×

Mesterek vizsgája

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 8. számában (1998. augusztus 15.)

 

A mestervizsgáztatásban érintett gazdasági kamaráknak, valamint – szakmai érintettség okán – az Ipartestületek Országos Szövetségének újra és újra felbukkanó dilemmája: szükség van-e, és mely szakmákban a kötelező mestervizsgára. Az iparosság és a kézműipar történelmében a szakmai tudást mindig értékelni kellett. Ez a jövőben is így lesz, és még nagyobb hangsúlyt nyer az Európai Unióhoz való csatlakozás során.

 

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a mestervizsgáztatást kvalifikációs rendszernek tekinti, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megfelelő szinten és minőségben tudjanak a szakmákban dolgozók teljesíteni – állítja Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója. E szervezet évek óta kifogásolja, hogy az egyéni vállalkozói törvény 1990-ben megszüntette a kötelező mestervizsgát. Addig 14 szakmában volt kötelező a mestervizsga, ehhez kötötték a szakmai működési engedély kiadását. Ez elsősorban olyan vállalkozói tevékenységekre vonatkozott, amelyeket ha nem vizsgázott, avatott szakember végez, egészségre káros következményekkel járhat. Idetartozott továbbá néhány tradicionális szakma is, ezek megfelelő szintű gyakorlásához kifejezetten mestertudásra van szükség.

A megméretés szintjei

A mestervizsga jelenleg nem kötelező egyetlen szakma művelésének engedélyezéséhez sem, csupán néhány szakmában van kötelező kvalifikációs vizsga bizonyos munkafolyamatok vagy minőségi munka elvégzéséhez. Az IPOSZ egyes szakmákban évek óta sürgeti a kötelező mestervizsgáztatást. A szervezet nem azt akarja, hogy ez a szabad vállalkozás gátja legyen, csupán azt, hogy a fogyasztók bizonyos garanciát kapjanak egyes szakmákban, tehát hogy a fogyasztó a mesterlevél alapján tudja, akihez fordul, nemcsak a papírral több társainál.

Ma alapvetően a kamarák foglalkoznak a vizsgák lebonyolításával. Az IPOSZ-nak azonban markáns véleménye van néhány kérdésben. A szervezet mindenképpen azt szeretné, hogy a felkészítésben továbbra is jelentős szerepe legyen. Azt is szükségesnek tartaná, hogy az EU-gyakorlatnak megfelelően a vizsgáztató és a vizsgára felkészítő ne legyen ugyanaz a személy.

Az IPOSZ még a kamarák felállása előtt több külföldi ország – mindenek előtt Németország – partnerszervezetei segítségével áttekintette a magyar mestervizsgaszinteket a legkülönfélébb szakmákban, és egyes szakmákban meg is születtek azok a szakmai kritériumok, amelyeket továbbfejlesztve mára megállapították a felülvizsgált mestervizsgaszinteket. Ezek ugyan még mindig messze vannak például a német mestervizsgaszinttől, de a korábbi állapothoz képest előrelépést hozhatnak.

A kamarai törvény szerint a mestervizsgáztatás és az arra való felkészítés is kamarai jogkör. Az IPOSZ nem ellenzi, hogy a vizsgáztatás kamarai jogkör, de a felkészítésben az ipartestületek továbbra is kiemelt szerepet játszanának. Néhány megyében sikerült erről megállapodni a helyi kamarákkal. Itt az ipartestületek szakértői tartják a felkészítő tanfolyamokat, a vizsgáztatás helyszínéről pedig minden megyében külön megegyezik az IPOSZ és a kamara. Erre a célra kiválóan alkalmasak például azok a technológiai képzőközpontok, amelyeket az IPOSZ és a kamara közösen működtet – ilyen van Egerben, Debrecenben, Budapesten, Dombóváron és Dorogon.

Már több mint 20 szakmában készültek el a tananyagok, a kamara ezek alapján folytatja a vizsgáztatást, a helyszíneket kijelölték, tehát a műveletnek gyakorlati akadálya nincs. A kérdés csupán az: kötelezővé kell-e tenni, és milyen szakmákban.

A szakképzésnek egyelőre nincs csúcskoordinátora, hiszen a szakmák különböző minisztériumokhoz tartoznak, amelyeknek eltérő lehet az álláspontja. Az új kormányzat szándékairól egyelőre annyi ismert, hogy a szakképzést is az Oktatási Minisztérium hatáskörébe kívánják vonni. A részletes tervek azonban még nem születtek meg, s persze még kevésbé születhettek döntések. Az IPOSZ mindenesetre már komplex egyeztetést kezdeményezett a szakképzést érintő kérdésekben, ezen belül is a mestervizsgáztatás ügyében.

Magasabb szinten

A mestervizsgáztatást a szakképzési törvény úgy definiálja, hogy az a szakma magasabb szintű gyakorlását szolgálja, amelyet a kamara szervez. Olyan felnőtt- továbbképzési vagy specializált képzési forma ugyanis kevés van, amely valamilyen kvalifikációt is ad, voltaképpen ezt a kört bővíti a mestervizsgáztatás. Ugyanakkor vannak olyan szakemberek, akik az átlagosnál nagyobb ambícióval rendelkeznek, és törekszenek arra, hogy a szakmájukban a legújabb információt is megszerezzék. A mesterképzés számukra is lehetőség, de csak a szakmák bizonyos, viszonylag szűk körében.

Dr. Soós Adrianna, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárhelyettese szerint az ipari és kereskedelmi kamarához mintegy 10 ilyen szakma tartozik és a kézműves kamarához további 30. Az utóbbinál több olyan szakma van, ahol a kézműves szakma hagyománya kívánja meg a mestervizsgát. Az országos jegyzékben pedig csaknem ezer, kvalifikációs képzést igénylő szakma van, amelyre mesterképzés tervezhető. Az ipari és kereskedelmi kamara – mértékkel – bővíteni szeretné azt a kört, ahol mesterképzés szervezhető a szakma magasabb szintű gyakorlására, illetve az európai porondon való megjelenésre. A mesterlevél ugyanis segíti a külföldi munkavállalást is, egyes országokban ez alkalmazási feltétel.

A kamara, mint közigazgatási szervezet, azt vállalta, hogy kidolgoztatja a képesítési követelményeket, megteremti a képzési feltételeket. A szakmai követelmények meghatározásába sok szakértőt bevontak a vállalatoktól és a szakmai érdekképviseletektől. A vizsgakövetelményeket is elküldték lektorálásra a szakmai érdekképviseleteknek.

Tapasztalatgyűjtés

A kamarai törvény elfogadása után a kamarák koordinálásával alakult ki a mestervizsgáztatás jelenlegi rendszere, miután a kamarák a vizsgáztatáshoz forrásokat tudtak szerezni. Ahol volt hagyománya, ott természetesen könnyebben ment, de voltak teljesen új területek is. A kamara által koordinált rendszerben még nincsenek tapasztalatai a mestervizsgáztatásnak, így nincs arra adat, hogy évente mennyien tesznek mestervizsgát. Fél éve csak, hogy az ipari szakmákban megvannak a követelmények a vizsgáztatásra, eddig csupán a képzés folyt. Az MKIK-hoz 11 szakma tartozik, a kézműves kamarához 30, s az agrárkamarához tartozókkal együtt összesen mintegy 60 szakmában folyik jelenleg mestervizsgáztatás. A szakmai lista azonban folyamatosan változik, mert újabb és újabb szakmákat vesznek fel.

Új szakma akkor kerülhet ebbe a körbe, ha az adott ágazat javasolja. Általában a területi kamarák tesznek javaslatot, attól függően, hogy a szakmában milyen más továbbképzési lehetőség létezik. Az MKIK szerint a szakmáknak nem több mint 20 százaléka tartozhat abba a körbe, ahol indokolt a mestervizsgáztatás bevezetése. Így összesen mintegy 150-200 szakmánál bővíthető a képzési rendszer.

Egymillió forintért

A követelmények rögzítése szakmánként mintegy egymillió forintba került. Az MKIK pályázatot nyújtott be az Országos Szakképzési Tanácshoz anyagi forrásokra, sikerült is pályázati pénzekből a költségek egy részét fedezni. A kamara célja, hogy a képzés olcsó legyen, ez különösen a kisvállalkozók érdekét szolgálná.

A helyi kamaránál folyik a vizsgáztatás szervezése, a vizsgabizottságokba ők maguk delegálják a szakértőket, és ők adják ki a bizonyítványokat is. Képzést azonban bármelyik magáncég szervezhet, amenynyiben meg tudja teremteni a feltételeket. Tipikusan nem a kamara szervezi már a vizsgára felkészítő, önköltséges tanfolyamokat. A vizsgára egyébként magánúton is fel lehet készülni. Egyébiránt a mestervizsga költsége igen eltérő területenként és szakmánként.

Lehetőség és szolgáltatás

A kamara a vállalkozói vélemények alapján dönti el, hogy legyen vagy ne legyen mestervizsgaszintű kvalifikáció. Soós Adrianna szerint az esetek jelentős részében azonban nem lehet előírni, mert ez a vállalkozás számára – különösen a kezdeti szakaszban – leküzdhetetlen korlát lehet. Óvatosan kell tehát definiálni, hogy mi legyen a vállalkozások gyakorlásának feltétele.

A kamara elve az, hogy lehetőséget és szolgáltatást kell nyújtani a vállalkozónak, de nem szabad belekényszeríteni a kvalifikációs rendszerbe, különösen ha annak finanszírozása nem megoldott, és a vállalkozónak kell azt fizetni. Az MKIK arra törekszik, hogy a szakmák magasabb szintű gyakorlása érdekében ne csak a mestervizsga, hanem más formája is legyen a szakképzésnek. A továbbképzésnek olyan rendszere alakuljon ki, amelynél a képzéseket a kamara a vállalkozói igények alapján indítja, és adja ki a képesítéseket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem