A munkaadók a közterhek csökkenését várják a jövő évi szabályozórendszertől. Erről egybehangzóan nyilatkoznak a különböző munkaadói érdekképviseletek. A kérdés mindössze az: ki hogyan képzeli el a közterhek csökkenését! Az egyes elképzelések között számos hasonlóság van, például a szervezetek szorgalmazzák az átalányadózás kiterjesztését és a társadalombiztosítási járulék (kormánypártok által megígért) csökkentését. Ennek ellenére a munkaadói szervezetek még messze állnak attól, hogy egységes igényeket fogalmazzanak meg, és erősen érződik a kormányzati szándékok ismeretének hiánya.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette és elküldte az ügyben illetékes Pénzügyminisztériumnak az 1999. évi költségvetésre és adójogszabályokra vonatkozó javaslatait. A kamara a közterhek csökkentésére vonatkozó elgondolásait egybekötötte a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklésére vonatkozó javaslataival. "A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésén részben a közterhek mértékének csökkentését értjük, de elengedhetetlennek tartjuk az egyszerűbb adózási módok szélesebb körű alkalmazását is, valamint a járulékfizetés korszerűsítését" – fogalmaz a kamara.
A kamara elvi igényeit is öszszegezte a vállalkozói közterhek tárgyában. A kamara azt kívánja: az adó- és járulékrendszer legyen átlátható, közérthető, könnyen ellenőrizhető. A gazdasági önkormányzat emellett nagy jelentőséget tulajdonít a rendszer stabilitásának, kiszámíthatóságának is.
Folyószámla a befizetésekről
Álláspontjuk szerint elengedhetetlen az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés. A nyilvántartási és beszámolási kötelezettség ne okozzon indokolatlan terhelést, a befizetőnek legyen információja a felhasználásról, és készüljön átlátható folyószámla-kivonat a közterhek befizetéséről. A kamara a PM-nek küldött javaslatában azt is követeli, hogy az elvonás mértéke elviselhető, megtermelhető és versenyképes legyen.
A kamara az átalányadózás kiterjesztését javasolja a vállalkozók meghatározott körére. Az átalányadózás bevezetésével az egyéni és mikrovállalkozások (az egyszerűsített könyvelési kötelezettség mellett) egyszerűsített bevallással teljesíthetnék közbefizetési kötelezettségeiket.
A kamara elgondolása szerint az átalányadózást azokra az egyéni és társas vállalkozásokra kellene kiterjeszteni, amelyek nem foglalkoztatnak alkalmazottat, és bevételük nem haladja meg az évi 2 millió forintot vagy az alanyi áfa-mentesség felső határát. Az adó mértéke az árbevétel arányában sávosan változna. Javaslatuk szerint 500 ezer forint árbevételig a fizetendő átalányadó 100 ezer forint, 501 ezer és egymillió forint árbevétel között 160 ezer forint, 1-1,5 millió forint árbevétel között 180 ezer forint, 1,5-2 millió forint árbevétel között 200 ezer forint lenne. Az adó kiszámításánál a kamara 80 százalék költségátalányt, tb-járulékot, társasági adót és szja-t vett figyelembe. A kamara javaslata szerint az átalányadót választó vállalkozónak negyedévenként adóelőleget is fizetnie kellene.
A kamara további vállalkozói körre is javasolja az átalányadó kiterjesztését. Ezek szerint a főmunkaviszony és a nyugdíj mellett vállalkozókra és a tanulók vállalkozásaira is érdemes lenne kiterjeszteni az átalányadózást. Esetükben is szerepel az a kitétel, hogy éves árbevételük 2 millió forint alatt legyen és ne foglalkoztassanak alkalmazottat. Ezeknél a vállalkozásoknál az adó ugyanazokat az elemeket tartalmazná, mint az előbb említetteknél, azzal a különbséggel, hogy a javaslat tb-járulék helyett 10 százalékos baleseti járulékkal számol.
Átalányadóbeli variációk
Számszerűsítve az 500 ezer forint árbevételig 70 ezer, 501 ezer és egymillió forint árbevétel között 90 ezer, 1-1,5 millió forint árbevétel között 110 ezer, 1,5-2 millió forint árbevétel között 170 ezer forint átalányadót kellene fizetni.
Egy harmadik variáció szerint a jelenleg meglevő átalányadó-rendszert kellene kiterjeszteni minden egyéni vállalkozóra (szakmai megkötöttség nélkül), akinek nettó árbevétele nem haladja meg a 20 millió forintot.
A negyedik variáció szerint az átalányadózást ki lehetne terjeszteni minden egyéni és társas vállalkozásra, amelynek éves árbevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Ez esetben egymillió forint árbevételig a fizetendő adó a jövedelem 23,5 százaléka, egy- és kétmillió forint között 25 százaléka, 2-3 millió forint árbevétel között 28 százaléka, 3-4 millió forint árbevételig 31 százaléka, 4 és 5 millió forint árbevételig 35 százaléka lenne.
Az első két javaslat bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy nagyon rövid időn belül létrejöjjön a központi információs rendszer. A járulékokat, adókat egyetlen szervezetnek kellene átutalni, és az átalányadó megfelelő részét és az információkat ez továbbítaná a felhasználónak. A kamara javaslata szerint a nem tételes költségelszámolást választóknál az elszámolható költséghányadot növelni kellene. A jelenlegi 90, illetve 80 százalék egyre kevésbé fedezi a valódi költségeket.
A költségek bizonylatolásának egyszerűsítését eredményezné, ha a közüzemi díjakat, gépkocsihasználathoz kapcsolódó költségeket is átalányban lehetne elszámolni. Jelenleg a gépkocsihasználat üzemanyag- és karbantartási költségének elszámolása rendkívül bonyolult, mégsem szűri ki a manipulálás lehetőségét.
Fölösleges kötöttségek
A jelenlegi társasági törvény csak a nagyvállalkozókat és a nagyberuházásokat ösztönzi – állítja a kamara. Úgy látják, hogy a kisvállalkozások beruházásait is kedvezménnyel kellene segíteni. Például meg kellene szüntetni azt az előírást, amely kimondja, hogy a normál leírás fölötti rész növeli a társasági adót.
A kamara javasolja továbbá az osztalékadó mértékének 20 százalékban történő meghatározását, mivel az osztalék tőkejövedelem, amit már társasági vagy vállalkozói adó is terhel. Egyszerűsítést hozhatna az adózók számára az is, ha az elkülönített alapokat, illetve a költségvetési célelőirányzatokat érintő járulékokat összevonnák.
A kamara javaslata szerint az alanyi áfamentesség határát 3,5 millió forintra kellene felemelni. Könnyítene a vállalkozók helyzetén az is, ha az adó- és tb-bevallások határidejét összehangolnák, és egyszerűsödne a nyomtatvány.
A kamara szerint el kellene törölni azt az előírást, hogy az előző havi járulékbefizetési bizonylatot mellékelni kell a bevalláshoz. Ugyanis a bizonylat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak felesleges, mert a befizetésről a folyószámlán előbb értesülnek.
A kamara szorgalmazza, hogy jogszabályban rögzítsék: mikortól számítandó a közteher befizetése. Jelenleg gondot okoz, hogy a hatóság a kötelezettségek teljesítésének azt a napot tekinti, amikor a bank leemeli a pénzt a folyószámláról. Az átutalási idő azonban nem kiszámítható, a bankok átutalási ideje változó, amit az esetleges torlódás is befolyásolhat. Az átutalás elhúzódásából eredő késedelmi pótlékot azonban a befizetőnek kell megtéríteni.
Csalódott kisiparosok
A KISOSZ, az OKISZ, az ÁFEOSZ és az IPOSZ nemrégiben megalapította a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetséget (KÉSZ), amelyben az érdekképviseletek egyeztetik koncepciójukat.
A KÉSZ elkészítette javaslatait a kormánynak a kis- és középvállalatok helyzetének javítására. A KÉSZ több intézkedési csomagot javasolt, ebben szerepel a közterhek mérséklésére vonatkozó ajánlás is. A KÉSZ javasolta az átalányadó még szélesebb körben történő kiterjesztését, elsősorban az áfára, de ha lehet, minél több adónemre. Eszerint az átalányadónak csak az egyszeresen nyilvántartott árbevétel lenne az alapja, és ehhez lehetne meghatározott jövedelmezőséget rendelni. Aki ezt választja, befizetheti az adóját, és nem kell különböző adminisztrációt végeznie. Nem kellene könyvelői díjat fizetni, nyomtatványok után rohangálni stb.
A KÉSZ javaslatában több pontban foglalta össze a kis- és középvállalkozásokat érintő gondokat, és a közterhek mérséklésének igénye mellett megfogalmazta a kisvállalkozások hitelezésének új rendszerére vonatkozó ajánlatát is. Ezek szerint olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni a kis- és középvállalkozások támogatására, amelyből visszatérítendő támogatás lenne igényelhető. Az alap költségeinek egy részét a szakmai érdekképviseletek magukra vállalnák annak érdekében, hogy tagjaik megfelelő forráshoz jussanak.
– A KÉSZ érintett szervezetei arra számítottak, hogy majd az általuk tett javaslatokból valamit megtalálnak a kormány elképzeléseiben is, és tárgyalhatnak majd az illetékesekkel erről – mondta Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára. A KÉSZ azonban tévedett. Egyelőre azt tapasztalják, hogy a kormány az érdemi egyeztetés helyett a sajtóban üzen az érdekképviseleteknek, és olyan elképzeléseket dédelget, amelyek egyetlen érdekegyeztető fórumon sem szerepeltek.
– Ennek következtében olyan dolgokat hallunk, amelyek a kormányprogramnak is ellentmondanak – állítja a KISOSZ főtitkára. Példának hozza fel erre az egészségügyi hozzájárulás kontra tb-járulék-csökkentés ügyét. A Fidesz kimondta, hogy csökkenteni szándékozik a közterheket, ugyanakkor a KÉSZ számításai szerint a járulék csökkentése és ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás emelése a kisvállalkozói körben havi 70 ezer forintos jövedelemig többletbefizetéssel jár. Efölött kezd el a vállalkozás számára pozitív eredményt hozni.
– A kisvállalkozói körben jellemzően ennél kevesebb a jövedelem, a kormány deklarált céljai és a várható konkrét intézkedések között ellentmondás van. Lehet, hogy ennek a hatásvizsgálatát senki sem készítette el a kormány részéről – vélekedik Antalffy.
A járulékcsökkentés ára
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége még nem kapott olyan munkaanyagot a kormánytól, amelynek alapján hivatalosan is véleményt lehetne mondani a jövő évi közterhek alakulásáról – mondta Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ illetékese. – Az MGYOSZ kapott ugyan egy 6,5 oldalas írásos anyagot, de ebben semmi olyan sarokszám sincs, amelynek alapján a vállalkozások tudhatnák a kormány szándékát. Mindössze a jövő évre várható 11 százalékos inflációt lehet kiolvasni belőle. Egy árva szó sincs az anyagban az elkülönített állami alapokról, holott félő, hogy itt fogják beszedni a máshol tett engedmények fedezetét.
Konkrét javaslatot ezért még nem is készítettek arra vonatkozóan, hogy a kormány menynyit engedjen a közterhekből.
Az MGYOSZ szerint a kormány által már korábban megígért 4 százalékos tb-járulék-csökkentés, vagyis a járulék jelenlegi 39 százalékról 35 százalékra mérséklése kedvező hatással lenne a foglalkoztatásra. Ennek örülnének a gyáriparosok, de csak akkor, ha a mérséklésnek nem a 3600 forintos egészségügyi hozzájárulás lenne az ára.
– Hivatalos értesítést a kormány szándékáról nem kaptunk. Az is félő, hogy a különböző módosítgatások során a tb-járulékok szerkezete átrendeződik, és végül nem lesz különösebb változás – véli az MGYOSZ szakértője.
A társasági adó 18 százalékos magyarországi mértéke nemzetközileg is alacsonynak számít, ennek csökkentését nem szorgalmazza az MGYOSZ. Ugyanakkor tartanak az egyéb terhek növekedésétől.
– Már tavaly is azt hallottuk, hogy nem növekednek az adóterhek, de eközben a környezetvédelmi termékdíjas termékek körébe újabb termékeket kapcsoltak be. Hallottunk olyan kósza információt, hogy ennek a körét ismét szélesíteni akarják, vagy az Útalap-hozzájárulást emelnék. Nem tudjuk mi lesz a Munkaerőpiaci Alaphoz történő hozzájárulással. Mindenféle új ökoadók bevezetéséről is keringenek hírek, de nem tudni végül is melyek valósulnak meg. Hivatalosan ugyanis ezekről még nem kaptunk tájékoztatást – mondta az MGYOSZ képviselője.
