×

Kit hányan támogatnak?

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)

 

A a munkáltatók ez idáig praktikusan semlegesek voltak a közalkalmazotti és az üzemi tanácsi választásokkal kapcsolatban. Nem propagálták, de nem is akadályozták. A szakszervezetek abban bíznak, hogy ez most is így lesz.

 

A közalkalmazotti terület abban jelentősen különbözik az üzemi területtől, hogy ott a kormányrendelet értelmében össze kell számolni a szavazatokat helyben és országosan egyaránt. Ennek megfelelően a polgármesteri hivatalok jegyzőinek is kötelezettségeik és jogosítványaik vannak a választások törvényessége, hitelessége érdekében: a választások eredményeinek összesítésében, továbbításában vannak állami, illetve önkormányzati kötelezvények. Ezenfelül a helyi vezetők kötelezettsége, hogy biztosítsák a tárgyi feltételeket.

Egy oldalon

– A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának nem volt olyan tapasztalata, hogy a munkáltatói kör – amely a közalkalmazottak esetében például az iskolaigazgatót, a kórházigazgatót jelenti – a közalkalmazottitanács-választásokat akadályozta volna – fejtegette dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke. – A mindennapi életben a kép azonban változatosabb. Gyakori példa, hogy a munkáltató és a szakszervezet egy oldalra kerül, hiszen közösen kell fellépniük annak érdekében, hogy a dologi kiadásokra fordítható összegek vagy a bérkondíciók jobbak legyenek. Olyan kérdésekben, amit az állami vagy az önkormányzati büdzsének kell garantálnia, a helyi munkáltató, az intézményvezető és a szakszervezet általában egy platformon van. De van példa arra is, hogy a munkáltató a törvényes előírásokat nem mindig tartja be, nem konzultál a szakszervezetekkel.

Létszámleépítési ügyekben például előfordult, hogy nem konzultáltak, és bérgazdálkodásban is vannak negatív tapasztalatok. Általában elmondható, hogy amikor kifelé kell érvényesíteni az érdekeket, a munkáltató és a szakszervezet könnyebben együttműködik. Amikor viszont lokális érdekről van szó, gyakran mellőzik a szakszervezeti véleményt.

A SZEF álláspontja szerint a munkavállalói jogok érvényesítését az szolgálja a legjobban, ha a kt-választásokon mindenképpen a helyi szakszervezeti jelöltek futnak be. A SZEF szerint a korábbi választásokon elért magas támogatottságnak volt köszönhető, hogy sikerült például kiharcolni a hároméves közalkalmazotti megállapodást, és a mindenkori kormány-előterjesztésekhez képest sikerült a bérfejlesztések mértékét pozitívan befolyásolni, megőrizni a foglalkoztatottság viszonylagos biztonságát a közalkalmazotti ágazatokban. A következő időszakban egyik fő céljuk az, hogy a közintézményekben méltányos keresetet nyújtó bérrendszert vezessenek be. A másik pedig, hogy az országgyűlés megalkossa végre a közszolgálati törvényt, amely érvényesíti az európai munkaügyi bér- és foglalkoztatási normákat és ágazati szinten kellően differenciált.

Eltérő mérce

A SZEF szeretné elérni, hogy az önkormányzatokat és a kormányt a törvények munkáltatónak nevezzék meg, és így ágazati kollektív szerződések kötésére is nyíljon lehetőség a szakszervezetek számára.

A SZEF a mostani választásokon minimális célként korábbi pozícióját szeretné megőrizni. Az elmúlt választásokon a SZEF – a befutó 24 százalék független képviselő mellett – a fennmaradó 76 százalékból 50 százalékot ért el. Csak a szakszervezeti képviselőket tekintve 66 százalékot ért el, a többin osztoztak az egyéb konföderációkhoz tartozó szakszervezetek. Elsődleges cél az idén azonban valamennyi konföderáció számára, hogy a függetlenek aránya csökkenjen a jelöltek között.

A SZEF egyetért azzal, hogy a választás a szakszervezeti reprezentativitás mérője legyen, azt viszont fájlalja, hogy ez a versenyszférában nem így lesz, azaz a szakszervezetek reprezentativását nem ez alapján mérik. A választás konzekvenciái mások lesznek a közszférában, mint a versenyszférában – állítja Szabó Endre. A választási eredmények ez utóbbi területen csak a vállalati szintű támogatottságot határozzák majd meg a jelenlegi jogszabályok szerint, a közszolgálati szférában azonban a választási eredmények összesítése alapján határozzák meg a szakszervezetek és a konföderációk ágazati és országos támogatottságát. Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán jelenleg hat szakszervezeti szerveződés ül, s bár eltérő szavazati aránnyal szavazhatnak, ám ez nem az üzemi tanácsi választási eredményekhez kötődik, hanem alku következménye.

Szűkebb lehetőségek

Az MSZOSZ tagszervezetei kb. 3500 munkahelyen vannak jelen, az aktív munkavállalók közül 500 ezer szakszervezeti taggal büszkélkedhet, ezért abban reménykedik, hogy az üzemi tanácsi választásokon szakszervezeti jelöltjeik a korábbi választások arányában kapnak támogatást. Ez tűnik reálisnak, mert a munkahelyek száma az elmúlt években csökkent, átrendeződés volt a munkaerőpiacon. Körülbelül egymillió ember dolgozik tíz fő körüli foglalkoztatású cégeknél, és ott nincs is lehetőség arra, hogy üzemi megbízottat válaszszanak. A választási lehetőségek tehát a gazdasági szerkezetátalakulás miatt beszűkültek. A korábbi eredmény az MSZOSZ számára tehát valójában térnyerést jelentene a választásokon – mondta Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke.

Az MSZOSZ ugyan kezdeményezte, hogy a 15 fő alatti üzemeknél is választhassanak üzemi megbízottat, az teljesebb képet adott volna a szakszervezetek támogatottságáról, de ez nem talált fogadókészségre a törvényhozásban. A választási eredmény megőrzése a legnagyobb szakszervezeti konföderáció számára üzemi területeken 65 százalékos támogatottságot jelentene, közalkalmazotti területen pedig 7-8 százalékosat.

Az üzemi tanácsok elsősorban azokon a területeken jöttek létre, ahol szakszervezetek is működnek. Elsősorban a szakszervezetek voltak a generátorai, szervezői a választásoknak, megszervezték és felkészítették a feladatok ellátására a jelölteket, ezeknél a cégeknél a munkáltatók nem akadályozták a létrehozását. Inkább azt tapasztaltuk, hogy voltak olyan munkahelyek, ahol szakszervezet nem működött. Itt megpróbálták létrehozni a szakszervezeteket, és volt olyan munkáltató, amelyik akadályozta, egyes helyszíneken kifinomult módszerekkel, máshol durvábban.

Partnerségre törekszenek

A munkavállalóknak jelenleg a szakszervezet, az üt, a munkavédelmi képviselet és a felügyelőbizottsági tagság biztosít lehetőséget a munkahelyeken a döntésekben való részvételre. Az üt-k a munkáltatóval való párbeszéd kialakításában, a munkáltatói döntések hátterének megismertetésében, illetve a kollektív szerződésekben rögzített jóléti szociális típusú kiadásoknál az együttdöntésben gyakorolnak jelentősebb szerepet. Az MSZOSZ törekedett arra, hogy a munkavállalói képviseletet ellátók felkészültségét javítsa, s ezzel a beleszólás szakmai színvonalát tudja biztosítani. Az MSZOSZ alelnöke szerint ahol partnerként tekintették az üt-ket a munkáltatók, ott a munkavállalók tájékoztatásán, véleményük megismerésén keresztül megalapozottan hozhattak döntéseket. Úgy gondolja, a munkáltató is érdekelt abban, hogy a munkavállalók véleményét is megismerje és döntéseibe beépítse.

Az MSZOSZ-nál eltérőek a tapasztalatok a tanácsok működéséről. Az alelnök elismerte, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol formálisak a tanácsok, nem alakult ki megfelelő együttműködés. Felhívta azonban a figyelmet, hogy 1992-ben előzmények nélkül jöttek létre a testületek, és azóta egyre jobban tisztázódnak a hatáskörök. Az MSZOSZ minden más nyugati példa ellenére a szakszervezetek munkahelyi jelenlétét fontosnak tartja, részben a hazai hagyományok miatt, másrészt azért, mert valódi nyomásgyakorlásra csak a szakszervezet képes.

K. E.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem