×

Akik akarják s akik nem

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 4. számában (1998. április 15.)

 

Mit hoz az európai uniós csatlakozás a magyarországi vállalkozások számára? Milyen lehetőségeket tartogat, illetve milyen veszélyeket rejteget az egységes belső piac a mikroszférának? Kik lesznek az integráció nyertesei, és kiket érint majd sokkszerűen az Unióba való belépés? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések régóta foglalkoztatják a kormányzati szervek mellett a szakmai szervezeteket, az érdekképviseleteket és természetesen a vállalkozókat.

 

Az integrációs kérdések súlya az utóbbi időben jelentősen megnőtt, hiszen március végén megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A bővítési folyamat ugyan várhatóan csak 2000 után zárul le, de a vállalati szférának már Magyarország teljes jogú tagsága előtt EU-éretté kell válnia. A feltett kérdésekre különböző válaszok születnek, többek között attól függően, hogy a válaszadó milyen intézményt, szervezetet, társaságot képvisel, milyen a viszonya az Európai Unióhoz, illetve milyen elképzelései vannak a jövő Európájáról.

Kincstári optimizmus?

Kormányzati körökből általában pozitív vélemények látnak napvilágot a mikroszféra EU-érettségével kapcsolatban. Az ipari miniszter például több fórumon a csatlakozás zálogaként említette, hogy Magyarország az elmúlt évben – jelentősen javítva a külkereskedelmi mérleg egyenlegét – 350 millió dollárt meghaladó többletté változtatta az egy évvel korábbi hasonló nagyságú hiányt az Európai Unióval folytatott kereskedelmi forgalomban. Ez a véleménye a magyarországi vállalkozások versenyképességét bizonyítja. A szakértők az Unióba irányuló export szerkezetét is kedvezőnek szokták minősíteni. A magyar kivitelben ugyanis a gépipari – ezen belül is az autóipari – termékek hordoznak meghatározó szerepet a korábbi időszakok mezőgazdasági túlsúlyával szemben.

Magyarország tőkevonzó és -felszívó képessége is jó minősítést kap. Inotai András, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vezetője szerint a 20 milliárd dollárnyi külföldi tőkeállomány Magyarországon önmagában ellentmond azoknak az érveknek, amelyek szerint az ország gyenge tőkefelszívó képessége miatt korlátozni kell majd az EU-pénzek beáramlását. Úgy véli, hogy a mikroszféra felkészült a csatlakozásra, a tennivalók elsősorban nem a gazdaság területén szaporodnak, sokkal inkább az intézményrendszer, a szakembergárda és az oktatás teljesítményének színvonalán kellene javítani.

Pataki István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára egy közelmúltban megrendezett szakmai konferencián politikailag és gazdaságilag egyaránt meghatározónak ítélte a vállalkozói réteg felkészülését a csatlakozásra. A politikus a kormány nevében rendszeres információkat ígért a vállalkozásoknak. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kormányzat a jelenleginél élénkebb érdeklődést és aktivitást vár a vállalkozóktól.

Az információhoz jutás megkönnyítése érdekében a megyeszékhelyeken, illetve néhány kisebb térség központjában úgynevezett európai információs pontok létrehozását tervezik, ahol a csatlakozás lehetőségeiről és veszélyeiről is tájékoztatják az érintetteket.

Vállalati vélemények

Az információ kulcsfontosságú lehet a vállalatok beilleszkedése szempontjából, hiszen a pályáztatást kiemelten kezelő rendszerben a feltételek pontos és gyors megismerése fontos megrendeléseket hozhat. Ugyanezek hiánya viszont akár a piacról való kiszorulással is járhat. Zelnik István, egy 9 társaságból álló, integrációs tanácsadó szervezet vezetője egy konferencián ugyancsak a vállalkozások, köztük a kis- és közepes vállalkozások tájékozottságának fontosságát emelte ki. A pontos cégismertetést, projektleírást, mérlegadatokat, befektetési ismertetőt tartalmazó néhány oldalas pályázati dokumentum fél siker az EU-ban oly gyakori tendereken, a pályázat beadását, valamint a pályázó cég szóbeli bemutatását követő három héten belül megkezdődhet a banki finanszírozás.

Az ilyen jellegű segítségre természetesen inkább a kis- és középvállalkozásoknak van szükségük, hiszen a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai saját erőből is megoldják a feladatokat.

Az elemző álláspontja

A kisvállalkozások felkészítése annak ellenére fontos feladata a kormányzatnak és az érdek-képviseleti szervezeteknek, hogy ez a réteg közvetlenül várhatóan a csatlakozás után is csak a magyarországi piaci hatásokban és következményekben lesz érintett. Farkas György, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vállalati szférát vizsgáló tagja azonban nemcsak a kisvállalkozók integrációs ismereteit illetően szkeptikus. A magyar vállalatok EU-felkészüléséről készült összefoglalóban a szakember kifogásolja, hogy nincs egységes vállalkozói magatartás Magyarországon az integrációval kapcsolatban, és nincs jellemző vállalkozói érdekartikuláció az integráció ügye mellett. Ugyanakkor már most azonosíthatók egyes vállalkozói csoportok típusok, amelyek ténylegesen vagy potenciálisan ellenérdekeltek az EU-csatlakozásban.

A vállalkozások között elsősorban a tulajdonviszonyok mentén, továbbá a vállalati méret, valamint az ágazati hovatartozás szerint vannak a törésvonalak az EU-tagság megítélésével kapcsolatban. Farkas György csoportosítása szerint a multinacionális cégekhez kötődő vegyesvállalatok integráló szerepet játszanak majd a csatlakozás során. Ezek a magyarországi vállalkozások ugyanis külföldi tulajdonosuk révén magukkal hozzák mindazokat az ismereteket, amelyekre az EU-ban szükség van a versenyben maradáshoz.

Léteznek olyan hazai magántulajdonban levő vállalatcsoportok is, amelyek érettek az EU-tagságra. Idesorolhatók a kis- és középvállalkozók, akik főként a szoftvergyártás, műanyagfeldolgozás, gyógynövényipar ágazatokban erős és dinamikus felzárkózási törekvést mutattak az elmúlt egy-két évben. Cégük mérete, kapcsolataik, tevékenységi körük ugyan legfeljebb csak regionális terjeszkedésre teszi alkalmassá őket, viszont tudati, tervezési szempontból már átlépték az integrációs küszöböt. Szerepük azért is fontos, mert bázisukon jöhet létre azon magyar vállalkozói közösség, amelynek munkálkodása révén teljesíthetők az EU-csatlakozás feltételei.

A vállalkozók változatlanul nagy csoportjára jellemző azonban az átalakulás előtti szemlélet, amely nehezíti az integrációs alkalmazkodást is. Ezenkívül kedvezőtlen politikai és prezentációs hatások, komoly befolyásuk és negatív kisugárzásuk mellett problémát okoznak a feketegazdaságban működő cégek. Farkas György szerint jó lenne, ha az egyes ágazatokban, szakmákban hatékonyabban együttműködnének a vállalkozók – ez azonban még hiányzik Magyarországon.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem