Az új módszer bevezetése fokozatosan történt: a legrégebben – több mint öt éve – a néhány száz legnagyobb adózó alkalmazza ezt a technikát, már gyakorlottnak tekinthető még további háromezer, majd tízezer nagy adóteljesítményű vállalkozás. Az elmúlt évben kb. 80 ezren csatlakoztak az elektronikus bevallók táborához, de forradalmi változást az idei év hoz, hiszen a törvény gyakorlatilag általánossá teszi a bevallás teljesítésének ezt a módját.
Vitathatatlan, hogy kezdetben nem lehet problémamentes az elektronikus közigazgatás alkalmazása, hiszen a magyar vállalkozások, háztartások számítógépes ellátottsága, az internet használata jelenleg viszonylag alacsony színvonalú, de várható, hogy a most bevezetett adóztatási "kényszer" erőteljesen hozzájárul a számítógép, az internet használatának gyors, széles körű elterjedéséhez, és talán közelebb visz az olcsóbb közigazgatáshoz is.
Az elektronikus adóbevallás teljesítéséhez alapvető számítástechnikai, internethasználati ismeretekre, közigazgatási eljárásra jogosító PIN-kódra, valamint az adóbevallással kapcsolatos ügyintézésben új szemléletre van szükség.
Elektronikus adóbevallásra kötelezettek
A törvényalkotó több módosítást követően az ún. járulékbevallás benyújtási kötelezettségével kapcsolta össze a bevallások elektronikus beküldési kötelezettségét.
Járulékbevallást
– a munkáltatónak – ideértve a magánszemély munkáltatót is,
– a kifizetőnek,
– a foglalkoztatónak – beleértve a kiegészítő tevékenységűnek (nyugdíjasnak) nem minősülő egyéni vállalkozót,
– az egyháznak,
– a szakképző iskolai hallgatót tanulószerződés alapján foglalkoztatónak, valamint
– a külföldi munkáltató magyarországi képviselőjének kell beadnia.
Mivel a járulékbevallást – annak óriási adattartalma miatt – csak elektronikusan lehet beadni, ezért logikus, hogy emellett a többi bevallás elektronikus benyújtása már nem okozhat problémát.
Bevallásra nem kötelezettek
Nem kell járulékbevallást beadniuk általában a magánszemélyeknek, még akkor sem, ha adószámmal rendelkeznek valamilyen önálló tevékenység végzése, vagy például bérbeadás miatt.
Nincs ilyen kötelezettsége a kiegészítő tevékenységű, azaz nyugdíjas egyéni vállalkozónak sem, mert az ő adó- és járulékkötelezettségét a személyi jövedelemadó- vagy evabevallásban kell szerepeltetnie.
Rajtuk kívül azok a társasházak, egész kicsi társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek mentesülhetnek a járulékbevallás, és így az elektronikus bevallás alól, amelyek nem állnak a tb-rendelkezések szerint egy magánszeméllyel sem biztosítási jogviszonyt eredményező kapcsolatban.
Az elektronikus bevallás technikája
Ahhoz, hogy az adózók bevallásaikat az előírt módon ki tudják tölteni, szükség van az ún. ABEV rendszer használatára.
Az ABEV rendszer
Az ABEV tulajdonképpen az APEH által rendszeresített bevallások, bejelentőlapok és adatszolgáltatások "tárháza", amely azonban nem pusztán elektronikus bevallási nyomtatványok sokasága. A rendszer óriási előnye, hogy tartalmazza az egyes sorok közötti belső összefüggéseket, ezzel elősegítve a bevallások helyes kitöltését. A különböző bevallások kitöltése előtt mindig célszerű a legfrissebb verziót letölteni, és azt használni. Fontos, hogy az ABEV rendszer nemcsak az elektronikusan elküldhető bevallásokat tartalmazza, hanem mindet, azaz azokat is, amelyeket papírra ki lehet nyomtatni, és úgy is be lehet adni (például 53-as szja-bevallás), és azokat is, amelyeket egyáltalán nem lehet elektronikusan beadni (például néhány adatbejelentő lap).
Az eBEV rendszer az állami adóhatósággal történő elektronikus kapcsolatrendszernek tekinthető. Ennek a rendszernek a használatával tudja az adózó a már említett ABEV-ben kitöltött és megjelölt bevallást az adóhivatalhoz eljuttatni, és ezen keresztül küldi az APEH is az üzeneteit. Ezen a rendszeren keresztül lehet az aktuális adófolyószámlát lekérdezni, és ezen keresztül kell megnézni az egyes elküldött bevallások feldolgozása során észlelt hibák listáit.
Az elektronikus ügyintézés egyik "végén" az adózó, a másik "végén" az APEH áll, közöttük az elektronikus kapcsolatot az "e-közmű", azaz a központi elektronikus szolgáltató rendszer (KR) biztosítja. Amikor az adózó az ABEV-ben kitöltött bevallását az okmányirodai felhasználói nevével és jelszavával az Ügyfélkapun keresztül az eBEV segítségével elektronikusan feladja, akkor a bevallás a KR-ben lévő APEH-postafiókba kerül. Ebben a stádiumban a bevallás titkosított – feloldó kulccsal csak az adóhatóság rendelkezik –, így csak azt lehet vizsgálni, hogy megfelelő "formátumú" küldemény érkezett-e. Ha igen, akkor az adózó arról kap nyugtát, hogy egy küldeményt elküldött az APEH számára.
KR-nyugta
A feladás időpontját egy külső szolgáltató által adott időbélyegzővel látják el. A KR-nyugta tulajdonképpen a postai feladóvénynek felel meg, a jogkövetkezmények szempontjából azt bizonyítja, hogy az adózó mikor nyújtotta be a bevallását. Az APEH a postafiókjába érkező küldeményeket - amikor az e-közmű ezt forgalomtól függően lehetővé teszi – kibontja, és ellenőrzi, hogy a bevallást az arra jogosult írta-e alá. Ha igen, akkor a bevallás benyújtottnak számít, tehát arról kap értesítést az adózó, hogy a bevallása mikor érkezett be az adóhatósághoz. Amennyiben a rendszer azt észleli, hogy a bevallást nem regisztrált magánszemély adta fel, úgy 3 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a 180-as adatlapot pótlólag beadják, vagy a kitöltés során esetlegesen elkövetett hibát javítsák. Ha ez nem történik meg, a bevallás be nem adottnak számít. A bevallás beérkezése a jogkövetkezmények szempontjából azért fontos, mert hibátlan bevallás esetén ettől az időponttól számít a visszatérítésre nyitva álló határidő.
Az APEH ellenőrző programja
A beérkezett bevallásokat az APEH leellenőrzi, az ellenőrző program jellemzően azonos az adózó által használt összefüggés-vizsgáló programmal. Természetesen csak az APEH nyilvántartásával történő összevetés során derülhet ki például egy adóazonosító elírása, vagy a székhelycím hibás feltüntetése. Amennyiben egy bevallás hibátlan, úgy az adatok "emberi kéz érintése nélkül" fölkerülnek az adózó folyószámlájára. Ha a bevallás hibás, akkor azt a feldolgozhatóság érdekében az adózónak ki kell javítania.
Új "szemlélet" a hibajavításban
Az adózók hozzászokhattak ahhoz, hogy ha a papíron beadott bevallásban az APEH hibát észlelt, akkor vagy – meghatározott hibák esetén – hivatalból kijavította, vagy – ha szükség volt rá – az adózót behívta hibajavításra, és az ügyintéző segítségével javították a hibát. A járulékbevallás esetén – amely tulajdonképpen egy bevallás és egy adatszolgáltatás egyben – új hibajavítási technikát kell elsajátítani. Említettük, hogy az adóhatóság ellenőrzi a beküldött bevallásokat, amennyiben hibát talál, a hibalista elküldésével elektronikus értesítést küld a bevallás benyújtójának. A hibaüzenetet matematikai képlettel leírva küldi az APEH, ha nem így tenne, akkor az egyes sorokhoz fűzött kitöltési útmutató szövegét kellene újból és újból leírni. A képlet első tagja a hiba kódja, amely lehet formai vagy tartalmi hiba. Ezt követi a bizonylat típusának és a hibás lapnak, majd a hibás sornak és oszlopnak a megjelölése. A hibalista alapján az adózónak (meghatalmazottnak) magának kell kijavítani a bevallást, és a teljes adattartalommal újra el kell küldeni az interneten keresztül. Mindezt addig kell ismételni, amíg a bevallás hibátlanná nem válik, és az adatok fel nem kerülnek a folyószámlára.
Fontos, hogy a javítást csak akkor lehet elvégezni, ha a hibáról az adóhatóság már kiküldte a hibaüzenetet (erre néhány napon belül sor kerül). Előfordulhat, hogy a bevallás csupán az ellenőrző program helytelen beállítása miatt lesz hibás. Ilyenkor az adózónak nincs teendője, az APEH a helytelen működés kijavítását követően újra ellenőrzi a bevallást, és ha más hibát nem észlel, az adatokat feldolgozza.
Javítás
Javításról tehát akkor beszélünk, amikor az adóhatóság vesz észre olyan hibát, amely gátolja a feldolgozást. Ekkor az egész bevallást kell a hibák kijavítása után újra feladni. Ahhoz, hogy a rendszer ne ugyanannak a bevallásnak a többszöri benyújtását érzékelje, a javított bevalláson fel kell tüntetni az eredetileg beadott bevallás adóhatóság által visszaküldött bárkódját. Fontos, hogy bárkódhivatkozást csak egy eredeti bevallás hibajavításakor lehet feltüntetni, az újból beküldött bevallásban pedig csak azokat az adatokat lehet javítani, amelyeket az adóhatóság hibaként jelzett.
Helyesbítés, önellenőrzés
Természetesen az is előfordulhat, hogy az adózó maga jön rá arra, hogy tévedett a bevallás kitöltésekor. Ebben az esetben vagy helyesbítésről, vagy önellenőrzésről beszélünk. Helyesbíteni akkor kell a bevallást, ha olyan adatokban történt tévedés, amely a foglalkoztató saját adókötelezettségét nem befolyásolja. Ilyen lehet például, ha a biztosítási jogviszony kódját rontják el, vagy két magánszemély adatát cserélik fel. A helyesbítés az önellenőrzéshez hasonlóan működik, de nem változtat a folyószámlán szereplő adatokon.
Abban az esetben, ha a tévedés az adókötelezettséget is érinti, akkor már önrevízióról van szó. Önellenőrzés előfordulhat helyesbítéssel együtt, azaz amikor a magánszemélyek adatai összességében az adót is módosítják, de elképzelhető önállóan is. Például a magánszemélyeket nem érintő természetbeni juttatás adójának módosítását helyesbítés nélküli önellenőrzés keretében kell elvégezni.
Helyesbítő vagy önellenőrző bevallás benyújtásakor tilos az eredeti bevallás bárkódját feltüntetni. Fontos, hogy a rendszer helyesbítést vagy önellenőrzést csak abban az esetben tud feldolgozni, ha arra az időszakra már van ún. alapbevallás. Ez azt jelenti, hogy legelőször az adott időszakra eredetileg benyújtott bevallásban kell kijavítani az adóhatóság által hibásnak ítélt tételeket. Hibátlan és a folyószámlára felkönyvelt alapbevallás után van arra lehetőség, hogy az adózó a saját maga által felfedezett hibát is módosítsa, vagy helyesbítés, vagy önellenőrzés útján.
Természetesen az is előfordulhat, hogy a helyesbítő, önellenőrző bevallás hibás. Ebben az esetben a helyesbítő vagy önellenőrző bevallást teljes adattartalommal, az APEH által felfedezett hibák kijavítását követően az eredetileg beküldött helyesbítő, önellenőrző bevallás bárkódjának – tehát nem az eredeti alapbevallás bárkódjának – feltüntetésével kell újra beadni.
Látni kell tehát, hogy a bevallást csak és kizárólag maga az adózó javíthatja akkor, ha az adóhatóság hibákat talált az adatokban. A bevallás módosítására az adóhivatali ügyintézőknek nincs se joguk, se lehetőségük. Természetesen a hibakódok értelmezésében, a szükséges teendők meghatározásában az adóhivatal segítséget nyújt.
Praktikus tanácsok az elektronikus bevalláshoz
Az elektronikusbevallás-beadási kötelezettség a járulékbevallás benyújtási kötelezettségéhez kapcsolódóik, tehát akinek a 08-as, 58-as bevallást havonta be kell küldeni, annak az összes többi bevallását is elektronikusan kell beadnia. Ha arra gondolunk, hogy minden munkáltatót, kifizetőt, foglalkoztatót terhel ez a kötelezettség, sejthető, hogy az elektronikus rendszeren mekkora adathalmaz fog "közlekedni".
Sajnálatosan az is tapasztalat volt eddig, hogy az adózók igen nagy része az utolsó pillanatra hagyja kötelezettségeinek teljesítését, tehát várhatóan az Ügyfélkapu azonos időszakban lesz a leginkább leterhelve. Mindezek ismeretében célszerű váltani az eddigi gyakorlaton, és a bevallást – a lehetőségekhez képest – már fel lehet adni a határidőt megelőző napok valamelyikén. A feladáskor számítani kell arra, hogy sokan mások is használják a rendszert, ezért érdemes türelmesnek lenni. Akkor sem kell újra és újra elküldeni ugyanazt a bevallást, ha az adózó nem kapja meg rögtön a feladást igazoló nyugtát, vagy a beérkezést tanúsító APEH-visszaigazolást. Az adóhatóság ugyanannak a rendszernek a használója, és hogy határidőben minél több adózó fel tudja adni a bevallását, az APEH csak kis idő elteltével "bontja ki" a neki érkező küldeményeket.
Amennyiben a nagy terhelésre felkészített rendszerben technikai gondok adónak, akkor az üzemzavarról – annak kezdő és végső időpontjáról – az adóhatóság közleményt ad ki. Ugyancsak közlemény tájékoztatja az adózókat az esetleges üzemszünetekről is. Üzemzavar és üzemszünet esetén az ezek végét követően feladott bevallások igazolási kérelem nélkül is határidőben beadott bevallásoknak számítanak, még akkor is, ha a feladást visszaigazoló nyugtán a tényleges későbbi dátum és időpont szerepel.
Azok az adózók, akik már régebb óta elektronikusan küldik el bevallásaikat, tehát már korábban átestek a "tűzkeresztségen", és némi gyakorlatra tettek szert, igen kedvező tapasztalatokról számolnak be az elektronikus rendszert illetően.
Az adózás rendjéről szóló törvény lehetővé teszi azt, hogy habár az adózó nem kötelezett a bevallások elektronikus úton történő benyújtására, választása alapján – regisztrációját követően – mégis bármikor használhatja ezt a korszerű módszert.
