×

Szexuális zaklatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 8. számában (1998. augusztus 15.)

 

Valós probléma-e a szexuális zaklatás a mai Magyarországon, vagy csak Nyugatról átvett „feminista" program? A cikk ezekre a kérdésekre keresi a választ, és egyben áttekinti a magyar és a nemzetközi gyakorlatot.

 

Kényes, de ugyanakkor felkapott téma manapság a munkahelyi szexuális zaklatás: a közelmúltban nagy botrányt kavart Clinton amerikai elnök esete, akit egy volt arkansasi állami alkalmazott szexuális zaklatással vádol. Ausztriában a nőügyi miniszternő férje keveredett szexbotrányba, így a miniszterfeleségnek éppen a hivatalba lépése utáni egyik legelső intézkedésként tervbe vett, a szexuális zaklatásról szóló törvény beterjesztését kellett elhalasztania...

A közvélemény a szexuális zaklatás fogalmával sincs tisztában, és egészen mást értenek ez alatt az USA-ban, mint Olaszországban vagy Magyarországon. Ami a prűdnek mondható Amerikában kimeríti a szexuális zaklatás fogalmát, az nálunk és a „felvilágosultabb" országokban meg sem közelíti azt. Nálunk elképzelhetetlen – de legalábbis nevetséges -, hogy valaki szexuális zaklatásnak tartsa, ha megdicsérik az öltözékét, az Amerikai Egyesült Államokban azonban könnyen zaklatásnak minősül az ilyen „megjegyzés".

A konkrét eset, a körülmények, a munkatársak egymás közti viszonya (beosztott-főnök kapcsolat, az egyszerű kollegiális viszony) mind-mind befolyásolják annak eldöntését, hogy szexuális zaklatás történt-e, illetve csak bók, megjegyzés, vicc hangzott el.

Az ember idejének egyharmadát tölti a munkahelyén, csaknem annyit – ha az alvásidőt nem számítjuk -, mint a családja, barátai körében. Legtöbbször nem az általunk megválasztott munkatársakkal dolgozunk együtt, hanem idegen emberekkel, kényszerű összezártságban. A munkahelyek többsége koedukált, nők és férfiak dolgoznak együtt, ahol gyakori – főképp egy fiatal gárdában – az egymás iránti nemi vonzódás kialakulása. Ha természetesnek tartjuk, hogy a fiatalok az iskolában ismerkednek, együtt járnak, egymással létesítenek kapcsolatot, akkor legalább ugyanilyen természetes, ha ugyanez a munkahelyen történik.

Szexuális zaklatás viszont csak akkor történik, míg az egyik fél „akarja", a másik viszont elzárkózik a munkatársi viszonyon túli kapcsolatlétesítéstől. Ugyanaz a magatartás lehet szexuális zaklatás vagy kedves gesztus is. Általánosan elfogadott azonban, hogy csak azokat a magatartási formákat tekintjük szexuális zaklatásnak, ami hosszan, kitartóan, nyugtalanítóan, bántóan történik. Ezekben az esetekben az áldozat gyakran van kitéve a testi ráhatáson, bántalmazáson kívül pszichoterrornak, lelki nyomásnak, amiből – ha félti a munkahelyét – nehezen tud szabadulni.

Egy-egy csipkedés, vacsorameghívás még nem zaklatás, emiatt még kevesen rohannak rögtön a bíróságra.

A zaklatás formái

A szexuális zaklatásnak is megvannak a fokozatai: a kétértelmű megjegyzéseken, szemezésen, bámuláson át a „leteperésig" sok mindenben megnyilvánulhat, és az sem mindegy, hogy a világ melyik táján történik. Innen Magyarországról nézve amerikai túlzásnak tartjuk azt az esetet, amikor egy hatéves kisfiút azért tiltottak el egy napig az iskolalátogatástól, mert megpuszilta, vagyis „szexuálisan zaklatta" a vele egykorú osztálytársnőjét. Szintén az USA-ban történt meg, hogy egy pennsylvaniai professzoraszszony azért indított pert, mert úgy érezte, hogy Goya: Meztelen Maja című festményének másolata, amit munkatársa tett ki a falra, szexuálisan megalázó helyzetbe hozza őt. Az USA-ban az európaihoz – és főleg a magyarországihoz – képest a szexuális zaklatás miatti kártérítéses pereknek nagy bírói gyakorlata alakult ki. Évente kb. tízezer zaklatásos pert indítanak, és például amiatt is nagy összegű kártérítésre köteleztek céget, amikor az alkalmazottaiktól a miniszoknya hordását követelték meg.

A szexuális zaklatás másik megnyilvánulási formája a szexuális zsarolás, amikor a munkaviszonnyal kapcsolatos előnyök – fizetésemelés, előléptetés, szabadságkiadás – visszatartásával kényszeríti a zaklató a zsarolt személyt arra, hogy engedelmeskedjék neki.

A zaklatásos esetek legnagyobb része látens marad vagy házon belül megoldódik. A nemzetközi tapasztalatok alapján azonban általánosságban elmondható, hogy a szexuális zaklatások célpontjai a női alkalmazottak, és gyakran az elkövető kihasználja az erőfölényét, a magasabb beosztotti, főnöki pozícióját, így a kiszolgáltatottság még nagyobb, mint ha egyenlő felek állnának egymással szemben. Még megbecsülni sem tudjuk, hogy Magyarországon mennyi az ilyen esetek száma: mennyien tűrik el, mennyien tudják úgy visszautasítani a zaklatást, hogy nem tudódik ki, és hány eset marad a munkahelyen belül.

Az osztrák női alkalmazottak körében végzett felmérés szerint 81 százalékukat érte szexuális zaklatás, amelyből csak 37 százalék a valódi testi támadás, a többi kimerült a kihívó tekintetben, a nők utáni füttyentésben, a szexuális tartalmú megjegyzésekben. Talán más eredményre jutnának, ha a napfényes Olaszországban vagy az osztrákoknál toleránsabbnak tartott magyar nők körében végeztek volna ilyen felméréseket.

A magyar szabályozás

A cím félrevezető: nincs külön törvény a szexuális zaklatásról, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) Különös Része pedig nem tartalmazza a „szexuális zaklatás" törvényi tényállását, s a Munka Törvénykönyve (Mt.) sem említi meg a munkahelyi szexuális zaklatást.

Az alkotmány szellemisége kizárja, hogy bárkit is szexuálisan zaklassanak a munkahelyen, vagy bárkinek is megsértsék a személyiségi jogait. (A személyiségi jogokat, azok megsértését a Polgári Törvénykönyv szabályozza.)

Az Mt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A (2) bekezdés kimondja, hogy a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy erre vezet. A munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik a rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Az Mt. ezenkívül tiltja a munkavállalók közti bárminemű különbségtételt is.

A Btk. a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében büntetni rendeli az erőszakos közösülést, a szemérem elleni erőszakot, a természet elleni fajtalanságot, a megrontást, a vérfertőzést, a szeméremsértést.

A szexuális zaklatások legtöbbje egyik törvényi tényállásba sem illik bele, hiszen a fenékbe csípés, a kétértelmű kifejezések vagy a kitartó udvarlás még nem bűncselekmény. Az erőszakos nemi közösülés meg attól függetlenül is bűncselekmény, hogy hol történik: munkahelyen vagy egy kihalt parkban.

Kérdés, hogy szükség van-e külön törvényre, vagy kell-e egyáltalán akár a már meglévő törvényekbe beiktatni a munkahelyi szexuális zaklatás törvényi tényállását, van-e akkora súlya ennek a problémának Magyarországon, hogy a munkahelyen történő szexuális zaklatást kiemelten kezeljék. Olyan álláspont is van, hogy mindez belefér a meglévő jogszabályok adta védelembe, így törvénymódosításra sincs szükség.

A szexuális zaklatásról szóló önálló törvény sok problémát felvetne, az ellenzők bosszúhadjárattól félnek, a munkáltatók pedig az alkalmazottak tömeges feljelentgetéseitől, kártérítési pereitől. A bizonyítás sem egyszerű: ezek az esetek legtöbbször négyszemközt zajlanak, nem a nagy nyilvánosság előtt, s állítás áll szemben tagadással. A külön törvény hívei ugyanezért üdvözölnék a törvény megalkotását: így talán több esetre derülne fény, az áldozatok nem burkolóznának hallgatásba, könnyebbé válna az érdekérvényesítés. Tény azonban, hogy a munkanélküliség megnövekedése miatt az érintettek jobban megbecsülik a munkahelyüket, nehezebben panaszkodnak a felletteseikre. Így az esetek szinte mindegyike látens marad.

A törvény kihatna az amúgy sem egyenlő elbírálás elvén alapuló munkaerő-felvételre is: a női alkalmazott felvételénél a munkáltató joggal tarthatna attól, hogy az alkalmazott esetleg kártérítést követel valamilyen szexuális zaklatásra hivatkozva, így megint csak a férfiak járnának jól.

Külön törvény helyett célszerűbb lenne a meglévő jogszabályokban egyértelműbben szabályozni az esetkört, konkrétan – óvakodva az angolszász túlzásoktól – meghatározva, mi minősül szexuális zaklatásnak. Ezzel együtt könnyebbé, átláthatóbbá kell tenni az érdekérvényesítési csatornákat.

A potenciális áldozat
Külön tudományág (viktimológia, áldozattan) foglalkozik az áldozat közrehatásával, a sértett személyével, illetve azzal, hogy ki válik elsősorban bűncselekmény áldozatává. Erre különösen jó példákat lehet találni a szexuális zaklatás vizsgálatánál. A munkahelyen – ahol kényszerűen együtt vannak, élnek, dolgoznak az emberek – egy miniszoknyában bellibbenő csinibaba természetesen jobban ki van téve szexuális zaklatásnak, mint az, aki tartózkodóbban, visszafogottabban öltözködik, viselkedik. Sok fürkész tekintetű férfi kolléga felhívásnak érez egy melltartó nélküli átlátszó blúzt vagy egy foszlott fenekű feszes farmert. Ilyen esetekben egy kétértelmű megjegyzést nehéz szexuális zaklatásnak minősíteni, mindazonáltal még ez sem adhat alapot erőszakoskodásra. A másik oldala a dolognak, hogy a munkahelyen – akár akarunk, akár nem – együtt kell lennünk olyan munkatársunkkal is, akit nem kedvelünk, vagy akinek a közeledését nem kívánjuk, és esetleg más helyzetben, más körülmények között ki tudnánk térni előle.
Ezzel foglalkozó tanulmányok feltárták, hogy az elvált, egyedülálló fiatal nők, etnikai kisebbségben lévők nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Ezenkívül természetesen kiszolgáltatottabbak az alacsonyabb beosztásban lévők, vagy az olyan munkahelyen dolgozók, ahol a férfiak aránya jelentősen meghaladja a nőkét (pl. honvédség, rendőrség).
A nők mellett – közel sem olyan arányban – a férfiak is ki vannak téve szexuális zaklatásnak, de a nemükből adódó sajátosságoknak megfelelően ők könnyebben ki tudnak térni előle.
A kiszolgáltatottság abban is megnyilvánul, hogy az áldozatok nem tesznek feljelentést, panaszt. Féltik a munkahelyüket, az elért eredményeiket, és tartanak attól, hogy mi történik, ha senki sem hisz nekik. Félnek, hogy a szeretett főnök elleni feljelentés után megromlik, ellenségessé válik a munkahelyi légkör. A bizonyítás is igen nehéz. A kutatások azonban kimutatták, hogy erőszakoskodásig, erőszakos közösülésig – tehát bűncselekmény elkövetéséig – ritkán fajul a dolog, legtöbbször megreked verbális szinten. Ilyenkor a sértett részéről marad a visszautasítás – ami az esetek nagy részében eredményes – és a hallgatás.

Egy kis nemzetközi kitekintés

Az egyes országok joggyakorlata igen eltérő: sok helyen külön törvény foglalkozik a szexuális zaklatással (Németország, Hollandia), máshol viszont, mint például Dániában, Svédországban, az egyenjogúságról szóló törvénybe iktatták a szexuális zaklatás elleni védelmet, megint más országokban (pl. Izlandon) a Büntető Törvénykönyv is tartalmazza ezt a törvényi tényállást. Az angolszász államokban a szexuális zaklatás megítélése, üldözése sokkal szigorúbb, és a megtörtént esetekre is gyakrabban derül fény, bátrabban mernek kártérítési pereket indítani az érintettek. Ausztriában külön – az állam által finanszírozott – ügyvédi irodát állítottak fel, amelyhez az egyenlő elbánás megsértésére való hivatkozással lehet fordulni. Finnországban, Svédországban az ombudsman foglalkozik az ilyen panaszokkal.

USA

Az amerikai szélsőséges példákat már említettük. Évente kb. 10 000 keresetet indítanak szexuális zaklatás miatt. A korlátlan szabadság hazájában a munkahelyen semmiféle kétértelmű, szexuális tartalmú – szóban vagy tettekben megnyilvánuló – „zaklatás" nem megengedett. Ha valakiről bebizonyosodik, hogy szexuálisan zaklatta a munkatársát, akár óriási összegű kártérítésre is kötelezhetik. Az amerikai gyakorlat innen, Európából nézve meglehetősen prűdnek hat.

Egyesült Királyság

Az esetjog egy 1986-os ítélet alapján határozza meg a szexuális zaklatást, visszautalva egy, a szexuális diszkriminációról szóló 1975-ös törvényre. E szerint az ítélkezésnek a kedvező bánásmód irányába kell hatnia, az elkövető indítéka irreleváns az ügy megítélésében.

Németország

Németországban 1990-ben fogadták el a diszkrimináció elleni, 1994-ben pedig az alkalmazottvédelmi törvényt. Az utóbbi kifejezetten a munkahelyi szexuális zaklatásokat hivatott megfékezni, tiltja a pornografikus ábrák kifüggesztését, a szexuális cselekedetre való felhívást és a szexuális közeledést. A törvény ellenzői – köztük sok nő – szerint a jogszabály több problémát okoz, mint amennyit megold.

Dánia

Az egységes bánásmódról szóló törvény külön fejezete foglalkozik a szexuális zaklatással. A munkáltató felelősséggel tartozik az ezzel kapcsolatos megfelelő munkahelyi politika kialakításában.

Hollandia

Hollandiában is törvény rendelkezik az alkalmazottak szexuális zaklatás elleni védelméről. A törvényt 1994-ben fogadták el.

Svédország

Svédországban 1991-ben fogadták el az egyenjogúsági törvényt, amely úgy határozza meg a szexuális zaklatást, mint szexuális természetű háborgatást. A svéd Btk. egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az ilyen cselekményeket. Ha valakit ilyen zaklatás ért, panasszal fordulhat az ombudsmanhoz is.

Izland

Izlandon szintén bűncselekménynek minősül a szexuális zaklatás, amelyet két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

Finnország

Finnországban nincs szexuális zaklatással foglalkozó jogszabály, csupán a munkaerővédő kerületek tartanak nyilván néhány esetet. Az egyenjogúsági törvény alapján azonban az ombudsmanhoz fordulhat, akit szexuálisan zaklatnak a munkahelyén.

Európai Unió

Az Európai Unió Bizottsága először 1987-ben tanulmányban foglalkozott a szexuális zaklatás kérdésével, 1990-ben pedig az Unió Tanácsa határozatot hozott, amelyben kiemelték, hogy a szexuális zaklatás megszegi az Uniónak az egyenlő bánásmód védelmében hozott utasítását. A Bizottság 1991-ben elfogadta a szexuális zaklatás elleni intézkedések kódexét, amely a férfiak és nők munkahelyi védelmével foglalkozó bizottsági ajánlás melléklete. Az Európai Bíróság 322/88-as jogesete szerint a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük az ajánlásban foglaltakat.

Egy kis botránykrónika
Clinton kontra Paula Jones

Az alkotmányjogászoknak nem kevés fejtörést okozott Amerikában a volt állami tisztviselőnő polgári keresete az amerikai elnök ellen. A munkaügyi hivatal extitkárnője, Paula Jones azzal vádolja az elnököt, hogy szexuálisan zaklatta őt egy little-rocki konferencián, amikor még arkansasi kormányzó volt. A hölgy elmondása szerint, amikor egy kongresszus alkalmából hostessként dolgozott, Clinton testőre a kormányzó szállodai szobájába irányította őt, ahol a kormányzó bizalmaskodni kezdett vele, illetlen ajánlatot tett, és – a későbbi változat szerint – még a nadrágját is letolta. A nő ekkor szégyenlősen kifutott a szobából, de Clinton még utánaszólt, hogy a dolog maradjon kettejük között. Jones az eset világgá kürtölésének helyszínével és idejével vált gyanússá: a 3 éves elévülési idő utolsó percében adta be a keresetet, és a Konzervatív Politikai Akció nevű szervezet washingtoni konferenciáján jelentette be a nyilvánosságnak az ügyet. Így a szexuális zaklatási ügynek pénzszaga lett, és az elnök politikai lejáratására irányult. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság később egyhangú szavazással úgy döntött, hogy akár hivatali ideje alatt is megindulhat a per Bill Clinton ellen. Ezzel a bíróság precedenst teremtett: először tette lehetővé polgári per indítását a hivatalban lévő elnök ellen korábbi cselekedetei miatt. Más amerikai elnökök sem voltak mentesek a szexbotrányoktól: közismertek John Fitzgerald Kennedy nőügyei, előtte Thomas Jeffersonról tudta mindenki, hogy házasságon kívül született gyermeke.

Az osztrák nőügyi miniszter férje

Amikor Barbara Prammert nőügyi miniszterré választották, büszkén jelentette be, hogy ő az első nőügyi miniszter, akinek családja is van. Az első megoldandó feladatok közé sorolta a munkahelyi zaklatás elleni fellépést, országos panasziroda-hálózat felállítását, ahová a zaklatásnak kitett nők fordulhatnak. De a dolog itt megrekedt: kiderült ugyanis, hogy a miniszternő férje, a linzi munkáskamara ifjúságvédelmi osztályvezetője, Wolfgang Prammer szexuálisan zaklatta a titkárnőjét: munkaidő után behívatta a szobájába, megpróbálta megcsókolni a lányt, vacsorázni hívta. A férj tagad, szerinte semmiféle testi érintkezés nem volt köztük, csupán egy kávéra hívta meg a depresszióban szenvedő munkatársát. A miniszternő kínos helyzetbe került: ha a férj oldalára áll, elfogultsággal vádolják, ha a titkárnő védelmére kel, a családi béke forog veszélyben, és talán megint nem lesz családos nőügyi minisztere Ausztriának. Prammer asszony végül úgy döntött, derüljön ki az igazság, és ha bebizonyosodik, hogy a titkárnőnek van igaza: bűnhődjék a férje. Ha a botrány hullámai elcsitulnak, majd előáll a törvénymódosítási javaslataival.
Szintén Ausztriában kavart botrányt a bécsi érsek által elkövetett szexuális zaklatás is, amit még egyházi iskolai tanárként követett el a tanítványai sérelmére. Az egyházi méltóság tagad, a volt tanítványok pedig egyre több részletet szellőztetnek meg.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem