×

Közalkalmazottból egyszerű dolgozó

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 8. számában (1998. augusztus 15.)

 

Manapság gyakran előfordul, hogy tulajdonosi, állami döntés értelmében megváltozik a költségvetésből gazdálkodó intézmények, állami, önkormányzati költségvetési szervek – iskolák, óvodák, vagyonkezelő szervezetek – jogi státusa; közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakulnak, egyházi tulajdonba kerülnek. A szervezetváltozás alapvetően befolyásolhatja az érinetett intézmények, gazdálkozó szervezetek dolgozóinak munkajogi helyzetét.

 

A közalkalmazotti jogviszony munkavégzésre irányuló jogviszony, amely különleges helyzetben lévő „munkáltatók" – állam, önkormányzati költségvetési szervek, helyi önkormányzatok – és az általuk foglalkoztatott munkavállalók – közalkalmazottak – között jön létre. Ebből kitűnően fogalmilag elsősorban a munkáltatók személye határolja el a munkaviszonytól. A közalkalmazottakra külön törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. (Kjt.) törvény vonatkozik, s csak azokban a kérdésekben lehet alkalmazni a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit, amelyeket a Kjt. nem szabályoz.

Korábban csak a közszolgálati jogviszony minősült közalkalmazotti jogviszonynak, az 1997. évi LV. törvény azonban – számos egyéb módosítás mellett – kiterjesztette a közalkalmazotti törvény személyi hatályát a közszolgálati jogviszonynak nem minősülő, de az önkormányzattal – mint jogi személlyel – munkaviszonybak álló személyek (például háziorvosok) jogviszonyára is. Az érintettek munkaviszonya a törvény erejénél fogva 1997. szeptember 1-jei hatállyal közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az önkormányzattal mint jogi személlyel fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony közalkalmazotti, de nem közszolgálati jogviszony, így arra a közalkalmazotti törvény VII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a közszolgálati jogviszony szabályait.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

A közalkalmazotti jogviszony – határozott vagy határozatlan időre szóló – kinevezéssel, illetve a kinevezés elfogadásával jön létre a munkáltató és a közalkalmazott között. A közalkalmazotti jogviszony törvényi előírás folytán automatikusan megszűnik a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, a közalkalmazott halálával, valamint a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.

A jogviszonyt maguk a felek is megszüntethetik közös megegyezéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal. Ez utóbbi a közalkalmazott részéről lemondást, a munkáltatói oldalon pedig felmentést, elbocsátást, a próbaidő alatti azonnali hatályú jogviszony-megszüntetést, illetve áthelyezést jelent.

A jogutód nélkül megszűnő munkáltató helyébe nem lép más jogalany, így munkáltató hiányában a munkavégzésre irányuló jogviszony is megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a közalkalmazott rézére az illetményét, egyéb járandóságát, valamint ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat akkor is, ha közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

A fenntartói jog átadása

A munkáltató jogutód nélküli megszűnésének szabályai szerint szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony abban az esetben is, ha a munkáltatói szervezet nem szűnik meg ugyan, de a munkáltató fenntartója – az állam, az önkormányzat – nem állami vagy nem helyi önkormányzati szervnek adja át fenntartói jogát. Az átadást megelőzően 60 nappal a munkáltató köteles írásban értesíteni a dolgozót az átadásról, s tájékoztatnia kell arról, hogy az új munkáltató vállalja-e a továbbfoglalkoztatást.

Munkaszerződés

Ha az új munkáltató vállalja a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását, és a közalkalmazott a tájékoztatást követő harminc napon belül írásban nyilatkozik, hogy maga is kívánja a továbbfoglalkoztatását, az új munkáltató munkaszerződést köt a korábban közalkalmazottnak minősülő munkavállalóval. Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonynál határozatlan idejű munkaszerződést kell kötni.

A közalkalmazottnak a munkaszerződés megkötését megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna le. Az új munkáltatóval létrejött munkaviszony megszűnésekori felmondási időre és a végkielégítésre azonban speciális előírások érvényesülnek. A fenntartói jog átadásáig terjedő időszak tekintetében ugyanis a közalkalmazotti törvény figyelembevételével számított felmentési időt és végkielégítést hozzá kell számítani az átadás időpontjától a munkaviszony megszűnéséig terjedő időre a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján számított felmondási időhöz és végkielégítéshez.

Ha a közalkalmazott az átadásról, a továbbfoglalkoztatás lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy olyan tartalmú nyilatkozatot terjeszt elő, hogy nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatásához, az átadás időpontjában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya. Ugyancsak megszűnik a közalkalmazotti jogviszony az átadás időpontjában, ha az új munkáltató nem vállalja a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását.

Vállalkozássá válás

A fenntartói jogok átadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az alapító – az állam, a helyi önkormányzat – megszünteti a munkáltatói szervezetet vagy annak egy részét, szervezeti egységét (például városgazdálkodási szerv), és ezzel egyidejűleg a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetet (gazdasági társaságot, közhasznú társaságot) létesít a megszüntetett szervezet által végzett feladat ellátására.

A kérdést illusztráló példa szerint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1996. június 1-jével megszüntette a költségvetési szervként működő közúti igazgatóságokat, ezzel egyidejűleg – megyénként – közútkezelő közhasznú társaságokat hozott létre az országos közúthálózat kezelésével összefüggő feladatok ellátására. A közhasznú társaságok – feladatközük szempontjából – a közúti igazgatóság jogutódjává váltak. Az egyik közalkalmazott nem kívánt az új munkáltatónál dolgozni, így a közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. Vita támadt azonban arról, hogy milyen szabályok szerint kell kifizetni a dolgozó végkielégítését. Az ügyet lezáró döntésében a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ha a megszűnő költségvetési szerv (a Közúti Igazgatóság) közalkalmazottja nem kíván munkaviszony létesíteni a jogutód közhasznú társasággal, a közalkalmazotti jogviszonyát – a végkielégítés szempontjából – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének szabályai szerint kell elbírálni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének ez a módja nem azt jelenti, hogy a munkáltató szűnt meg jogutód nélkül, hanem azt, hogy a közalkalmazott jogviszonya szűnik meg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének módja szerint.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából vett másik példában az önkormányzat és az egyház megállapodása alapján az egyház vette át a költségvetési intézményként működő tanintézetet, vállalva az ott dolgozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatását. A továbbfoglalkoztatáshoz hozzájáruló közalkalmazottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, s a felek munkaszerződést kötöttek. A továbbfoglalkoztatást nem kívánó pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya ezzel szemben a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, annak minden jogkövetkezményével együtt.

Jogutódlás a munkáltató szemében

A munkaviszonyt s a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintett közalkalmazotti jogviszonyt – az említett speciális esetek kivételével – nem érinti a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlást. A Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény értelmében a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnik a munkavállaló halálával, valamint a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. Ez azonban az ellenkező oldalról azt jelenti, hogy a munkáltató jogutódlással történő megszűnésekor a munkavégzésre irányuló jogviszony változatlan marad, csupán a munkáltató személyében történik változás, ami nem érinti a jogviszony egyéb tartalmi elemeit, a felek jogait és kötelezettségeit.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 154. számú kollégiumi állásfoglalása a munkaviszony kapcsán elvi jelleggel kimondta, hogy a jogelőddel létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll, és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából az e munkaviszonyban töltött időket együttesen kell számításba venni. Érdekes, hogy a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott kollégiumi állásfoglalása értelmében bizonyos szempontból nemcsak az egyetemes jogutódlást, hanem a Legfelsőbb Bíróság által felsorolt egyéb eseteket is jogutódlásnak kell tekinteni.

Egyetemes jogutódlás a gazdasági társaságnak más társasági formába, az állami vállalatnak gazdasági társasági formába történő alakulása, a költségvetési szerv megszüntetése. Ilyenkor az alapító szerv vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – a megszüntetett szervjogutódja az alapító szerv.

Az MK 154. állásfoglalása alapján a munkaviszony – különösen a felmondási idő és a végkielégítés – szempontjából nem a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének, hanem a munkáltató jogutódlás miatti megváltozásának, azaz speciális jogutódlásnak kell tekinteni az üzemnek, üzletnek, munkahelynek megállapodáson alapuló átvételét is, ha az átvevő az átadandó jogaiba lép (ilyen lehet különösen a munkáltatói üzem egészére vonatkozó jogátruházás, például adásvétel, csere, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való vagyonbevitel), a révén folyamatosan, ténylegesen továbbfoglalkoztatja a munkavállalókat.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint az üzemnek (üzemrésznek) a munkavállalókkal együttesen történt – megállapodáson alapuló – tényleges átvételekor az új munkáltató a munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek szempontjából a korábbi munkáltatónak – egyetemes jogutódlás hiányában is – különös jogutóda. A munkaviszonyt tehát a munkáltató személyében bekövetkezett különös jogutódlás nem érinti. Erre figyelemmel a dolgozót a jogszabályban előírt végkielégítés illeti meg a munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén (BH 1993/708. számú jogeset). Ha az átadó munkáltató nem szűnt meg (például a vállalat egyszemélyes társaságot hozott létre), és a munkavállaló foglalkoztatása egyébként változatlan feltételek mellett tovább folytatódik, a munkaviszony fennmarad, és azzal a munkáltatóval tart folyamatosan tovább, amely – a korábbi munkáltatóval történt megállapodás alapján – korábbi munkáltató helyében tovább végzi a foglalkoztatást. A munkavállalót ennek figyelembevételével illeti meg a jogszabályban meghatározott végkilégítés.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem