×

Vállalati esélyek és félelmek

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 4. számában (1998. április 15.)
 

Az Európai Unióhoz történő cstlakozási folyamat hivatalosan megkezdődött. Ehhez kötődve az országnak néhány év alatt számos olyan feladatot kell megoldani, amohez más országoknak évtizedek állnak rendelkezésére. A magyar vállalatok számára a cstlakozás rövid távú következményei nem egyértelműek. Ráadásul a tárgyalások politikai szinten zajlanak, nincs világos és megalapozott hatáselemzés, és eddig kevéssé kérték a munkaadók véleményét a folyamatról. Orbán István, a Magyar Munkaadói Szövetség elnöke e kérdésről fejtette ki véleményét.

 

Egyes kutatatók szerint nem szabad mindent egy lapra feltenni, és mindent az EU-csatlakozásból levezetni, ez túlságosan kiszolgáltatottá teszi az országot. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a csatlakozás mindenképpen jobb, mint a kívül maradás. Osztja ezt a nézetet?

– Ez ügyben semmiféle végletes állásfoglalást nem tartok célszerűnek. Magyarország számára – amely történelmi és gazdaságtörténeti szempontból is Európához tartozik – az EU-ból való kimaradás nem alternatíva. Az európai közösség képes arra, hogy előnyöket nyújtson Magyarországnak, így hiba lenne a rövid távú hátrányok miatt elvetni a hosszú távú előnyöket. A kívül maradás elszigetelődést hozna a magyar gazdaság számára, és igen kétségessé tenné a későbbi fejlődési pályát. Ezért úgy látom, meg kell találni az Unión belül a nemzeti érdekeknek és a csatlakozási feltételeknek valamiféle egyensúlyát még akkor is, ha Magyarország számára az előnyös helyzet nehezen lesz elérhető.

Az EU-tagság garancia arra nézve is, hogy a magyar gazdaság képes az európai normák szerint működni, vagyis gazdasági védjegyként is felfogható. Igaz, hogy a magyar vállalatok az EU hatalmas piacán versenyképességük alapján egyelőre nem tartoznak majd az élbolyba. A versenyképességért a magyar vállalatoknak kemény küzdelmet kell folytatni, és ehhez anyagi, szellemi erőforrásokra egyaránt szükség lesz. A Magyarország és az EU közötti bővülő gazdasági kapcsolatok tehát üdvözlendők. Viszont azt sem szabad elfeledni, hogy a világ nem csak Európából áll. A nyitott magyar gazdaság számára a csatlakozási feltételek kialkudása során rendkívüli fontossággal bírnak az EU-n kívüli gazdasági kapcsolatok is.

Mai ismereteink birtokában az EU-csatlakozás, illetve a versenyképesség megőrzése a magyar gazdaság mely szektoraitól kívánja meg a legnagyobb alkalmazkodást? A tényleges tagság idejére képesek lesznek-e a közösségi követelményeknek eleget tenni?

– Azt gondolom, hogy nem az egyes szektorokat kell egymástól megkülönböztetni. Arra a kérdésre kell jó választ adni, hogy miként lehet a vállalatok összességét az alkalmazkodásra felkészíteni. Egy kormányszintű tárgyalássorozatban nyilván tekintettel kell lenni egyes üzletágak helyzetére és érdekeire, de vannak feladatok, amiket a szakmáknak és a vállalatoknak kell elvégezni. Van bennem némi aggódás, hogy a hazai vállalatok egyenként kevésbé lesznek versenyképesek, mint a magyar gazdaság egésze.

A gazdaság alkalmazkodásának egyik mércéje a jogi harmonizáció. Erre a gazdálkodóknak csak kis befolyásuk van, ugyanakkor számukra az európai piacon való versenyképesség feltételeinek megteremtése kategorikus imperatívusz, nem lehet alóla kibújni. A változó körülményekhez való alkalmazkodásban sok vállalat jelentős eredményeket ért el, mégsem lehet állítani, hogy ez általános lenne. Többnyire a piaci erő növeléséhez szükséges anyagi eszközök hiányoznak, de híján vannak annak a tudásnak is, hogy miként kell a piaci versenyben helytállni. Korábban úgy véltük, hogy a privatizáció majd közelebb hozza a vállalatokat a nemzetközi és elsősorban az európai piacokhoz. Nem így lett, a magyar vállalatok piaci mozgásképessége változatlanul aggályosnak mondható. A vállalatok tömege amolyan tanulófázisban van, most kezd hozzászokni a verseny mindennapjaihoz. Nemcsak a korábbi elmaradást kell behozniuk, alkalmassá kell tenni a vállalatot arra is, hogy a működésben ne a termelés, hanem a sikeres piaci alkalmazkodás legyen a meghatározó. Most úgy látom, hogy a vállalatok felkészítése érdekében nem tettünk eleget, komoly érdek-képviseleti, kamarai és kormányzati feladatok megoldása van még hátra. Úgy látom, hogy a tényleges tagság – 2002-re prognosztizált – idejére a megkívánt versenyképességet nem minden cég tudja elérni. A vállalati szinten lényegesen szervezettebben felkészülő osztrák gazdaságban is sok, főleg kis társaság vérzett el még az EU-csatlakozás után.

Van-e elegendő pénz és információ a felkészülés meggyorsításához?

– A szükséges vállalati erőforrások megteremtése attól is függ, hogy a gazdaságban miként alakul az infláció, a vállalatok képesek lesznek-e kitermelni azokat a jövedelmeket, amelyek reálprofitot hoznak. Persze függ attól is, hogy mi a tulajdonosok szándéka, milyen a vállalat jövedelemtermelő képessége, illetve milyen piaci körülmények között dolgozik. A gazdasági információk egyik része szakmaspecifikus: tudni kell, hogy mi történik a piacon. A vállalatoknak is tájékozódni kell. A „mihez kell alkalmazkodni a csatlakozás során" kérdésre a globális gazdasági információs rendszer volna hivatott válaszolni, ez pedig a kamarák és az érdekképviseletek asztala is. Ez ügyben késésben vagyunk, és nem szabadna még ott tartani, hogy ki fordítsa le magyarra az EU-szakirodalmat. Nem jó arra gondolni, hogy 4 év alatt kell pótolni azt, ami az EU-ban végül is 40 év alatt készült és halmozódott fel. Mivel kevés az idő, a jelenleginél nagyobb intenzitással kellene menedzselni a felkészülést.

Melyek azok a magyar érdekek, amelyeket a munkaadók szerint a magyar tárgyalódelegációnak érvényesíteni kell, meddig engedhetünk, és várhatóan mik lesznek a kritikus pontok?

– Számomra nem szimpatikus az a fajta eminens magatartás, hogy Magyarországnak a csatlakozás érdekében erő felett kell teljesítenie, és csak kevés kivételt kérni a közösségi szabályozás és a jogharmonizáció alól. Én úgy látom, hogy annyit kell teljesíteni, ami minimálisan szükséges és elvárható. Egy olimpiai bajnoknak sem írják elő, hogy öt centivel a léc felett – ugorjon. Magyarországnak is át kell vinni a lécet, ami persze amúgy is magasan van, de mi magunk legalább ne tuszkoljuk még feljebb. Mindezt nem a gazdasági és a politikai élet elitjében levő sztárvállalatok, hanem a piacon maradásért küzdő vállalatok érdekében mondom. Úgy vélem: nem lehet kiindulási alap a „hulljon a férgese", ez nagyon kegyetlen elv lenne. Magyarországon azt kell megértenie a politikának a sokat idézett spanyol példa kapcsán: a politikai rendszer sokat változott a diktatúrától a demokráciáig, de a piacgazdaság Spanyolországban tradicionálisan már működött! Az alkalmazkodóképességnek arra a tanulófázisára, ami most Magyarországon zajlik, Spanyolországban nem kellett tekintettel lenni. A hazai iparról készült eddigi átvilágítások kapcsán le lehet vonni azt a tanulságot, hogy – kivételektől eltekintve – a gazdaság alkalmazkodóképességében a definitív jogi keretekkel egyenértékű fontosságú a vállalatok piaci versenyhez való alkalmazkodóképessége. Már csak emiatt sem mindegy, hogy azt a bizonyos mércét hova tesszük, és van-e átmenet. Egyes szakértők e tekintetben a sokkterápiát ajánlják, én nem vagyok ennek a módszernek híve.

Mennyire építhető be a magyar mandátumba a gazdálkodók EU-n kívüli érdekeinek megjelenítése, például a magyar-orosz, amerikai, illetve a távol-keleti gazdasági kapcsolatok illesztése az EU-szabályokhoz. Okoz-e ez egyáltalán fejtörést?

– Ezt már részben érintettem, és úgy vélem, hogy az EU-szabályok teljesítése nem nehezíti az egyéb régiókkal való gazdasági kapcsolatokat. Az kétségtelen, hogy régiónként más és más a gazdaság szabályozásának filozófiája: az amerikaiakkal üzletelni kívánó magyar vállalatnak némileg más szemléletben kell az ottani előírásokhoz alkalmazkodni. Az EU-beli versenyképesség azonban e régiókkal való kereskedelemben is sokat segíthet.

Készült-e hatástanulmány arról, hogy a csatalakozásért rövid távon milyen árat fizet a magyar gazdaság, illetve mi lesz a tagság hosszú távú hozadéka?

– Százszámra készültek ilyen tanulmányok. Volt alkalmam látni a címekből összeállított listát, amelyekből kiderül, hogy e munkák nem egységes koncepció alapján íródtak: több szellemi műhely több témában készített dolgozatot, és nem tudni, létezik-e egyetemes feldolgozásuk. Számomra a hatástanulmány a feltételek és eszközök valamiféle normatív felsorolása is lehetne, de eddig ilyennel nem találkoztam. Az ágazatokat elemző átvilágításokat a Magyar Munkaadói Szövetség is támogatta, hiszen már a helyzetfelmérésből sokat lehet tanulni. E munkáknak akkor van a legnagyobb haszna, ha az egyes ágazatokban dolgozó vezetők figyelmét is ráirányítja az EU-csatlakozással összefüggő problémákra. Miután a privatizáció a korábbi ágazati struktúrát átalakította, ma nehéz megmondani, hogy a valaha egy ágazatban dolgozó társaságoknak mi a közös gondja. Úgy látom, hogy az érdekek megfogalmazásában a vállalatok és a szakmai szövetségek részéről nagyobb mértékű önaktivitásra volna szükség.

Azt, hogy az EU-tagsággal rövid távon milyen árat fizet a magyar gazdaság, az ipar, ma senki sem képes megmondani. A kérdés tetszetős, de aligha adható rá válasz. A feltételezhető hozadék pedig az, hogy Magyarország világméretekben is jelentős piacnak lesz része. A magyar gazdaság számára ez átvezetés, így nagyobb dimenzióban lesz kapcsolata a világgal. A világgazdaság a magyar gazdaság számára – amely persze nem vonhatja ki magát a nagy trendek alól – mégiscsak addig terjed, míg akciórádiusza ér. Magyarország számára az EU-tagság ennek a hatókörnek a kibővülését hozza meg.

Van-e a munkaadói szervezeteknek valamiféle sajátos eszköze, amivel a magyar tárgyalási pozíciót erősíthetik?

– Már utaltam rá, hogy a munkaadói szakmai szervezeteknek feladata: segíteni a problémák feltárásában. A kifejezetten munkaadói kérdések például: milyen következményei vannak és lehetnek a munkajogi harmonizációnak, milyen hatásokkal jár a Szociális Charta magyarországi alkalmazása, mik lesznek a várható következményei a munkaerő szabad áramlásának. Alapvető problémának tartom például, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e megtartani az értelmiséget. Érdekes módon az EU-ban, főleg Ausztriában félnek attól, hogy Magyarország felvétele után Európát elárasztják a magyar esztergályosok és kelmefestők. Ezzel szemben én inkább attól tartok, hogy mivel a határok nélküli Európában az értelmiség teljesen szabadon mozog, úgy mehet el, hogy nem kell eltépni a gyökereit, nem kell felszámolnia hátterét. Márpedig ha a magyar értelmiségi kreatív éveit nem itthon tölti, hanem idegenben, az nehezen kiheverhető szellemi vérveszteséget jelent az országnak. Én ezt nagyon fontos munkaadói kérdésnek is tartom, mert a fejlődés kulcsa az értelmiség kezében van. Ma nem verítékkel kell pénzt keresni: a korszerű, jól eladható termékekben igen nagy mennyiségű szellemi érték testesül meg, és az anyaghányad csak 20 százalék körül van, vagyis nem a fizikai munkát kell eladni. Ezért is gondolom, hogy a versenyképesség egyik hordozója az értelmiség lesz.

Az ÉT munkaadói oldalán levő szervezetek között van-e megállapodás arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokhoz kötődően milyen párbeszéd és együttműködés lesz a munkaadói körben, illetve a munkaadók és a kormányzat között?

– Erre rövid lesz a válasz: ez ügyben nincs megállapodás a munkaadói szervezetek között. Ez nem jó, de egyelőre a kormányzat részéről sem érzek nagy igényt arra, hogy a munkaadói kört bevonja a csatlakozási folyamatba.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem