×

Munkaügy: három helyen

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 8. számában (1998. augusztus 15.)

 

Bár sokan már a kormányprogram megjelenésekor megkongatták a vészharangot a munkaügy és annak intézményi háttere fölött, ma mégis úgy tűnik: forradalmi változás e téren nem várható.

 

Noha a felügyelő tárca megszűnt, a klasszikus munkaügyi terület szinte hiánytalanul átkerült az újonnan létrejött Szociális és Családügyi Minisztérium hatáskörébe. Az új kabinet egyelőre nem nyúl a munkaerő-piaci szervezethez, de egyszerűsíteni kívánja az eljárásokat. Nem kívánják eltörölni a Munkaerőpiaci Alap tripartit irányítását sem.

Tárcaváltás

A kormányprogram többféle interpretációjában sokaknak szemet szúrt az a kitétel, hogy a jövőben a gazdasági minisztérium felelne az aktív, a szociális tárca pedig a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökért. Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint viszont ez a megközelítés túlzottan leegyszerűsítő. Az új struktúrában a szociális tárca felel a személyekhez kapcsolódó programokért és támogatásokért, az elsősorban a munkáltatókat érintő – munkahelyteremtő – kezdeményezések pedig a Gazdasági Minisztériumhoz kerültek. (Mint ismeretes, a GM felel emellett a makro-foglalkoztatáspolitika kialakításáért, a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolásáért.)

Ez a megosztás első lépésben nem tükröződik a munkaerő-piaci szervezetben, vagyis az továbbra is komplex módon működik. A munkaügyi központokat a szociális tárca irányítja, az utasításokat akkor is onnan kapják, ha éppen a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe sorolt feladatokat látnak el.

Ugyancsak a Szociális és Családügyi Minisztérium örökölte a munkaügyhöz kapcsolódó további intézményeket, így ellenőrzése alá tartozik az Országos Munkaügyi Módszertani Központ, a Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet, valamint a Munkaügyi Kutatóintézet.

A munkaügyi központok jövője

A munkaerő-piaci szervezet központosítása azért is lényeges, mert (mint európai példák is igazolják) csak azok a hálózatok működnek hatékonyan, amelyeknél egy helyen alkalmazhatók az aktív és a passzív eszközök.

Bizonyos – elsősorban feladatköri – módosításokat azonban már a kormányprogram is előrevetít. A dokumentum szerint a foglalkoztatáspolitika passzív, tehát szociális jellegű elemei, eszközei közül minél többet a régiók, illetve a helyi, települési önkormányzatok szintjén célszerű kezelni. A megyei munkaügyi központok és kirendeltségeik tevékenységi rendszerében a hatósági és az információszolgáltatási, -közvetítési funkciók megerősítése indokolt. Egy másik szakaszban a kabinet a munkaerő-piaci szervezet hatékonyabbá tételét, a korábban tapasztalt szervezetlenségek leépítését irányozza elő.

Pulay Gyula államtitkár azt is elmondta: várhatóan már egy-két éven belül nő a munkaügyi központok szerepe azon szociális típusú ellátások folyósításában, amelyekhez az érintettek eddig az egészség-, illetve a nyugdíjbiztosítási szervezeten keresztül juthattak. Indokolt, hogy ezen ellátásokat olyan szervezet folyósítsa, amely a források takarékos és ellenőrzött felhasználásában érdekelt.

Nincs döntés még arról, mi váltsa fel a Közmunkatanácsot, de biztos, hogy az jelenlegi formájában megszűnik. A közmunkát mint fontos foglalkoztatáspolitikai eszközt meg kívánják őrizni, ám határozott szándék, hogy a pénzt és a döntéshozatalt decentralizálják, vagyis a közmunka elsődleges célterületeinek számító megyékbe, régiókba telepítik. Hogy a programokat a megyei településfejlesztési tanácsok, a munkaügyi központok vagy valamely más szervezet gondozza majd, az ma még nem eldöntött.

Nem világos egyelőre, hogy a munkahelyteremtés támogatására szolgáló alapokról a GM (korábban IKIM) alá tartozó intézmények, alapítványok, vagy a munkaerő-piaci szervezet intézkedik majd. Elképzelhető, hogy ez ügyben több szervezet kap feladatot.

Az biztos, hogy a már megkezdett és a munkaerő-piaci szervezet által gondozott programok végrehajtása folytatódik. Így a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek munkába állítását, valamint a tartós munkanélküliek foglalkoztatását támogató akciók megmaradnak.

Egyszerűbb eljárások

A munkaerő-piaci szervezet eljárási rendjét régóta számos kritika éri amiatt, hogy a támogatásokhoz való hozzájutást rengeteg bürokratikus akadály nehezíti. Ebben maga, a szervezet voltaképp vétlen: a lassúság és körülményesség oka a szabályozás. Áttörést hozhat az államtitkár által vázolt elgondolás: e szerint a jövőben nem többféle támogatással segítenék a különböző célcsoportok alkalmazását, hanem egyféle támogatás lenne, amelynek csak mértékét differenciálnák aszerint, hogy a munkaadó például pályakezdőt vagy tartósan munkanélkülit foglalkoztat. Ezzel lényegesen csökkenne az adminisztráció: a munkaadóknak csak egyfajta kérvényt kellene kitölteniük, s a munkaügyi kirendeltségekkel való megállapodások is egyszerűsödhetnének.

A Munkaerőpiaci Alap

Az 1996. január 1-jével létrehozott Munkaerőpiaci Alapból 1999-től – jogilag is – leválik a szakképzési alaprész, s annak kezelése az Oktatási Minisztériumhoz kerül. A többi alaprész gyakorlatilag együtt marad, bár a foglalkoztatási alap központi része feletti rendelkezési jog alapvetően a gazdasági miniszter hatáskörébe kerül. Elképzelhető azonban, hogy e jogát bizonyos programok esetében átruházza az alapot egyébként felügyelő szociális és családvédelmi miniszterre.

A társadalombiztosítással ellentétben megmarad az alap önkormányzati irányítása. A kormányzati tapasztalatok szerint ugyanis a MAT kis létszámmal, de valódi jogkörökkel, valódi önkormányzatként működött.

Munkáltatói befizetések változásai

A szociális és családügyij tárca államtitkára szerint a munkaadók bizton számíthatnak arra, hogy a következő években csökkennek befizetéseik. A munkáltatói járulék 2-3 év távlatában 0,5-1 százalékkal csökkenhet, bár a mérték és az időpont természetesen függ a tb-járulék sorsának alakulásától. Amenynyiben az európai viszonylatban is nagyon magas tb-járulék csökkentése elsőbbséget kap (márpedig ma ez látszik valószínűnek és kívánatosnak), úgy másodlagos fontosságúvá válik az egyébként nem kiemelkedően magas munkáltatói járulék.

Nőni fog viszont a rehabilitációs hozzájárulás összege. Jövőre a jelenlegi 11 ezer forint helyett akár 20 ezer forintot is fizethetnek dolgozónként azok a munkáltatók, amelyeknél (akiknél) a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya nem éri el a törvényben meghatározott 5 százalékot. E szigorítást azért vezetik be, mert a jelenlegi szabályozók nem motiváltak eléggé a megváltozott munkaképességűek alkalmazására.

Az átszervezés hatásai

Fentiek ismeretében továbbra is kérdéses, hogy a feladatköröket egyfelől szétválasztva, másfelől viszont meghagyva a régi struktúrát, de osztott irányítás alatt a foglalkoztatáspolitikai szempontok mennyire lesznek érvényesíthetők. Erre nézve megoszlanak a vélemények. Abban a legtöbb szakember egyetért, hogy a munka világának intézmény- és irányítási rendszerében voltak olyan anomáliák, amelyeket fel kellett oldani. Sokan tartanak azonban attól, hogy a kabinet által kialakított rendszer ellentmondásos lesz. Az aggályokat az váltja ki, hogy ma még kutatói körökben sem látják világosan a Gazdasági Minisztérium ilyen irányú funkcióit. Tartanak attól, hogy az eszköz- és forrásrendszer megosztása inkább árt, semmint használ a foglalkoztatáspolitika ügyének.

Pulay Gyula nézete szerint a két tárca közötti jó koordináció esetén bővül a források köre. Eddig ugyanis az IKIM a gazdaságfejlesztésre szánt pénzeket sokszor a foglalkoztatáspolitikai helyzettől függetlenül használta fel. Ha a jövőben ezen forrásokat a foglalkoztatáspolitika szempontjait figyelembe véve költik el, áttételesen máris nőhetnek a terület tartalékai. Pozitív hatással lehet az átalakulás a munkaügy érdekérvényesítő képességére is. Ha ugyanis jó a koordináció a gazdasági, az oktatási, valamint a szociális és családvédelmi tárca között, úgy adott foglalkoztatáspolitikai kérdésben három miniszter képviselheti a munkaügy érdekeit a kormányülésen. (Más elemzők szerint ez éppenséggel inkább kárára, semmint előnyére válik majd a munka világának.)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem