Ösztönzés a piacgazdaságban
A munkabér mértékében rendszerint a munkaadó és a munkavállaló állapodik meg. Szem előtt kell tartani azonban az idevonatkozó jogszabályokat is, amelyek garanciákat tartalmaznak a dolgozó számára (garantált bér, pénznem és természetbeni bér meghatározása, a bérfizetés helye, módja, időpontja stb.). Természetesen a jogszabályok a munkaadók érdekeit is védik, s lehetőséget adnak nekik a nem megfelelő munkát végző dolgozó lecserélésére. A vállalkozás céljainak megvalósítása jelentős mértékben függ a rendelkezésre álló emberi erőforrástól; ennek az erőforrásnak minél hatékonyabb felhasználása pedig célszerű ösztönzéssel érhető el.
Nyilvánvaló, hogy az ösztönzés csak egyértelmű célokkal, alkalmas munkaerővel, a megfelelő tárgyi és vezetési feltételekkel s ösztönzési módszerrel lehet eredményes a munkaadó számára. Az ösztönzés és a motiváció a piacgazdaságban a vezetés fontos eszközévé vált. Az ösztönző vezetés elősegítheti a dolgozók aktív képességeinek kibontakozását, s hozzájárul a teljesítmények javulásán keresztül a jobb eredmények eléréséhez. A munkaadók számára nem kis feladatot jelent a helyes ösztönzési rendszer kialakítása. A most megjelent tanulmánykötet ennek megoldásához nyújt hasznos, sokoldalú útbaigazítást.
A szerzők a munkabér mai formái kialakulásának története után a munkabér hazai jogi szabályozásával kapcsolatos rendelkezéseket mutatják be. Foglalkoznak az ösztönzés és a motiváció irányzataival, a fejlett piacgazdaságok gyakorlatával és az átalakuló magyar piacgazdaság ösztönzési módszereivel. Megállapítják, hogy az utóbbi években megváltozott a menedzserek és a bérügyekkel foglalkozó szakemberek szemlélete, s ismertetik ezeket a változásokat. Nálunk is közeledés tapasztalható a fejlett piacgazdaságok ösztönzési gyakorlatához. Különbségek mutatkoznak még a korábban és később privatizált vagy nem privatizált cégek módszerei között.
A könyv további részében a közszférában alkalmazott illetményrendszerekkel ismerkedtünk meg; ezekre sokkal inkább jellemzők a kötöttségek, mint a piacgazdaságban. Végül a szerzők bemutatják azt a folyamatot, amely a bérmegállapítástól a bérmegállapodásig végbement, s ismertetik – a bérmegállapodás során – a kollektív szerződések és a Munka Törvénykönyve közti összefüggéseket.
R. I.Hámori Antal-őri János-dr. Pongrácz László-dr. Takács György: Bérezés-ösztönzés.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1998. 362 oldal.
Ára: 3200 Ft + áfa
Ügyintézés szakszerűen
A megbízási szerződés olyan szerződési alaptípus, amelyben a más érdekében történő eljárás, a megbízott érdekeit szolgáló tevékenység során a bizalmi elv és a tisztesség követelménye kerül előtérbe. Ezért a tevékenységéért a megbízottnak általában díjazás jár, s a megbízással felmerült költségek a megbízót terhelik.
A megbízási szerződésben meghatározott tevékenység elvégzéséhez alapos szakértelem és gondosság kell. A megbízónak a teljesítés során utasítási joga van; ezzel érvényesítheti érdekeit. Ezzel összefügg a megbízott utasításkérési kötelezettsége, sőt rendkívüli esetekben az utasításoktól eltérő módon végrehajtandó érdekképviselet is. A külső körülmények megváltozása esetén mindenképpen a megbízó utasításai szerint kell eljárni.
A megbízási szerződések sok hasonlóságot mutatnak más szerződésekkel: a meghatalmazással, a vállalkozási és munkaszerződéssel. Az egyes jogviszonyoknak természetesen különböző jogkövetkezményei vannak. A megbízási szerződéssel behatóan és szakszerűen foglalkozó nemrégiben megjelent monográfia szerzője – ügyvéd és tanszékvezető a Miskolci Egyetemen – az egyes szerződések jellemző vonásainak bemutatásával tisztázza a különbségeket. Ezután részletesen ismerteti a megbízási szerződés hatályos szabályait a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint. E jogforrás körültekintően meghatározza a megbízó kötelezettségeit és jogait, a megbízott felelősségét, a megbízási szerződés megszűnésének eseteit, s foglalkozik a megbízás nélküli ügyvitellel, valamint a megbízás nélküli ügyvivő jogállásával is.
A szakértelemhez kötött speciális megbízásoknál a megbízott rendszerint hivatásszerűen végzi tevékenységét. Idetartoznak a hatósági-bírósági-ügyészségi kirendelésen alapuló megbízások is. A szerző részletesen foglalkozik a tömegesen előforduló speciális megbízási szerződésekkel, amelyeknek feltételeit jogszabály írja elő elsősorban a szakértelemmel nem rendelkező megbízó érdekében. Az ügyvédi, orvosi, őrző-védő megbízási szerződések keretében szó van a teljesítés sajátosságairól, a jogforrásokról és a felelősség kérdéséről.
Megállapítható, hogy a KJK Szerződéstár-sorozatának második köteteként megjelent monográfia magyarázataival alapos tájékoztatást nyújt az érdekelteknek. A bírói gyakorlat bemutatásával ismertette meg a gazdasági élet szereplőit – köztük a munkaadókat is –, ezzel a körültekintő szakértelmet, gondos ügyellátást igénylő szerződéstípussal. A könyv végén közölt szerződésminták jól hasznosíthatók a mindennapi gyakorlatban.
Bíró György: A megbízási szerződés.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1998. 262 oldal.
Ára: 3200 Ft + áfa
