×

Rugalmas foglalkoztatás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 5. számában (1998. május 15.)
 

A munkáltatók már a Munka Törvénykönyve legutóbbi módosításakor szerették volna elérni, hogy jogot kapjanak a munkaidő rugalmas meghatározására. A Szociális Charta előírásainak bevezetésére, a munkajogi szabályok uniós harmonizációjára való felkészülés, a munkaidő hosszával összefüggő kérdések vizsgálata tovább nem tologatható.

 

Az idén márciusban a szakemberek szakmai konferencián vitatták meg a munkaidővel kapcsolatos legjelentősebb kérdéseket. Szóba került, hogy

  • a munkaidő rugalmassága mennyiben járul hozzá a versenyképesség javításához,
  • akadályozzák-e a munkajogi szabályok a munkaidőrendszerek rugalmasabbá tételét,
  • az általános munkaidő-csökkentésnek van-e a foglalkoztatást bővítő hatása,
  • a foglalkoztatás bővítése érdekében törvényben kell-e korlátozni a túlmunkát,
  • hogyan lehet gyarapítani a foglalkoztatást nem tipikus foglalkoztatási formákban.

A munkaidő rugalmasságát és a munkaidő-csökkentés lehetőségét, ennek összefüggéseit egészen más nézőpontból mérlegelték és értékelték a munkaadók és a szakszervezetek, de a kormányzatnak is feladatot ad, hogy a munkajogban milyen módosításokra van szükség.

Munkaidő Magyarországon

A Munka Törvénykönyve a versenyszférában nyolc órában határozza meg a napi törvényes munkaidőt, heti két pihenőnappal. Két hónap átlagában kell az átlagos napi nyolcórás előírásnak megfelelni. Ha van vállalati kollektív szerződés, akkor lehetőség van arra, hogy ez négy hónap átlagában legyen igaz, több munkáltatóra érvényes kollektív megállapodás esetén még rugalmasabb lehet a munkaidő-gazdálkodás, ekkor a kiegyenlítődési idő hat hónap.

A törvény nem határozza meg a több munkáltató fogalmát, tehát a hat hónapos időszak nem csak középszintű (ágazati) kollektív szerződések hatálya alá tartozó cégeknél érvényesíthető. Ahol nincs kollektív megállapodás, ott a legszigorúbb előírás a mérvadó, nincs lehetőség a rugalmasabb munkaidő-gazdálkodásra.

A Munka Törvénykönyve a rugalmasság lehetőségét tovább korlátozza: a napi munkaidő lehet rövidebb nyolc óránál, azonban a napi tizenkét órát nem haladhatja meg. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén napi négy óránál rövidebb időre nem lehet senkit alkalmazni.

A túlmunkaidő éves felső határa száznegyvennégy óra. Az előzőekben ismertetett rendszer szerint ez emelkedhet évi kétszáz, illetve háromszáz órára is. Itt is napi korlát érvényesül: négy egymást követő napon összesen nyolc óra túlmunkát lehet elrendelni.

A pihenőidő szabályai, a szabadságkiadás rendje is rugalmatlan: előírás az is, hogy a heti két pihenőnapból az egyiknek vasárnapra kell esnie, és még sorolható lenne a többi korlátozó szabály.

Az elmúlt pár évtized alatt eljutottunk a heti negyvennyolc órás munkahétről a negyvenórásra, sőt további munkaidő-csökkenés is bekövetkezett, minthogy az új Munka Törvénykönyve 3 hétről 4 hétre emelte az alapszabadságot. Több a fizetett ünnepnap is, évi 8 helyett 9; az Mt. bevezette a betegszabadságot, amelyből 3 nap jóformán alanyi jogon, mintegy szabadságmeghosszabbításként jár.

Megállapítható, hogy az Európai Unió tagországaiban is tapasztalhatók foglalkoztatási problémák, főleg a munkanélküliség nyomasztó, ezért az 1997. novemberi luxemburgi csúcsértekezlet 1998. évre vonatkozó irányelveket fogadott el. Ezek között szerepel, hogy "Elő kell segíteni a vállalatok és dolgozóik alkalmazkodását:

  • a munkaidő rugalmasabb kihasználásával egybekötött munkaidő-csökkentéssel,
  • és a vállalkozások szükségleteihez igazodó, változatosabb foglalkoztatási formák alkalmazásával."

Európával összehasonlítva

A cél az, hogy olyan rugalmas munkaidőrendszerek működjenek, amelyek az üzleti tevékenység sikerét, biztonságát megalapozzák, ugyanakkor elősegítik a munkahely megőrzését, a munkanélküliség csökkentését. A munkaidő csökkentése, ha eltérő módon is, de megvalósult az EU országaiban: 35-38,5 órás munkahetek a legjellemzőbbek. A tapasztalatok szerint azonban ez nem járt együtt a foglalkoztatás bővítésével.

Számos példa, szakcikk, elemzés jelenik meg a részmunkaidős foglalkoztatásról mint a munkanélküliség, a foglalkoztatásbővítés megoldásának egyik kulcskérdéséről. Kutatói körökben és a Munkaügyi Minisztériumban most vizsgálják a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeit, előnyeit és hátrányait. Az ILO megfogalmazása szerint: "a részmunkaidős dolgozó kifejezést arra a dolgozóra használjuk, akinek rendszeres munkaideje kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott hasonló dolgozók munkaideje."

A részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztését nálunk eltérő helyzetben szorgalmazzák, mint az Unió országaiban. Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkaidejét csökkentve szeretnénk ezzel a munkanélküliséget mérsékelni. Az uniós országokban az eddig inaktív lakosság – főleg nők – szeretnének belépni a munkaerőpiacra.

Vélemények és javaslatok

A vasasszakszervezet kezdeményezte, hogy a munkaidő-csökkentésről folyjanak tárgyalások. Számukra alapkérdés, hogy a munkaidő-csökkentés mire irányul: a teljesített munkaórákra vagy a törvényben meghatározottakra-e, mert tapasztalataik szerint a munkaadók nem tartják be a törvényeket. A munkaidő-csökkentést szakszervezeti szempontból csak úgy lehet elfogadni, ha az változatlan keresetek mellett történik. Véleményük és javaslatuk szerint Magyarországon a 38 órás munkahetet kell célul kitűzni, a túlórák számának korlátozásával, a fizetett szabadság növelésével, mert ez vezethet csak a foglalkoztatás bővítéséhez. De szakszervezeti körökben is vita folyik aról, időszerű-e most munkaidő-csökkentésről beszélni, amikor a munkavállalók alapvető problémája a megélhetés.

Ezért a munkaidő-csökkentés bevezetését fokozatosan látják megvalósíthatónak. Először a nehéz, kedvezőtlen és ártalmas körülmények között dolgozók munkaidejét kell csökkenteni, heti 34 órára. A munkaközi szünet a munkaidő része legyen. Be kell tartatni a jelenlegi törvényi szabályozást, szorgalmazni kell a részmunkaidős foglalkoztatást, de nem a munkakörök kettéosztásával, hanem új munkahelyek létrehozásával. Hosszú távon az a cél, hogy általánosan kell elérni a heti 38 órás munkahetet, az alapszabadságot 5 nappal, a törvényes munkaszüneti napokat pedig további 2 nappal növelni kell (halottak napja és december 24-e).

A munkaadók többletköltségeire véleményük szerint fedezetet nyújt, ha korszerűsítik az ügyintézést, a technológiát, ha növekszik a termelékenység, a munka intenzitása.

A felsorolt célokat figyelembe véve, jelenleg annak van realitása, ha a munkaidő-csökkentést fokozatosan a kollektív tárgyalások keretén belül valósítják meg, azokban a szakmákban és területeken, ahol erre már adottak a feltételek.

Munkaadói szempontból a munkaidő rugalmas felhasználásának lehetősége kulcskérdés. A piaci követelményeknek csak rugalmas munkaidő alkalmazásával, a fajlagos költségek csökkentésével lehet megfelelni. Azokban az országokban tudják a munkanélküliséget alacsony szinten tartani és a gazdasági növekedés feltételeit megteremteni, ahol nem túl szigorú a munkaidőalap korlátozása.

Munkaadói szempontok

A jelenlegi Munka Törvénykönyve keretszabályozása jó, csak a mérték nem igazodik az élethez. A munkaadók elgondolása:

  • A törvényes munkaidőnek egy év átlagában kelljen megfelelni, ezzel érhető el a munkaidő csökkentése holtidőkben, növelése a csúcsidőszakokban. (A Magyarországon leányvállalatokkal rendelkező multinacionális cégek minimális igénye az egyéves kiegyenlítődési időszak.)
  • A túlmunkára vonatkozó szabályok alapvetően jók, csak a maximált szintet évi 200 órára kell felemelni.
  • Változtatni kell a szabadság kiadásának rendjén, legalább 1 év tolerancia szükséges, erre számos nyugati példa van.
  • A betegszabadság rendszere teljes egészében kerüljön ki a Munka Törvénykönyvéből.
  • Miután a részmunkaidős foglalkoztatás jogilag jelenleg is lehetséges, ezért azon munkakörök betöltését, amelyek nem igénylik a teljes munkaidőt, részmunkaidőben oldják meg a munkáltatók. Intézményes bevezetése bajos a munkavállalók álláspontja miatt is. Munkaadói szempontból az az elsődleges, hogy a jelenlegi szabályok szerint a munkaadók terhei aránytalanul megnőnek, csak a szabályozásban rögzített engedmények és kedvezmények bevezetésével lehet megoldást találni.

Munkaadói vélemény szerint, a munkavállalóknak most nem a munkaidő-csökkentés a fő problémájuk, sokkal érdekeltebbek abban, hogy a reálkereset növekedése tartós maradjon. Ezt a munkaadók a napi 8 órás munkaidő csökkentésével nem tudják garantálni, mert az piaci pozíciók feladását követelné, és ez senkinek nem érdeke. Külföldi példák is bizonyítják, hogy a munkaidő hossza és a foglalkoztatottság mértéke között nincs direkt, közvetlen összefüggés.

A szabadság és a fizetett ünnepek növelésére vonatkozó javaslatról a munkaadók úgy vélik: a szabadság ideje teljes egészében megfelel az EU-országokban szokásosnak. A munkaidőalap csökkentése ilyen címeken nem oldja meg a munkanélküliség kérdését.

A kormány álláspontja szerint a munkaidő-felhasználás rugalmassága valóban fontos a versenyképesség megőrzése végett, ugyanakkor a munkavállalók biztonságának garantálása sem kevésbé fontos szempont. Elképzelhető a munkaidő csökkentése, nincs akadálya annak, hogy a partnerek erről a kollektív szerződésekben állapodjanak meg, a kormány az ehhez szükséges törvénymódosítási javaslatot készséggel a parlament elé terjeszti. A törvénynek továbbra is kereteket kell meghatároznia, és azon belül van, illetve lenne nagy szerepe a kollektív szerződéseknek.

Geiger Tiborné

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem