×

A foglalkoztatás és az Unió

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 4. számában (1998. április 15.)

 

Egy, a szaksajtóban 1995-ben publikált tanulmány szerint, amennyiben 1998-ra sikerül a magyar gazdaságot stabilizálni, 1998 és 2000 között Magyarországon az Európai Unióhoz való közeledés számottevő beruházást indukálhat, majd a tagság utat nyit egy korábbinál bővebb és egységesebb európai piachoz, másfelől Magyarország is számíthat az EU közös pénzügyi fejlesztési alapjaiból támogatásokra. A szerző 1998 után évi 6-8 százalék közötti növekedést feltételezett, és a termelékenység növekedésével is kalkulálva évente körülbelül 80-100 ezer új munkahely keletkezését jósolta.

 

Gyetvai László, a Munkaügyi Minisztérium szakembere, a tanulmány szerzője úgy vélte, hogy elsősorban a szolgáltató ágazatokban lehet élénk munkaerőkereslet-növekedésre számítani. A növekedés gyorsulásából valószínűleg kiveszi a részét a feketegazdaság, amelynek részaránya az előállított GDP-ből az ezredforduló táján mintegy 30-40 százalékosra kalkulálható. Az ezredforduló táján a gazdasági növekedés felgyorsul, ami a hazai munkaerő-piaci helyzet lényeges javulását hozhatja, bár nem állítható, hogy az EU-ba való belépésünk akár növekedési, akár munkaerő-piaci oldalról eleve csak sikeres lehet.

Új munkahelyek

A Munkaügyi Minisztérium munkatársa eredeti prognózisát bizonyos finomításokkal ma is fenntartja. Optimista verziója jelentős részben igazolódni látszik: az elmúlt három évben a magyar gazdaság stabilizálódott. Az új munkahelyekre vonatkozó előrejelzést mégis árnyalni kell, ugyanis a gazdasági növekedést hordozó beruházások többsége munkaerő-megtakarítással járt. Óriási eredmény viszont: tavaly a 4 százalékos GDP-növekedés mellett a foglalkoztatott létszám szinten maradt. Korábban évekig minden esztendőben csökkent az állások száma. A munkahelyek száma a következő esztendőkben évi 4-5 százalékos GDP-növekedés mellett évente mintegy 30-40 ezerrel gyarapodhat. Jelenleg az állások száma 3,6 millióra tehető. (Az optimista előrejelzési változatok szerint az aktív keresők száma az EU-tagság elnyerése után és az alkalmazott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bővülésével több év alatt akár 4 millió fölé is kerülhet.)

A beruházásokra alapozva és vállalkozásösztönző politika mellett a feldolgozóipar sok új munkaerőt szívhat fel. A másik nagy terület a szolgáltatószektor lehetne, amely Nyugat-Európában is a munkahelyek mintegy 70 százalékát adja. Szektoron belül az állami kézben levő szolgáltatások – vasút, egészségügy, oktatás stb. – részaránya Magyarországon csökken, míg a piaci szolgáltatószektor sorsát a hazai fizetőképes kereslet határozza meg, bővülése tehát erősen kötődik az élet- és bérszínvonal emelkedéséhez. A foglalkoztatás évente mintegy 40 ezres bővülése természetesen csak úgy valósítható meg, ha a feldolgozóiparon kívül a szolgáltatóipar is képes több embert fogadni.

Márpedig az EU-ban a munkabérek 7-szer, esetenként 10-szer magasabbak, mint nálunk. Elemzések szerint a következő 4-5 évben a magyarországi bérek reálértékben remélhetőleg emelkednek, de valószínűsíthető, hogy ez keresleti oldalról még nem hoz szolgáltatási boomot Magyarországon. Ahhoz tehát, hogy a tercier szektorban minél több ember találja meg a boldogulását – és a belső piac is bővüljön –, évente 2-3 százalékosnál is jelentősebb reálbér-emelkedést kellene elérni. Erre van esély.

Korábban kutatók és politikusok is nagy reményeket fűztek a kisvállalkozások térhódításához, arra számítva, hogy a munkanélküliek túlnyomó része majd itt helyezkedik el. Nem így lett, két éve ez a folyamat némileg lelassult. A kisvállalkozások azonban továbbra is számottevően bővíthetik a foglalkoztatást, ezért e kört a kormány (és persze az EU is) különféle címeken és módokon támogatja.

A munkaügyi tárca képviselője szerint a magyar EU-tagsággal a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma aligha emelkedhet. Az agrártermelésnek számos tekintetben alkalmazkodnia kell az EU feltételeihez. Bár a földművelési tárca prognózisa szerint az éves termelés évről évre 3 százalékkal bővül, ez valójában nem hoz létre új munkahelyeket.

Új lehetőségek

A szakember szerint még mindig sok embert foglalkoztat a nem legális szektor. A feketegazdaság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem ellenére nem csökkent érdemben az itt boldogulást keresők száma. Ezért a következő években nemcsak a munkahelyek számának növelése, hanem a feketefoglalkoztatás legális csatornákba terelése is cél lesz.

A szakember szerint az EU előszobájában a foglalkoztatást tekintve felértékelődhet az olyan szektorok munkahelyteremtő képessége is, amelyek mentesek a fejlettebb országok piacain dúló versenytől. Ez a nonprofit szféra, a speciálisan helyi foglalkoztatás, amelyet az államnak az EU-tagságig, illetve azt követően is különös gonddal kellene támogatni. Mindent összevetve a jövőben teret nyernek a rugalmas foglalkoztatási formák, amelyek a korábbi években nem voltak jellemzők a hazai munkaerőpiacon. A kérdéskörnek az EU-ban is egyre nagyobb figyelmet szentelnek, hiszen e módszerekkel eredményesen csökkenthető a munkanélküliség. Magyarországon a részmunkaidő elterjedésének egyik legnagyobb akadálya az ellenérdekelt munkavállaló, aki egyelőre még nem tud megélni a részkeresetből. A rugalmas foglalkoztatás, illetve a részmunkaidő bizonyos szűkebb kör, például a szülőknél lakó pályakezdő fiatalok, a kisgyermeket nevelő családos anyák vagy az idősebb munkavállalók számára hozhat átmeneti megoldást.

Rugalmas foglalkoztatás

A rugalmas foglalkoztatás lehetősége a munkaadókat és a munkavállalókat is egyre inkább érdekli. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint a gazdasági – ezen belül az ipari – növekedés az előrejelzések szerint tartósnak ígérkezik, ám a munkanélküliség alig csökkent. A prognózisok szerint a 10 százalék körüli munkanélküliséggel hosszabb távon is együtt kell élni. A szakszervezetek úgy tapasztalták, hogy az utóbbi években nőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága, és ez a munkaidőre is vonatkozott. Egyre gyakoribbá vált a túlmunka, a munkaidőnek a termelés üteméhez igazítása, ami a pihenő- és a munkaszüneti napon végzett munka elrendelésével is együtt járt. A vasasok szerint a heti munkaidő 36-38 órára való csökkentését ma már a foglalkoztatási szempontokon túl a munkavállalóknak a pihenéshez való joga is indokolja. Ennek szellemében elkészítették azt a dokumentumot, amelyben a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos elgondolásaikat rögzítették. Mivel a munkaidő-csökkentés konkrét módszereit csak hosszabb idő alatt és különböző szintű érdekegyeztető tárgyalások során lehet kialakítani, együtt gondolkodásra hívták a szociális partnereket, akikkel a napokban vitatták meg – első körben – a témát.

Munkaidő-rövidítés

A vasasok anyagának egyik alapelve, hogy a munkaidő csökkentése csak változatlan munkavállalói jövedelempozíció mellett történhet, és nem okozhatja a növekedés lefékeződését. A vasasok szerint a munkaidő-csökkentés szabályozását a középszintű, illetve a munkahelyi megállapodásokra kell bízni. Javaslatuk mind az időtartamot, mind a kiterjesztést illetően fokozatos bevezetést tartalmaz. A munkaidő csökkentését – ahol erre a gazdasági feltételek megérettek – a különösen nehéz körülmények között dolgozók körében kell elkezdeni, majd ezt követően lehet kiterjeszteni az ipar, illetve a nemzetgazdaság egészére. A vasasok munkaanyaga szerint a munkaidő-csökkentés bevezetése során politikai támogatásra, kormányzati ösztönzésre, továbbá a törvények megváltoztatására is szükség lesz. Ez egyben alapot is teremtene a munkaidő csökkentésére vonatkozó középszintű, illetve munkahelyi szintű megállapodásoknak.

A törvényes (heti vagy éves) munkaidő lerövidítését többen csak közép- vagy hosszú távon tartják elképzelhetőnek: szerintük egyelőre még nincsenek meg a gazdasági feltételei. Mások szerint viszont már ma is reális cél lehet a törvényes munkaidő lerövidítése, a következmények kompenzálását a termelés jobb szervezésével, technikai és technológiai intézkedésekkel képzelik el. A szociális partnerek találkozóján a kérdéskör vitája során a munkaügyi tárca képviselője úgy vélte, hogy a szakszervezetek javaslata, ha vitatható is, nem megalapozatlan. Úgy vélte, hogy a munkavállalók védelme, de a versenyképesség is olyan szempont, amelyet a szociális partnereknek kölcsönösen is mérlegelni kell. Ha a munkaadók és a munkavállalók – a kormány részvételével – meg tudnak állapodni, sor kerülhet a jogszabályok megváltoztatására.

A munkaadók azzal érveltek: az elmúlt néhány évben a gyors gazdasági növekedés és az alacsony munkanélküliség nem azokat az országokat jellemezte, amelyek a munkaidő-csökkentéssel próbáltak meg javítani a foglalkoztatottságon. A munkaidő csökkentése többek szerint zsákutca, továbbá nincs a foglalkoztatottság javításával semmilyen kimutatható összefüggése – legalábbis meggyőző statisztika erről még nem látott napvilágot.

A foglalkoztatás (köz)terhei

A munkáltatók zöme egyébként a munkaidő csökkentését jelenleg nem tartja időszerűnek, és a változatlan bérek melletti munkaidő-csökkentést sem tartja megvalósíthatónak. Megoszlanak a vélemények arról is, hogy a munkaidő csökkentése valóban bővítheti-e a foglalkoztatottak számát. Álláspontjuk szerint inkább a túlórázás növekedése várható akkor is, ha rövidebb lesz a munkaidő. Munkaadók arra is felhívták a figyelmet, hogy a foglalkoztatásnak számos olyan terhe van, amely nem arányos a munkaidő hoszszával.

A munkaadók legfőképpen a gazdasági növekedést és a versenyképességet féltik a munkaidő lerövidítésétől. Sokkal fontosabbnak tartják a reálbér növekedését, a csökkenő inflációt. A foglalkoztatás javítását a bővülő újratermelésen alapuló munkahelyteremtésben látják. De a munkáltatók egy része nem zárja ki, hogy hosszabb távon – az Európai Unióba történő belépéssel egyidejűleg – a munkaidő-csökkentés gondolata újra napirendre kerülhet.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem