×

Európai Üzemi Tanácsok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 1. számában (1998. január 15.)
 

Az Európai Üzemi Tanácsok alapgondolatának megszületését követően különböző szakmákban létre is jöttek ilyen intézmények, ezek azonban számtalan ok miatt nem működtek tartósan. Változást a több évtizedes előkészítő munka után – főleg a szakszervezeti harc eredményeként – az 1994 szeptemberében kiadott EU Irányelv hozott, amely konkrétan meghatározta az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását, működési rendjét, szabályait.

Az Irányelv kiadása

Az Irányelv kiadását követően 1994 szeptemberében az Európai Unió tagországainak munkaügyi és szociális miniszterei döntöttek arról, hogy megalakítják az európai üzemi tanácsok rendszerét. Az irányelveket a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a tagországok adaptálják, beépítik saját törvénykezési rendszerükbe. Ez a tevékenység még napjainkban is folyik a tagországokban, mert az Irányelv csak 1996 szeptemberében lépett hatályba.

Az EU tagországaiban működő multinacionális cégek egyharmadában mintegy 400 Európai üzemi tanács jött létre eddig. Olyan közös érdekeltségű vállalkozásokra vonatkozik az Európai Üzemi Tanács létrehozása, ahol a vállalatcsoport egy vezető vállalatból (anyavállalat) és több hozzá tartozó, általa irányított, más-más országban működő vállalatokból (leányvállalat) áll.

A lényeg

A tagállamok olyan szociálpolitikai megállapodást fogadtak el, aminek az a konkrét célja, hogy a vállalatvezetés és a munkavállalók között párbeszéd alakuljon ki. Az Irányelv csak minimumkövetelményeket fogalmaz meg, 16 cikkelyben határozza meg a tennivalókat.

Az Irányelv szerint az előírások minden olyan EU-tagállamban lévő cégre vonatkoznak, amelyik a tagállamon belül legalább 1000 főt foglalkoztat és két más tagállamban lévő vállalkozáscsoportja legalább 150-150 fő alkalmazottal rendelkezik. Maga a tanács 3-30 munkavállalóból áll.

A multinacionális cégeknél a vállalatok koncentrációjával a piac működése és terjeszkedése a határokat átszeli, a vállalkozások, a vállalatcsoportok nemzetek felettivé válnak. Célszerű a gazdasági tevékenység harmonikus fejlesztése érdekében az alkalmazottak véleményét is kikérni, illetve biztosítani részükre – a harmonikus tevékenység elősegítése érdekében – a szükséges információt, ezért a munkavállalókat vagy azok képviselőit tájékoztatni kell.

A nemzetek felettivé válás azt is jelenti, hogy a döntések a vállalkozáscsoporton belül az egyes országokban élő munkavállalókat egyenlőtlenül érinthetik. A munkavállalók tájékoztatására, véleményük kikérésére, részvételükre vonatkozó eljárások kialakítását az Irányelv tartalmazza.

A munkavállalók képviselőinek védelmét az illető tagország törvényei és gyakorlata szerinti elv alapján kell kialakítani, különös tekintettel arra, hogy e képviselőket tevékenységük gyakorlása hátrányos helyzetbe nem hozhatja.

Az irányelvekben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén az EU-tagállamok kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket.

Az Európai Üzemi Tanács hatásköre a munkavállalók képzésére és meghallgatására vonatkozik, tehát fórum az információ továbbítására.

A tárgyalások csak nemzetközi jellegű ügyekre szorítkozhatnak, az egyes tagországokon belüli leányvállalatok belső ügyei nem képezik az Európai Üzemi Tanács feladatát.

A tanács munkája csak konzultatív jellegű tárgyalásokban nyilvánul meg, döntést nem hozhat, nem feladata a megállapodások megkötése.

Miután a cégek életében a gazdasági érdek a meghatározó tényező, ezért az Európai Üzemi Tanács nem akadályozhat meg semmilyen, a vezetés által kívánt döntést, és nem is erőszakolhatja rá véleményét a vállalkozás vezetésére. A szakszervezeti vélemények és elvárások szerint azonban a döntést befolyásolni tudják a konzultációkkal.

Az anyaországban lévő irányító központ vezetésével folytatott Európai Üzemi Tanács tárgyalásainak témája kiterjedhet:

  • a vállalat struktúrájára,
  • gazdasági és pénzügyi helyzetére, üzleti adataira,
  • a termelésre,
  • a foglalkoztatásra,
  • a beruházás helyzetére.

Az évente egy alkalommal ülésező testület összehívását az irányító központ vezetősége hirdeti meg, illetve 100 munkavállaló (vagy ezek képviselői) is kérhetik az összehívást írásban, ha azok két különböző tagországban működnek.

Természetesen rendkívüli tárgyalások is kezdeményezhetőek olyan esetekben, ha olyasmi történik, ami a vállalkozásra, vállalkozáscsoportra súlyos következményekkel járhat.

A tanácskozás költségeit a munkáltatók fedezik, ez a központi vállalat vezetését és a küldő országban működő céget jelenti.

A tanács tagjai jogosultak saját országukban – a titkos adatok kivételével – munkatársaikat tájékoztatni az Európai Üzemi Tanács ülésén elhangzottakról.

Magyarország bekapcsolódása

A már létrejött Európai Üzemi Tanácsokba még kevés európai cég hívta meg cégük magyarországi képviselőit, de más Unión kívüli országok esetében sem jobb a helyzet.

Bár nem működik megfelelő információs megfigyelőrendszer az Európai Üzemi Tanácsok tevékenységét illetően, de tapasztalatok szerint a közép-kelet-európai térségben a multinacionális cégeknek kb. 450 leányvállalata működik. Ebből 160-nál van Európai Üzemi Tanács, 24 fő képviselővel.

A multinacionális cégek viselkedése teljesen eltérő abban a kérdésben, hogy az Unión kívüli államban lévő leányvállalatot bekapcsolják-e az anyavállalatnál működő Európai Üzemi Tanácsba.

Egy részük még tájékoztatást sem ad arról, hogy egyáltalán létezik-e vállalatuknál Európai Üzemi Tanács. Határozottan nem tartja kívánatosnak a magyar képviselők jelenlétét. Más részük azért nem igényli a magyar részvételt, mert Magyarország még nem tagja az Uniónak.

Egy része a vállalatcsoportoknak nem zárkózik el a magyar képviselők jelenlététől. Ez lehet tanácskozási joggal való részvétel is, vagy ha másként nem, hát megfigyelőként vannak jelen a magyar képviselők.

A közép-kelet-európai országok közül Magyarországon volt egyedül tradíciója – méghozzá törvényi keretek között szabályozott módon – a munkavállalói képviseletnek a vállalat vezetésében. Ezért EU-csatlakozás esetén a magyarországi rendszer kellő alapot szolgáltat arra, hogy az érdemi bekapcsolódás ne vegyen hosszú időt majd igénybe.

A kiadott Irányelv és az eddigi tapasztalatok alapján biztosan megállapítható, hogy a szociális párbeszéd új rendszere van kialakulóban.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás esetén a szociális partnerek szeretnék, ha a magyarországi vállalatokat is bevonnák – természetesen ahol annak feltételei adottak – az Európai Üzemi Tanácsok munkájába. Természetesen ezt másként élik meg a szakszervezetek és másként a munkáltatók.

A szakszervezetek kezdeményezői az Európai Üzemi Tanácsba való bekapcsolódásnak, már az Unióhoz való csatlakozást megelőzően is. Elvárásaik olyan vonatkozásban még némileg túlzottak is, hogy olyan kérdésekben is szeretnének információt kapni, mely nem tartozik szorosan az üzemi tanácsok hatáskörébe. Informálódni szeretnének a foglalkoztatási formákról, bérrendszerekről, munkaidőalap rendszerekről, kollektív megállapodások helyzetéről stb.

Törekvéseik ellenére egységes dolgozói érdeket aligha tudnak kialakítani, mert a különböző országok problémái és adottságai nagyon eltérőek, és nem is biztos, hogy a munkavállalók javát szolgálná az egységesítés.

A munkáltatók felismerik annak jelentőségét, hogy a szociális párbeszédben egyrészt a legszakavatottabb munkatársaiktól tudnak véleményt kapni terveik megvalósításához.

Másrészt az üzleti célkitűzéseik eléréséhez, a hatékonyság növeléséhez szükség van a biztonságra, a kiszámíthatóságra, a konfliktusok elkerülésére. Ennek letéteményese az eredményes párbeszéd.

Ugyanakkor a magyar tapasztalatok alapján a jelenlegi üzemi tanácsok léte és működése komplikált viszonyokat teremt a munkahelyeken. Még ma sem tisztázott a gyakorlatban, hogy a munkahelyeken működő szakszervezetek és üzemi tanácsok jogosítványa meddig terjed, a vezetésnek ezzel kettős kötelezettséget jelentve. E megállapítás nem az Európai Üzemi Tanácsok működésére vonatkozik, miután e téren nagyon kevés információnk van, de az biztos, hogy a rendezetlen viszonyokat a csatlakozást megelőzően rendezni szükséges.

Az eddigi magyar tapasztalatokon túl az Európai Üzemi Tanácsba való bekapcsolódásnak lehetnek olyan negatív hatásai is, hogy a transznacionális cégek földrajzilag kiterjedtebbek, mint Európa, a világgazdasághoz való tartozás nem biztos, hogy szívesen vesz és tolerál egy olyan európai szervezetet, amely elszigetelt. Tehát a túlszabályozottságot, a formalitást a gyakorlatban kerülni kell.

További problémát jelenthet az, hogy az Európai Üzemi Tanács működése olyan magas szinten van, hogy az információk átadásának határidőkhöz kötött mechanizmusa veszélyeztetheti a versenyképességet. Ezért rugalmas, nyitott szabályozásra lenne szükség.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás esetén a magyarországi munkáltatók többségét nem fogja érinteni az Európai Üzemi Tanács létrehozásának problémája.

Az irányelvek a multinacionális cégeknél az anyaországra írnak elő kötelező teendőket az Európai Üzemi Tanácsok megalakítására. A Magyarországon működő multinacionális cégek leányvállalatokkal vannak jelen, legfeljebb a küldöttként való részvétellel kapcsolódhatunk be az európai munkába. Egyelőre nem jósolható meg, hogy hány multinacionális cégnek lesz Magyarország az anyaországa.

Magyar Munkaadói Szövetség

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem