×

Állandó változás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 4. számában (1998. április 15.)

 

Bár átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás nem köttetett, a szociális partnerek sikeresnek ítélik meg az elmúlt négy év érdekegyeztetését. Így nyilatkoztak a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányzat képviselői is a közelmúltban megtartott, a többéves időszakot értékelő ülésen.

 

A társadalmi-gazdasági megállapodás azt a célt szolgálta volna, hogy a kormányzat társadalmi konfliktusok nélkül valósíthassa meg a tervezett gazdaságpolitikát. Az 1995-ös stabilizációs intézkedések komoly feszültségeket keltettek az érdekegyeztető felek között, a társadalmi-gazdasági megállapodás elmaradása ellenére sikerült viszont tárgyalásokkal fenntartani a társadalmi békét. Ezt követően 1996-ban és 1997-ben már kiegyensúlyozottabbá vált a kapcsolat. Bár a sokszor igen éles viták fennmaradtak, a partnerek több fontos megállapodást kötöttek. Amennyiben nem sikerült egyezséget kötni egy-egy témában, a vitában elhangzó érvek akkor is befolyásolták a munkaadói, munkavállalói kormányzati képviselőket további döntéseik során.

Eredmények

A partnerek sikerként könyvelik el például, hogy a hosszas egyeztetés és módosítások után a kormány az Érdekegyeztető Tanács teljes egyetértésével nyújthatta be a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezetet a parlamentnek. Hosszas vita után, de végül egyetértésre jutottak a Munkaerőpiaci Alap irányításáról is. Ugyancsak hosszas egyeztetés után kötöttek egyezséget arról, hogy milyen formában hozzák létre a munkaügyi közvetítő és döntőbírói szolgálatot.

Igaz, hogy jelentős kompromisszumok vállalásával, de a szociális partnerek évről évre közelítették álláspontjukat a legfontosabb gazdasági és szociális törvények tervezeteinek vitája során, így például a kormányzat több, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek által javasolt módosítást is elfogadott a költségvetési, az adó- és illetéktörvények tervezeténél, és élénk vitát folytattak a társadalombiztosítási jogszabályok tervezett változtatásairól.

A minimálbér emelésének meghatározása, illetve az országos béremelésre vonatkozó ajánlás elfogadása visszatérő téma az Érdekegyeztető Tanács ülésein. Mivel ezek az országos bértárgyalások időben általában egybeesnek a következő évre vonatkozó költségvetés, adó- és járuléktörvény-tervezetek vitájával, gyakori a valamit valamiért alku: a munkaadói vagy a munkavállalói érdekképviseletek kijelentik, hogy csak akkor hajlandók a béremelés mértékéről megállapodni, ha előnyösebb pozícióba jutnak a költségvetési, adó- és járuléktételeknél.

Önkorlátozás

Az érdekegyeztetés előfeltétele a kormány cselekvési, döntéshozatali szabadságának önként vállalt korlátozása. Ezt viszont a kormány nem önzetlenül teszi, mert így megszerezheti döntéseihez a társadalom támogatását. Az érdekegyeztetés segítheti a törvény-előkészítést, ugyanakkor nem korlátozza a törvényhozás szuverenitását. Bár az országgyűlési képviselők erről gyakran másként vélekednek, közülük többen szóvá teszik, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodások befolyásolják a törvényhozási munkát. Az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő szociális partnerek ezt határozottan visszautasítják, rámutatva, hogy nem kívánják korlátozni a parlament önállóságát, viszont igényt tartanak érdekeik megjelenítésére. Ezért szorgalmazzák, hogy az Érdekegyeztető Tanács megállapodásait vagy a szociális partnerek véleményét ismertessék az országgyűlési képviselőkkel. Régi igény, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló szociális partnerek képviseltethessék magukat az országgyűlési bizottságok vitáin. Amennyiben ez a házszabály alapján nem lehetséges, akkor az egyes országgyűlési bizottságokkal különmegállapodást célszerű kötni az együttműködés javítása érdekében. Az elmúlt négy év során már néhány országgyűlési bizottság, így például a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság lehetőséget adott a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a véleménynyilvánításra, de ez sajnos nem vált általánossá.

Képviselet és felhatalmazás

Az alkotmány módosításáról megkezdett vita során többször is szóba került az a követelés, hogy rendezzék az érdekegyeztetés statútumát. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek abban már kevésbé voltak egységesek, hogy szükséges-e önálló érdek-képviseleti törvény elfogadása. Többek szerint elegendő, ha a Munka Törvénykönyvében, illetve a foglalkoztatási törvényben, valamint az alapszabályban határozzák meg az Érdekegyeztető Tanács feladatait, jogosítványait.

Régi igény annak tisztázása, hogy miben van egyetértési és miben konzultációs, véleménynyilvánítási jogosítványa a szociális partnereknek. A kialakult gyakorlat szerint néhány munkaügyi kérdésben a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek egyetértési jogokat gyakorolhatnak, míg több más gazdasági, szociális témakörben jogosítványaik konzultációs jellegűek. Természetesen kellő kompromiszszumkészség esetén ezek a konzultációs jogosítványok is lehetőséget adnak megállapodások elérésére. Az elmúlt négy év során is gyakran előfordult, hogy a szociális partnerek akkor is a megállapodás igényével kezdték el a tárgyalást, amikor ez nyilvánvalóan nem volt lehetséges. A sikertelenség látszatát elkerülhetnék, ha mielőbb pontosan meghatároznák, hogy a szociális partnereknek mely témakörökben van egyetértési és melyeknél konzultációs jogkörüknek.

A tagság támogatása

Az Érdekegyeztető Tanács munkájának korszerűsítéséhez tartozott az elmúlt négy év során, hogy a munkavállalói oldalon hosszas tárgyalásokat követően a tagsági támogatottsághoz igazították a fórumon való részvételt. Az egyes érdekképviseletek annak arányában adhatják le szavazataikat az egyes döntéseknél, amilyen mértékű tagsági támogatottságot bizonyítanak. A támogatottság mérésére az üzemitanács-választásokon elért eredményeket használják. Szó volt arról is, hogy a munkaadói érdekképviseleteknek is támogatottságukat kifejező módon kellene részt venni az Érdekegyeztető Tanács munkájában. A továbbfejlesztés része lenne, hogy erősödjön, nagyobb teret kapjon a közvetlen munkaadói, munkavállalói érdekképviseletek eszmecseréje, amelyben a kormány csak mintegy koordináló szerepet vállal. Ennek megvalósítása a következő évek feladata.

A munkaadói érdekképviseletek kifogásolják, hogy az elmúlt négy év során kevés eredményt sikerült elérni a foglalkoztatást drágító, a munkabéreket terhelő különféle járulékok csökkentésében. Ebben a következő időszakban mindenképpen nagyobb kompromisszumkészséget várnak a partnerektől. Ugyancsak lényeges számukra, hogy csökkenjen a bürokrácia. A hivatalok igen sok, nemegyszer felesleges kimutatást, adatot követelnek a munkáltatóktól. Továbbra is fenntartják az igényüket arra, hogy a munkáltatók a munkaidőkeretet nagyobb időszakra, egy évre számíthassák szabadon. Céljuk az, hogy a napi 8 órás munkaidőnek nem 2, 4 vagy 6 hónap, hanem 1 év átlagában feleljenek meg a munkahelyek. Ez lehetőséget adna arra, hogy nagyobb rendelések esetén hosszabb ideig 12 órás munkaidőt rendeljenek el, máskor pedig ennek arányában 8 óránál rövidebbet. E nélkül a magyar vállalkozások nem lehetnek versenyképesek – állítják a munkaadók.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem