol formálisak a tanácsok, nem alakult ki megfelelő együttműködés. Felhívta azonban a figyelmet, hogy 1992-ben előzmények nélkül jöttek létre a testületek, és azóta egyre jobban tisztázódnak a hatáskörök. Az MSZOSZ minden más nyugati példa ellenére a szakszervezetek munkahelyi jelenlétét fontosnak tartja, részben a hazai hagyományok miatt, másrészt azért, mert valódi nyomásgyakorlásra csak a szakszervezet képes.
K. E.
