Sorozatunk harmadik részében megkezdjük az egyes társasági formákra vonatkozó sajátos rendelkezések áttekintését. Az általánosan érvényesülő előírásokkal együtt e szabályok jelölik ki az adott gazdasági társaság működésének kereteit.
A közkereseti társaság
A közkereseti társaságokra vonatkozóan az új Gt. csak kisebb módosításokat tartalmaz, mivel az elmúlt időszak alatt bebizonyosodott, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó előírások alapvetően megfelelnek a gazdasági élet követelményeinek. A módosítások következménye, illetőleg oka, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok egy része egységessé vált, s átkerült a törvény általános részébe. A közkereseti társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel, így tipikusan a kis (családi) vállalkozások gyakori formája, számukra ugyanis a jogi személyiség hiánya nem okoz hátrányt (hiszen enélkül is cégként vehet részt a forgalomban), ugyanakkor kedvezőbb adójogi, illetve cégjogi szabályozás alá esnek, mint a jogi személy társaságok.
Társasági szerződés
Az általános szabályokon kívül a törvény nem ír elő további kötelező tartalmi elemeket a közkereseti társaság társasági szerződésére, kivéve ha a tag személyes közreműködést vállal a társaság tevékenységében, vagy ha a társaság tagjai taggyűlést rendszeresítenek, ezekről a kérdésekről ugyanis a társasági szerződésben kell rendelkezni.
Vagyoni hozzájárulás
A tagok vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben kell meghatározni, megváltoztatása szerződésmódosításnak minősül, ezért erről egyoldalúan egyik tag sem rendelkezhet. A szerződésben vállalton túl egyik tag sem köteles a társaság rendelkezése alapján növelni a vagyoni hozzájárulását, vagy azt veszteség esetén kiegészíteni. A társasági vagyon lekötöttségének elve miatt a tagsági viszony fennállása alatt a tag nem követelheti vissza vagyoni hozzájárulását, illetőleg annak értékét.
Személyes közreműködés
A közkereseti társaság tagjai nem kötelesek személyesen közreműködni a társaság tevékenységében, a törvény azonban biztosítja ennek lehetőségét. A társasági szerződésben meg kell jelölni a vállalt személyes közreműködés módját és tartalmát. A személyes közreműködésért járó díjazás a tagok és a társaság közötti szabad megállapodás tárgya.
Nyereségfelosztás
Az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése határoz, az év végén készített számviteli törvény szerinti beszámoló alapján. Amennyiben a társasági szerződésben eltérő rendelkezés nincsen, a nyereség és a veszteség a vagyoni hozzájárulások arányában oszlik meg a tagok között. Az eredmény felosztásának korlátját jelenti azonban, hogy egyetlen tagot sem lehet kizárni a nyereségből, valamint a veszteség viseléséből.
Az üzletvezetés
A társaság ügyeinek vitelét az üzletvezető végzi, aki vezető tisztségviselőnek minősül, így vele szemben is érvényesülnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános részi előírások. Bármelyik tag jogosult az üzletvezetésre. A jogi személy képviselője útján látja el az üzletvezetői teendőket.
A társasági szerződésben a tagok megállapodhatnak abban, hogy a tagok közül ki legyen az üzletvezető. Arra is lehetőség van, hogy több (akár mindegyik tag) üzletvezetője legyen a társaságnak. Több üzletvezető esetén – ellenkező kikötés hiányában – mindegyikük jogosult az önálló eljárásra, azonban bármelyikük tiltakozhat a másik tag tervezett intézkedése ellen. Ekkor a tagok gyűlése (taggyűlés) dönt a vitás kérdésben. A döntésig csak a halaszthatatlan intézkedések megtételére van lehetőség. A tagok a társasági szerződésben kiköthetik az üzletvezetésre jogosult tagok együttes eljárásának kötelezettségét is.
Az új szabályozás szerint ilyenkor egyhangúság szükséges az üzletvezetők döntéséhez. Ennek hiányában a döntés átkerül a tagok gyűlésének jogkörébe. Egyhangúság hiányában is meg lehet tenni azonban a halaszthatatlan intézkedéseket – az üzletvezetésre jogosult tag haladéktalan tájékoztatása mellett.
A tagok gyűlése
A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamenynyi tag személyesen vesz részt. Ez a korábbi szabályozáshoz képest nem jelent változást, hiszen eddig is a tagok összessége volt a közkereseti társaság legfőbb döntéshozója. Újdonság viszont, hogy a társasági szerződés taggyűlés működését írhatja elő, amely a tagok gyűlésének jogait gyakorolja. A taggyűlés összehívásának, valamint a határozathozatali eljárás rendjének szabályait a társasági szerződésnek kell tartalmaznia.
A törvény nem szabja meg taxatív módon a tagok gyűlésének hatáskörét, így ez a szerv dönt minden olyan ügyben, amit a törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal, és amely nem tartozik az üzletvezetés vagy a társaság szokásos gazdasági tevékenységének körébe. Az üzleti tevékenység körét a társaság tagjainak kell meghatározniuk. Célszerű ezt a társasági szerződésben pontosan körülhatárolni, hogy egyértelmű legyen, mely kérdésekben dönthet az üzletvezető, illetve a tagok gyűlése.
A tagok gyűlésén főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, a társasági szerződésben azonban ettől el lehet térni, ám legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése általában a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva egyszerű szótöbbséggel határoz. Háromnegyedes minősített többség kell – a korábbi kétharmad helyett – azokban a kérdésekben, amelyekre ezt a társasági szerződés előírja. Valamennyi tag egyhangú szavazatával kell meghozni a társasági szerződés módosításáról, valamint a társaság üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekről szóló döntést. (Természetesen a társasági szerződés egyhangú szavazatot írhat elő egyéb döntésekhez is.) Mivel a közkereseti társaságnál a határozathozatal nincs meghatározott formához kötve, a társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
A tagok felelőssége
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel a vagyonával, mögöttesen azonban a társaság minden tagja a saját magánvagyonával is korlátlanul és egymással egyetemlegesen felelős. A mögöttesség azt jelenti, hogy a tagi felelősség csak akkor éled fel, ha a társaság vagyona nem elegendő a társaság tartozásainak fedezésére. Ennek hiányában nem lehet végrehajtást vezetni a tag magánvagyonára, annak azonban nincs akadálya, hogy a társaság hitelezője a társasággal együtt a tagot is perelje. Az újonnan belépő tag a többiekkel azonos módon felel a társaság korábbi tartozásaiért, az ettől eltérő megállapodás harmadik személlyel szemben hatálytalan.
A társaság, illetőleg a társaság hitelezőinek védelmét szolgálja, hogy a tag hitelezője kielégítés céljából nem veheti igénybe a tag által a társaság tulajdonába adott vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot. Követeléseihez úgy juthat hozzá, hogy gyakorolja a tagot megillető rendes felmondás jogát, így ugyanis a tagsági viszony megszűnéséből fakadó elszámolás során igényt tarthat a tagot megillető vagyonhányadra. Ekkor sem követelheti azonban a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását.
A tagsági viszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnésének eseteit a törvény taxatívan sorolja fel. Megszűnik a tagsági jogviszony, ha a tag felhívás ellenére sem teljesítette a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását. A megszűnés időpontja ilyenkor a felhívásban biztosított határidő lejártát követő nap. Megszűnik a tagság továbbá a tagok közös megegyezésével és a tag kizárásával. A határozatlan időre alapított társaságban a tag három hónapra írásban felmondhatja a tagsági jogviszonyát. Amennyiben a felmondás alkalmatlan időre esik, a társaság többi tagja további három hónappal meghosszabbíthatja a felmondási időt.
Bármely tag – írásban, az ok megjelölésével – azonnali hatállyal felmondhatja a tagsági viszonyát, ha a társaság valamely más tagja súlyosan megszegi a társasági szerződést, vagy olyan magatartást tanúsít, ami nagymértékben veszélyezteti a vele való együttműködést, illetve a társaság céljának elérését. Megszűnik továbbá a tagsági jogviszony a tag halálával és a jogi személyiségű tag jogutód nélküli megszűnésével. Megszűnési ok az is, ha a tagsági viszony létesítése vagy fenntartása jogszabályba ütközik.
Elszámolás
Ellenkező megállapodás hiányában a társaságnak a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint el kell számolnia a taggal, s a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetnie a tagot megillető vagyoni illetőséget.
A meghalt tag örököse a társaság tagjaival történt megegyezés alapján beléphet a társaságba. Ennek hiányában a tagra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni vele. Ugyanez vonatkozik a jogi személyiségű tag jogutódjára is.
A tagsági viszony megszűnése nem érinti a társaságtól megváló tag felelősségét a társaság tartozásaiért. A tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig ugyanis a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásaiért, amelyek a tagsági jogviszonyának megszűnése előtt keletkeztek. A társaságba be nem lépő örökös az elszámoláskor részére juttatott vagyonhányad erejéig az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint felel a tag halálának időpontjáig keletkezett tartozásokért.
A társaság megszűnése
Az általános szabályoktól eltérően, ha a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha három hónapon belül a társaság nem jelent be új tagot a cégbíróságnál. Az ilyen megszűnéskor – mivel a társaság legfőbb szerve, a tagok gyűlése nem funkcionál – a cégbíróság rendeli ki a társaság végelszámolóját.
A társaság jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A jogutód nélküli megszűnéskor – amennyiben a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozat meghozatalától számított harminc napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti, és ennek tényét hitelt érdemlő módon igazolja a cégbíróságnak – egyszerűsített végelszámolás folytatható le. Ilyenkor a végelszámolás megindítása és a végelszámoló személye is a végelszámolás megtörténtével együtt jelenthető be. A társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a társaság tagjai között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a tartozások kiegyenlítése után fennmaradt vagyont.
A betéti társaság
A betéti társaság fogalmának törvényi meghatározása eltér a korábbitól, tartalma azonban nem változott: a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjének szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – attól a kivételtől eltekintve, amikor a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, s így felelőssége azonos a beltagéval – nem felel. A társaság cégnevében fel kell tüntetni a betéti táraság elnevezését vagy annak bt." rövidítését.
Külön rendelkezés hiányában a betéti társaságokra is alkalmazni kell a közkereseti társaságokra vonatkozó törvényi szabályokat. A két társasági forma közti eltérés a kültagoknak a beltagoktól eltérő felelősségéből fakad. A kültag továbbra sem lehet jogosult a társaság üzletvezetésére és képviseletére, kivéve azt, aki a beltaggal azonos módon felel a társaság tartozásaiért.
Megszűnés
Megszűnik a társaság, ha abból valamennyi beltag kiválik, kivéve ha az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltagot jelentenek be a cégbíróságnak. Nem szűnik meg a társaság akkor sem, ha a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő szerződésmódosítást három hónapon belül benyújtják a cégbírósághoz. Ebben az esetben a társasági szerződés módosításával pusztán cégformaváltás történik, amely nem minősül átalakulásnak.
Nem szűnik meg a társaság akkor sem, ha valamennyi kültag kiválik, de az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültagot jelentenek be a cégbíróságnak, vagy ha a beltagok egyhangúan elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő szerződésmódosítást három hónapon belül benyújtják a cégbírósághoz.
Azoknak a tagoknak, akik nem kívánnak részt venni a betéti társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatásában, lehetőségük van a társasági viszonyuk megszüntetésére. Velük a jogviszonyuk megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint el kell számolni és – eltérő megállapodás hiányában – három hónapon belül pénzben ki kell fizetni a társasággal szembeni követelésüket.
A közös vállalat
A közös vállalat tagjai – vagyoni hozzájárulásuk arányában – egyszerű kezesként felelnek a vállalat tartozásaiért, amennyiben azokat nem fedezi a társaság vagyona. Az egyszerű kezesség azt jelenti, hogy a tagok csak akkor tartoznak helytállni, ha a követelés behajtása a közös vállalattal mint egyenes adóssal szemben eredménytelennek bizonyult.
A közös vállalat társasági szerződésében meg kell határozni a szavazati jog mértékét és gyakorlásának módját (célszerű, ha a vagyoni hozzájárulás mértékéből fakadó kezesi felelősséggel arányban áll a szavazati jog mértéke), az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait, valamint a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételeit, illetve a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét is.
A törvény ugyan nem határozza meg a vállalat működésének megkezdéséhez szükséges alaptőke-minimumot, a tag vagyoni hozzájárulásának meghatározása azonban a törvény kifejezett rendelkezésének hiányában is szükséges, annál is inkább, mivel a tagsági jogviszony megszűnésével jár, ha a tag nem teljesíti a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását.
Szükség szerint rendelkeznie kell a társasági szerződésnek a tagokat terhelő mellékszolgáltatásokról, azok tartalmáról, feltételeiről és az ezek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről. A vállalattal történt megegyezés szerint a mellékkötelezettség teljesítését vállaló tagot külön díjazás illetheti meg.
Szükség szerint kell rendelkezni a társasági szerződésben, milyen értékhatár feletti ügyletekről kell döntenie az igazgatótanácsnak.
Igazgatótanács
A vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács, amelyben meghatalmazott is képviselheti a tagot. Nem lehet meghatalmazott az igazgató, illetve a felügyelőbizottság tagja. Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést, amelyet az igazgató a napirend közlésével hív össze. Az igazgató gondoskodik az ülés megszervezéséről, lebonyolításáról, a jegyzőkönyvvezetésről és a határozatok szétosztásáról is. Az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, s fel kell tüntetni, kik nem vettek részt az ülésen, a döntés meghozatalánál. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazatok legalább háromnegyed részét képviselő tagok jelen vannak. A szavazati jog a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg a tagokat.
Amennyiben a törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, az igazgatótanács egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot a vállalat számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatának meghatározásáról, az igazgató megválasztásáról és visszahívásáról, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásáról, a felügyelőbizottság vagy a könyvvizsgáló kijelöléséről, a megbízásuk visszavonásáról, illetve a társasági szerződésben meghatározott mértéket meghaladó díjazásuk megállapításáról, továbbá a közös vállalat szokásos tevékenységén kívüli vagy a saját taggal kötött megállapodásról, valamint dönt minden olyan kérdésben, amelyet a társasági szerződés az igazgatótanács hatáskörébe utal.
A törvény szerint legalább háromnegyedes szótöbbség szükséges a vállalat belső szervezetének, irányítási, valamint ellenőrzési rendjének kialakítása, a gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása, a vállalat jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, a vállalathoz való csatlakozás elfogadása, a tagsági jog átruházásához való hozzájárulás, a társasági szerződés módosítása, a tag kizárásának kezdeményezése tárgyában hozott döntéshez.
Határozat ülésen kívül
A javasolt határozat tervezetének megküldésével az igazgatótanács ülés tartása nélkül is határozhat. A határozattervezetet írásban kell az igazgatótanács tagjaival közölni, akik tizenöt napos határidőn belül, szintén írásban adják meg szavazatukat. A szavazás eredményéről az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az igazgató írásban tájékoztatja a tagokat. Az igazgatótanács bármely tagjának kérésére azonban össze kell hívni az ülést a határozattervezet megtárgyalására.
Igazgató
Az igazgató látja el a vállalat ügyvezetését és képviseletét. Képviselheti a közös vállalatot a hatóságok, a bíróságok előtt, a szerződéses partnerekkel szemben. Az ügyvezetés körében vezeti a közös vállalat munkaszervezetét, az igazgatótanács azonban saját egyetértéséhez kötheti a vállalat vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását.
Csatlakozás
Az igazgatótanács határozata alapján – a társasági szerződésben foglalt feltételek szerint – új tag is beléphet a közös vállalatba. A csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács határoz, egyúttal megállapítja a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét és a csatlakozó tag szavazati jogának mértékét.
A csatlakozó tag felel a csatlakozás előtt keletkezett vállalati tartozásokért is. Felelősségét azonban a csatlakozáskor az igazgatótanácshoz intézett nyilatkozatával korlátozhatja. A korlátozó nyilatkozat elfogadása azzal jár, hogy a csatlakozó csak vagyoni hozzájárulásával felel a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért.
A csatlakozás tényét, időpontját és a felelősség korlátozását be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
Kilépés
Megszűnik a közös vállalati tagsági jogviszony, ha a tag kilép a társaságból. Erre az év végén van lehetőség. A kilépésre vonatkozó szándékot legalább három hónappal előbb be kell jelenteni az igazgatótanácsnak. A kilépő tag főszabályként a kilépéstől számított öt évig kezesként felel a vállalatnak a kilépés előtt keletkezett tartozásaiért.
A kilépővel a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. Az igazgatótanács határozza meg, hogy a vállalat mikor és milyen részletekben adja ki a kilépő tag vagyonhányadát. A kiadás időpontját a vállalat számviteli törvény szerinti beszámolója alapján úgy kell meghatározni, hogy az ne veszélyeztesse a vállalat további működését, de időtartama ne legyen hosszabb három évnél. Ha a kiadás nem a kilépéskor történik, a még ki nem adott vagyonhányad után – arányos mértékű – rész jár a kilépett tag részére az adózott eredmény felosztása során. Ugyanígy kell elszámolni a tag jogutódjával (örökösével) is.
Az igazgatótanács hozzájárulásával úgy is ki lehet lépni a közös vállalatból, hogy a kilépő más tagra ruházza a tagsági jogait. Ilyen esetben a kilépő tagnak a kilépése előtt keletkezett tartozásokért való felelőssége a tagsági jogot megszerző új tagot terheli. Ez a szabály érvényesül a megszűnt, meghalt tag jogutódjára, örökösére is, amennyiben igazgatótanácsi hozzájárulással a vállalat tagjává vált.
