×

Környezetünk védelmében I.

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 9. számában (1998. szeptember 15.)

 

Bármennyire is hangsúlyozzuk a környezetvédelem fontosságát, az ezredfordulóhoz közeledvén mindinkább azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok és az állampolgárok földön, vízen és levegőben egyaránt „fittyet hánynak" a környezetvédelmi előírásoknak. Az állam jogi normákkal igyekszik kordában tartani a környezetszennyezést, s célja olyan szabályozórendszert alkotni, amely nem a bírság kifizetése melletti környezetszennyezésre, hanem a környezetkímélő technikák meghonosítására „ösztönzi" a cégeket. Összeállításunk első részében felvázoljuk a környezetvédelem területeit, és bemutatjuk azokat az ösztönzőket, amelyekkel az állam támogatni kívánja a környezetvédelmi beruházásokat, illetőleg a kárenyhítést, a második részben pedig részletesen kitérünk az engedélyekre, a környezet használatáért fizetendő díjakra és a bírságokra.

 

Szabályhalmaz

A környezetvédelem szabályrendszere lépcsőzetesen épül fel. A legfelsőbb szint az alkotmány, amely garantálja a területén élő polgárok számára a lehető legmagasabb szintű testi és leki egészséghez való jogot, amelyet az állam – többek között – az épített és természetes környezet védelmével valósít meg. Ezzel együtt a környezetvédelem nem minősül kikényszeríthető alapjognak.

A legátfogóbb szabályokat a környezetvédelmi (1995. évi LIII. tv.) és a természetvédelmi (1996. évi LIII. tv.) törvény tartalmazza, az ágazati törvények pedig a speciális, egy-egy területet érintő jogi normákat foglalják össze. Ennek megfelelően külön törvények rendelkeznek a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról, a bányászatról, az energiáról, az erdőkről, az épített környezet alakításáról és védelméről, a termőföldről, a halászatról, a közlekedésről közlekedési alágazatonként, a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról, a területfejlesztésről, a vadgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról, a hulladékokról, a veszélyes anyagokról, a természet és a táj védelméről, az állatvédelemről és az állategészségügyről, a növényvédelemről és a növényegészségügyről, valamint a műemlékek védelméről. Mindezek végrehajtását pedig számos kormány- és miniszteri rendelet segíti, így a környezetvédelmi előírásokat több mint száz jogszabályból ollózhatjuk össze.

A környezeti elemek védelme

A föld

A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira, valamint magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

A beruházás (építés, bányászat) megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.

A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan – amennyiben a bányászatról szóló törvény így rendelkezik – igénybevételi határértéket kell meghatározni. A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket.

A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után a terület használója köteles gondoskodni a földrészlet ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről.

A víz

A víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, valamint a víztartó képződményekre terjed ki.

Mivel a víz alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás, a területi adottságoknak megfelelően, vízkészlettípusonként igénybevételi határérték figyelembevételével állapítják meg a kitermelésének és felhasználásának feltételeit.

A környezet igénybevételekor – különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások – gondoskodni kell arról, hogy a víz mint tájalkotó tényező fennmaradjon, és ne romoljanak a vízi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények.

A levegő

A levegő védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára terjed ki. Minden olyan mesterséges hatástól védeni kell, amely minőségét veszélyeztetően vagy egészséget károsítóan terheli sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal. Ezért a tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál arra kell törekedni, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a légszennyező anyagok kibocsátása.

Az élővilág

Az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – kiterjed valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire. Az élővilágot csak úgy lehet igénybe venni, hogy az ne károsítsa az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget, illetőleg ne veszélyeztesse a funkcióit.

Az épített környezet

Az épített környezet védelme a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre terjed ki. Az önkormányzatok a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a települések területén a rendezési tervben övezeteket határoznak meg. Az egyes övezetekben az épített környezet védelméről szóló törvényben a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása mellett engedélyezik a cégek tevékenységét. A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem végezhető.

A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítésekor fel kell tárni és értékelni kell a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is.

Veszélyes anyagok és technológiák

A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó gazdálkodó a tevékenységéhez felhasznál, előállít vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrozív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve előidézhet ilyen hatást.

A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor – beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat –, továbbá veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát a jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik vagy kizárják.

A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot jelölnek ki.

A veszélyes technológia üzemeltetésekor, az adott tevékenység megkezdése előtt környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, illetőleg felszámolására.

Hulladékok

A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem azokra az anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is – terjed ki, amelyeket a tulajdonosa nem tud vagy nem kíván eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználni, illetve amelyek azok használata során keletkeznek. A környezethasználó gazdálkodó köteles gondoskodni a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról).

A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagokra, a hulladékká vált szennyezett földre, továbbá a bontásra váró vagy bontott termékekre is.

Zaj, rezgés és sugárzás

A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

Műszaki és szervezési módszerekkel kell megoldani a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, valamint a tartósan a határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra terjed ki.

Támogatások

Az állam és az önkormányzatok különböző támogatási forrásokkal igyekeznek elősegíteni a környezetvédelem hatékonyságát.

1. Központi Környezetvédelmi Alap

A Központi Környezetvédelmi Alap a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását – a tájrendezést –, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő elkülönített állami pénzalap. Az alap által felhasználható támogatási keretet az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az alap kaszszájába az alábbi bevételek folynak be:

  • a környezet- és természetvédelmi bírságok,
  • a környezetvédelmi termékdíjak,
  • a környezethasználati és -terhelési díjak,
  • a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított igénybevételi járulék,
  • a műemlékvédelmi hozzájárulás,
  • az építésügyi és a műemlékvédelmi bírság,
  • az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből, hasznosításából befolyt árbevétel, és
  • a bányajáradék

meghatározott hányada.

Az alap egyéb bevételét képezik:

  • a költségvetési támogatás,
  • a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek,
  • az önkéntes befizetések és támogatások,
  • az alapból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
  • a kárelhárítási költségek és kártérítés, valamint
  • az üzemanyagok után befizetett jövedéki adónak az alapot környezetvédelmi termékdíj címen megillető 3 százaléka.

Felhasználása

Az alap bevételei az alábbi környezetvédelmi célokra használhatók fel:

  • a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, illetve anélkül, amennyiben a kormány egyedi döntéssel rendelkezik a felhasználás céljáról és összegéről,
  • az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek – ismert károkozó esetén átmeneti, egyébként végleges – megtérítésére,
  • közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,
  • az alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére.

A támogatás és a finanszírozás vissza nem térítendő, kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő, kamattámogatás vagy hitelgarancia lehet.

A környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések közé

  • a levegőtisztaság védelmét,
  • a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását, ártalmatlanítását és a környezetkímélő, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetését,
  • a zaj- és rezgésvédelmet,
  • a védett természeti értékek megőrzését, a védett természeti területek természetvédelmi hasznosítását,
  • a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,
  • a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését, valamint
  • a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását,
  • az épített környezet – ideértve a műemlékvédelmet is – értékeinek védelmét,
  • a környezetbarát fogyasztói szokások elősegítését, valamint a környezetbarát termékek alkalmazását,
  • a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést, valamint
  • a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére

szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.

Pályázat

A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény elfogadását követő 60 napon belül – az érintett tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében – pályázati felhívást tesz közzé.

A pályázatokat a pályázati céltól függően

  • az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez,
  • a nemzetipark-, illetve természetvédelmi igazgatósághoz,
  • a területi főépítészi irodákhoz, illetve az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatóságához és a területi műemléki építésfelügyeleti és ügyfélszolgálati irodáihoz

kell benyújtani.

A pályázatok beadási határideje folyamatos, legkésőbb a beadást követő negyedév végéig bírálják el azokat. A döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

A pályázati felhívást a minisztérium hivatalos lapjában, annak rövidített változatát pedig legalább egy országos napilapban kell közzétenni. A pályázati adatlapot és útmutatót a területi szervezetek bocsátják a pályázók rendelkezésére. A területi szervezetek címjegyzékét a pályázati felhívás tartalmazza.

Az alapból belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat támogatást, közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában pedig bárki részesülhet.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

  • a pályázó nevét, címét, szervezeti formáját, adószámát és statisztikai jelzőszámát, alapító okiratát, a bírósági nyilvántartásba vétel és képviseleti jogosultság igazolását;
  • a pályázó bankszámlaszámát és ennek igazolását;
  • a pályázati cél leírását, a pályázati felhívás alapján történő besorolását, és az elérni kívánt környezeti hatás bemutatását;
  • az elvégezni kívánt feladatok felsorolását, részletes költségkalkulációját, a költségkalkulációt alátámasztó gazdaságossági számításokat;
  • a fejlesztés teljes költségét, az igényelt támogatás összegét, módját;
  • a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét és nyilatkozatot a fedezetigazolásról;
  • a pályázati felhívásban meghatározott esetekben a pályázati cél megvalósításához szükséges jogerős hatósági engedélyek, illetve egyéb nyilatkozatok, szerződések másolatát;
  • visszatérítendő támogatás, kamattámogatás és hitelgarancia igénye esetén a biztosítékok megjelölését;
  • a pályázati cél megvalósításának kezdő és befejező időpontját, részhatáridők megjelölését;
  • az alapból korábban kapott támogatások adatait;
  • az alap felhasználására vonatkozó jogszabályokban és a pályázati felhívásban előírt egyéb adatokat és mellékleteket;
  • nyilatkozatot az adatok nyilvános kezeléséhez való hozzájárulásról.

Nem támogatható az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban szereplő valamelyik támogatási célnak. Nem kérhető támogatás a pályázat benyújtásának időpontjában már befejezett fejlesztéshez sem. Nem pályázhatnak a csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodók, valamint akiknek 60 napon túli adók módjára behajtható köztartozásuk van.

A támogatás igénybevétele

A támogatás a fejlesztés költségeinek 60 százalékáig, vissza nem térítendő támogatás esetén pedig 30 százalékáig terjedhet. Amennyiben a fentiekben felsorolt támogatási formákat együttesen alkalmazzák, akkor a mértéke a fejlesztés költségeinek 70 százalékáig terjedhet azzal, hogy a visszatérítendő támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés 60 százalékát, a vissza nem térítendő támogatás pedig annak 30 százalékát.

A döntés időpontjától számított 8 napon belül értesítik a pályázót a döntésről és annak indokolásáról. A támogatottak felsorolását tartalmazó listát a minisztérium hivatalos lapjában, az ennek megjelenéséről szóló értesítést pedig legalább egy országos napilapban közzé kell tenni. A pályázó számára kedvező döntésről szóló értesítés egyben a támogatási feltételeket is tartalmazza, amelynek elfogadásáról a kézhezvételtől számított 15 napon belül a pályázónak előzetesen írásban nyilatkoznia kell. Amennyiben a határidőn belül nem nyilatkozik, nem jogosult a támogatás igénybevételére. A nyilatkozatot tevő kedvezményezettel a miniszter vagy az általa megbízott személy köt szerződést. A szerződést az ajánlat elfogadásától számított 60, illetve közbeszerzési kötelezettség esetén 120 napon belül kell megkötni. A szerződéskötés feltétele, hogy a pályázó a támogatási ajánlatban foglalt szerződéskötési előfeltételeket teljesítse.

2. Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok

Környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat – Budapesten a fővárosi önkormányzat is – önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.

A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:

  • az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
  • a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok öszszegének harminc százaléka,
  • a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
  • az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege.

Az önkormányzati környezetvédelmi alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni.

Fogalmak
környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása;

környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;

környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;

környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység;

környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;

környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő;

igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást;

kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást;

szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott – mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása (a mindenkori tudományos ismeretek alapján) környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;

környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem