×

Kártérítés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 111. számában (2007. június 14.)
A munkáltató kártérítési felelőssége bizonyos esetekben már kockázatviselést jelent, hiszen a felelősségi körbe tartoznak a működési körön belüli okok – még ha azok elháríthatatlanok is. Írásunkból megtudható, mikor mentesülhet e szigorú felelősség alól a munkáltató, és hogy milyen feltételek mellett alkalmazható kármegosztás. A magyarázathoz ezúttal is segítségül hívjuk a bírói gyakorlatot.

Általános kérdések

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 174. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Az Mt. vétkességre tekintet nélküli, ún. objektív felelősséget állapít meg a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért. Ennek indoka az, hogy a munkáltatókat rászorítsa olyan szervezet kialakítására, illetve technológia alkalmazására, amely megteremti a munkavállalók egészségének, testi épségének és egyéb vagyoni érdekeinek biztonságát. A munkavédelmi szabályok pozitíve meghatározzák e körben a munkáltató teendőit, e fejezet szabályai pedig lényegében e szabályok megszegésének szankcióit rendezik arra az esetre, ha e szabályszegés a munkavállalónak kárt okoz. A munkavállaló oldaláról nézve kártérítési igénye akkor keletkezik a munkáltatóval szemben, ha

- kár érte,

- ez a munkaviszonnyal összefüggésben, és

- azzal okozati összefüggésben merült fel.

Mellőzhetetlen eleme a felelősségnek az okozati összefüggés, függetlenül attól, hogy milyen jellegű károkozás valósul meg. Ez alól kivételt tesz az Mt. 176. §-ának (2) bekezdése. Ez egyfelől felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy a munkahelyre bevitt dolgok tekintetében belső szabályzatában sajátos megkötéseket alkalmazzon, másfelől pedig erre az esetre a munkáltató felelősségét a szándékos károkozásra korlátozza. Kivételt állapít meg a 175. § is. Ez a "kis egzisztenciájú" magánszemély munkáltatókra tekintettel korlátozottabb, vétkességi alapú felelősséget ír elő. Az Mt. nem tartalmaz különbséget a "baleset", a "foglalkoztatási betegség" és az ún. "egyéb megbetegedés" elbírálásakor. Ennek elvi indoka az, hogy miként a pozitív munkavédelmi szabályok sem tesznek különbséget egyes munkahelyi ártalmak között, úgy ez indokolatlan az e szabályok megsértésére előírt szankció esetében is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az Mt. 174. §-ának alkalmazása során mellőzhető lenne az esetleges munkahelyi ártalmak és a bekövetkezett munkavállalói egészségkárosodás közötti okozati összefüggés vizsgálata. Ha a munkavállaló a munkáltató magatartása miatt a részvényvásárlástól elesett, részére kártérítés a megvásárolható részvények névértéke alapján jár (EBH2001. 471.).

Ha a munkáltató felelőssége megállapítható, a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem változtat ezen az sem, ha vagy az okozati összefüggés részlegessége, vagy a 174. § (3) bekezdése szerinti kármegosztás miatt a munkáltató nem kötelezhető a teljes kár megtérítésére. Ilyenkor ugyanis a munkáltató felelőssége részleges, viszont felelőssége mértékéhez viszonyítva ilyenkor is a teljes kárral tartozik a munkáltató. Másként fogalmazva: nem a kártérítés, hanem a felelősség mértéke korlátozódik ebben az esetben. A közvetett okozati kapcsolat tehát önmagában nem zárja ki a munkáltató kártérítési felelősségének fennállását. A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei, ezen belül a munkavállaló által rendszeresen igénybe vett természetbeni juttatások ellenértékének megfizetése iránt indított kereset elbírálásánál nem az Mt. 174. §-át, hanem a 100. §-át kell alkalmazni. A követelés összegének meghatározásánál a kár keletkezéskori pénzbeli ellenértéke irányadó.

A munkáltató a munkavállalót ért kárért akkor tartozik felelősséggel, ha a kár a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. A károsodásnak tehát a munkaviszonyból folyó tevékenységgel kell összefüggésben állnia. Ebből következik, hogy nem felel a munkáltató a balesetből eredő kárért, ha a baleset a munkavállaló engedély nélküli magánmunkája (fusizás) során következett be [Mt. 174. § (1)-(3) bek., MK 29. sz. és MK 31. sz. állásfoglalás].

A büntetőjogi és a munkajogi felelősség

A munkáltatónak a munkajogi szabályokon alapuló objektív kártérítési felelőssége a büntetőügyben meghozott nem jogerős felmentő ítélet ellenére is fennállhat. A hosszabb idő óta egységes bírói gyakorlat értelmében a büntetőjogi és a munkajogi felelősség egymástól függetlenül érvényesül, ezért a munkajogi szabályokon alapuló kártérítési felelősség értékelését nem érintheti a büntetőeljárásban – más anyagi jogi és eljárásjogi szabályok figyelembevételével – meghozott nem jogerős elsőfokú ítélet. A munkáltatónak az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésén alapuló objektív kártérítési felelőssége a büntetőügyben meghozott nem jogerős felmentő ítélet ellenére is fennállhat.

A munkaügyi perben a bíróságok azokat a bizonyítékokat (például a szakértői vélemények) veszik figyelembe, amelyeket a büntetőügyben eljárt bíróság szerzett be, de a munkajogi szabályok alapján megállapítandó tényálláshoz is szükségesek. Egy ügyben a baleset következtében elhunyt munkavállaló hozzátartozói bizonyították: a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett [MK 29. számú állásfoglalás a) pont]. Az elhunyt a munkáltatói jogkörgyakorló utasítása szerint végezte a munkafeladatot. Az elhunyt nem rendelkezett szakképesítéssel a részére kiadott munkafeladatra vonatkozóan. A kárt a munkáltató elháríthatta volna, ha az elhunytnak és az utasításadásra kiadott vezetőjének meg lett volna a szükséges szakképzettsége, az elhunyt rendelkezett volna előzetes szereléstechnológiai utasítással, munkáját helyszíni művezetéssel végezte volna, továbbá rendelkezett volna az előírt érvényes tűzvédelmi vizsgával, és a munkavégzés helyszíne megfelelt volna az irányadó szabályoknak. Téves az a hivatkozás, hogy a baleset oka kizárólag az elhunyt elháríthatatlan magatartása volt. Az előbbiekben kifejtett munkáltatói magatartást és mulasztást a munkáltató vétkes közrehatásaként kell értékelni (Legf. Bír. Mfv. E. 10.177/2005. sz.).

 

Szabálytalan betanítás leplezett munkaviszonyban

Ha a munkáltató a munkavállalót szabálytalan műveletre tanítja be, az e szerint dolgozó személy magatartása nem minősülhet vétkesnek. Egy ügyben a felek által kötött határozott idejű szerződés "vállalkozási" elnevezésével szemben munkaviszony jött létre. A munkaviszony tartalmi ismérveit (utasításadási jog, munkavégzés rendszeressége és állandó jellege, személyes munkavégzési kötelezettség) magában hordozó jogviszony jellegét nem érinti, hogy a felek a szerződésüket vállalkozási szerződésnek nevezték, és hogy a járulék-, valamint adófizetési kötelezettségeknek miként tettek eleget. A munkáltató meghatározta a munkavégzés helyét, a munkabeosztást, a munkavállaló munkavégzését nagyobb gyakorisággal ellenőrizte, a munkavégzés tekintetében betanította. Mindezek ellentmondanak a nagyobb önállóságot igénylő vállalkozási jogviszonynak, azért is, mert a munkavállaló nem eredményre, hanem rendszeres munkavégzésre vállalt kötelezettséget. Mindezek szerint nem vitatható, hogy a munkavállaló balesete munkaviszony keretében következett be.

A baleset fő oka, hogy a munkáltató nem oktatta ki a munkavállalót egy általa használt gép működésére, és ráadásul szabálytalan munkaműveletre tanította be. Ehhez képest nincs jelentősége, hogy a munkavállaló a működő gépbe nyúlt-e, vagy a gép véletlenszerűen indult el, mert a munkavállaló magatartása a fentiek miatt vétkesnek nem minősíthető. Így megalapozott az a következtetés, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása hiányában a munkáltató teljes kárfelelőssége fennáll (Legf. Bír. Mfv. I. 11. 251/2001/5.).

Összefüggés a munkaviszonnyal

Az Mt.-ben megfogalmazott "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés két lényeges elemet foglal magában. Mindenekelőtt jelzi azt, hogy a munkáltatót terhelő ezen szigorú felelősségi alakzat csak a munkaviszonyban álló személlyel szemben áll fenn. Másfelől pedig arra utal, hogy a munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia az általa létesített munkaviszonnyal. A bírói gyakorlat a "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezéskerete alatt ért minden olyan káreseményt, amely a munkaviszony létrejöttével, teljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben, arra tekintettel éri a munkavállalót. A Legfelsőbb Bíróság MK 30. számú állásfoglalása megállapítja: ha a munkavállaló egészségi állapota, testi fogyatkozása, szervezeti adottsága nem okozott keresetveszteséggel járó munkaképesség-csökkenést, és a munkavállaló keresetvesztesége életének, testi épségének, egészségének a munkaviszonyával összefüggésben történt megsértése folytán következett be, a munkáltató az említett sérelemből származó munkaképesség-csökkenés százalékos mértékétől függetlenül az Mt. 174. §-a alapján a teljes kárért felel. Annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli. A munkáltatót ez a felelősség vétkességére tekintet nélkül terheli, kivéve, ha a munkáltató legfeljebb tíz, főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély, aki a munkavállalónak okozott kárért csak vétkessége esetén felel (LB MK 29. szám).

A korábbi betegség értékelése

A munkáltató anyagi felelőssége bármely, a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett megbetegedésért fennállhat. Egy tényállás szerint a munkavállaló dereka egy olajoshordó megemelése közben megrándult, azonban a gerincsérv keletkezését nem ez, hanem a korábban már fennállott természetes kórokú betegsége okozta. A munkavállaló az üzemi balesetet szolgálati felettesének nem jelentette, és nem közölte a betegségének munkahelyi eredetét a körzeti orvosával sem. Az üzemi baleset szabályszerű bejelentésére csak hat hónap elteltével került sor. Mindez cáfolja-e az üzemi baleset bekövetkeztét? Az esetben az Mt. 174. §-án alapuló munkáltatói kártérítési felelősség megállapítása végett a munkavállalónak azt kell bizonyítania, hogy a kár – az adott esetben a gerinc megbetegedése – a munkaviszonnyal összefüggésben (munkahelyen, munkaidő alatt, a munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítésével kapcsolatban) következett be. A munkáltató a felelősség alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalás). Az Mt. 174. §-a – mint jeleztük – nem tartalmazza az üzemi balesetre és a foglalkozási betegségre való utalást, a munkáltató anyagi felelőssége ezért olyan egészségkárosodásért is fennállhat, amely nem – a munkaügyi ítélkezési gyakorlatban alkalmazott - "üzemi balesettel" áll összefüggésben. Ezért nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a munkavállaló a munkahelyén a "balesetet", helyesebben az egészségkárosodást a munkáltatói jogkör gyakorlójának azonnal nem jelentette, a háziorvosával azonnal nem közölte.

Az ügy tényállása alapján megállapítható, hogy a munkavállaló munkahelyén a munkaköri feladatainak ellátása során olajoshordót emelt, és ezzel összefüggésben hirtelen derékfájásra panaszkodott. Az a magatartása, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a "balesetet" formálisan nem jelentette, a munkáltató kártérítési felelősségét befolyásolóként nem értékelhető, mivel az utasításadásra feljogosított vezetője az eseménynél jelen volt, a történtekről tudomást szerzett [Mvt. 66. § (1) bekezdés]. A munkavállaló azonnal nyilvánvalóan nem tudhatta, hogy mi a betegsége, a háziorvos is szakorvoshoz, illetve kórházba küldte. Figyelemmel arra, hogy a munkavállalónak, aki fizikai munkát végzett, korábban is voltak hasonló panaszai, amelyek rövid idő alatt megszűntek, életszerű, hogy ugyanebben a kórlefolyásban bízva a háziorvossal nem közölte, hogy a munkahelyén nehéz terhet emelt. Utóbb, a részletes kivizsgálás után megállapított betegség ellenére nem volt mód – az eddigi adatok szerint – a betegség kódszámának módosítására oly módon, hogy az munkahelyi balesetre utaljon.

A munkáltató a munkavégzés körülményeit nem szabályszerűen biztosította. Mindennek azért van jelentősége, mert ebből kiindulva lehet vizsgálni és értékelni azt a kérdést, hogy a munkavállalót valamely természetes kórokú betegsége akadályozta-e a munkaköre ellátásában, volt-e emiatt keresőképtelen. Nemleges esetben a munkáltató a bekövetkezett egészségkárosodásból eredő károkért, a természetes kórokú betegségből származó munkaképesség-csökkenés százalékos mértékétől függetlenül, az Mt. 174. §-a alapján teljes mértékben felel. E jogkérdés eldöntéséhez azt is vizsgálni kell a bizonyítási teher szabályainak megfelelő alkalmazásával, hogy az időszakos orvosi vizsgálatok a káresemény előtt a jogszabályoknak megfelelően történtek-e, milyen eredménnyel zárultak, és a munkavállaló miként nyilatkozott az egészségi állapotáról, következésképpen a foglalkoztatása megfelelt-e az Mt. szabályainak (Legf. Bír. Mfv. I. 10.153/2002/3.).

Mentesülés a felelősség alól

A vétkességre tekintet nélküli munkáltatói felelősség ugyanakkor nem tekinthető feltétlen helytállásnak. Az intézmény felelősségi jellegéből ugyanis az következik, hogy reparációs jellege mellett a prevenció célját is szolgálja. Ennek érdekében az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése meghatározza azokat az okokat, amelyek fennforgása esetén a munkáltató mentesül felelőssége alól. Ezek a következők:

- működési körön kívül eső elháríthatatlan ok, vagy

- a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása.

A kimentési okok fennállását a munkáltató tartozik bizonyítani. A munkavállaló magatartása akkor vezet a munkáltatónak az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelőssége alóli mentesülésre, ha a kárt – függetlenül attól, hogy az okozás vétkes volt-e, vagy sem, kizárólag a munkavállaló maga okozta, és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet. Ez esetben kármegosztás alapjául csak a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhat (LB MK 29. számú állásfoglalás).

A munkavállalói segítségnyújtás

A munkatársának önként segítséget nyújtó munkavállaló balesetéért fennálló felelőssége alól a munkáltató teljesen akkor sem mentesülhet, ha a munkavállaló a segítségnyújtásnak nem a legmegfelelőbb módját választotta. Egy per adatai szerint meghibásodott a szennyvíztisztító telepen lévő technológiai átemelőszivattyú. A szennyvíztisztító telep vezetője ekkor tanfolyami részvétele miatt távol volt, a kialakult gyakorlat szerint az üzemvezető távollétében helyettes üzemvezetőként a csoportvezetőt bízzák meg. A perbelivel azonos hibánál a gyakorlat szerint a telepvezetőt mint üzemvezetőt kell értesíteni, a csoportvezető, akit a távol lévő üzemvezető helyettesítésével bíztak meg, a villanyszerelőt és a lakatost utasította a meghibásodott szivattyú kiemelésére és kicserélésére. A munka nem járt sikerrel, az egyik kimozdult csövet nem tudták visszahelyezni, továbbá szükségessé vált a szennyvíz leszivattyúzása. A helyszínre szállított szivattyú nem működött, és a jelenlévők a csoportvezetőt egy másik szivattyú odaszállítására, illetve a szippantósok kihívására kérték. A csoportvezető ehelyett kötelet kötött a létrára, és egy kollégája kizárólag védőruhában lement az aknába. Rosszul lett, eszméletét vesztette, a csoportvezető azonnal a mentésére sietett, eközben hirtelen mozgásképtelenné vált, a helyszínre kihívott mentők mindkét személy halálát állapították meg.

Az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ez tehát a mentesülés feltételeként azt jelenti, hogy a kár bekövetkezésénél a munkáltató nem játszott szerepet. Az adott esetben nem megalapozott az a következtetés, hogy a munkáltató magatartásának (mulasztásának) nem volt jelentősége a balesethez vezető eseménysor kialakulásánál. A csoportvezető a hibaelhárítási tevékenység irányítását végezte, a munkáltató viszont nem bizonyította aggálytalanul, hogy ehhez nevezett rendelkezett-e szakképesítéssel. Annak van jelentősége, hogy a hibaelhárítás irányítójaként a csoportvezető eljárhatott-e, nem pedig annak, hogy a tényleges munkavégzésben ő közreműködhetett-e. A munkabaleseti jegyzőkönyv a kárt szenvedett munkakörét gépészeti csoportvezetőként határozta meg, a hibákról az üzemvezetőt kellett értesíteni, aki a csoportvezetőt szokta megbízni a helyettesítési feladatok ellátásával. Megbízott üzemvezetői "rang" csak olyan személynek adható, aki rendelkezik a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendeletben foglalt szakirányú végzettséggel, amely végzettség – egyebek mellett – a helytálló helyzetfelismeréshez szükséges, viszont az érintett perben nem volt kétséget kizáró bizonyíték arról, hogy a csoportvezető milyen munkakört helyettesítve járt el, a halálát okozó munkát milyen képesítésű személy volt jogosult irányítani. A szennyvíztisztító meghibásodása 24 órája fennállt, ezt a tényt az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában lévő kötelezettségét szem előtt tartva az elhunyt jóhiszeműen értékelhette olyanként, hogy a hiba mielőbbi elhárítása sürgős, azonnal döntést és munkavégzést igényel a telepvezető távollétére is tekintettel. Ezért a környezetvédelmi okból tanúsított, kizárólag az időmúlásra figyelő magatartás értékelése nem jogszabálysértő.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint figyelembe kell venni, hogy a munkatársának önként segítséget nyújtó munkavállaló balesetéért fennálló felelőssége alól a munkáltató akkor sem mentesülhet, ha a munkavállaló a segítségnyújtásnak nem a legmegfelelőbb módját választotta. Nem maradhat tehát értékelés nélkül, hogy a csoportvezető halála a munkatársának történő segítségnyújtás során következett be. Az adott esetben azonban annak is jelentősége van, hogy a munkatárs azért került életveszélybe, mert a csoportvezető több hibás döntést hozott, ennél fogva a saját életét közvetlenül veszélyeztető, segítő, de nem megfelelő magatartása a munkáltatót terhelő körülmények bizonyítottsága esetén sem járhat a teljes kártérítési felelősség megállapításával. Ugyanakkor megalapozatlan az elhunyt csoportvezető kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának megállapítása is (Legf. Bír. Mfv. I. 10.348/2003. sz.).

Az okozati összefüggés szerepe

Az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalásában kifejtett iránymutatás szerint a munkáltatónak a felelősség alóli mentesülése szempontjából annak van jelentősége, hogy a károsodást előidéző ok és a munkáltató működése közötti okozati összefüggés megállapítható-e. Az okozati összefüggés megléte esetén a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet. Az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése szerint külön kimentési ok az, ha a kárt kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a munkahely sajátos körülményeit.

A példabeli esetben nem állapítható meg, hogy a munkavállaló mitől csúszott el az udvaron. Az elesésének konkrét okát maga a munkavállaló is csak feltételezte (sietség, sötétség), azonban semmilyen olyan bizonyíték nem állt rendelkezésre a perben, amely szerint a figyelmetlensége vagy más magatartása volt a baleset kizárólagos oka. A munkáltató mentesülésének ugyanis csak akkor lehet helye, ha kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta a balesetet. Arra nézve pedig a munkáltató nem szolgáltatott bizonyítékot, hogy mi volt a baleset kiváltó oka. A bírói gyakorlat szerint, amennyiben az elesés, a baleset oka nem állapítható meg, akkor az sem állapítható meg, hogy a balesetet kizárólag a sérült elháríthatatlan magatartása okozta. A kármegosztás alapjául továbbá a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhatna. Erre nézve azonban semmilyen bizonyíték nincs. A munkavállaló így a munkáltató működési körébe eső okból haladt át az alperes udvarán, eközben olyan okból esett el, amelynél őt vétkesség nem terheli. Emiatt a munkáltató a teljes kárt köteles részére megtéríteni (Legf. Bír. Mfv. II.10.935/1997. sz.).

A kármegosztás

Az általános felelősségi jogelvekkel is egyezően szabályozza a törvény a kármegosztás kérdését is. Az Mt. 174. §-ának (3) bekezdése szerint nem kell a munkáltatónak megtérítenie a kár azon részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A munkavállalói vétkes közrehatás bizonyítása is a munkáltatót terheli. A munkavállaló egészségének a munkaviszonyával összefüggésben történő olyan megsértése esetén, amelynek bekövetkezésében vétkes magatartása is közrehatott [Mt. 174. §-ának (3) bekezdése], a munkáltatónak az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy a munkáltatót is terheli-e vétkesség, s ez milyen arányban áll a munkavállaló vétkességével. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A munkavállaló vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés arányának meghatározásánál azonban jelentősége van annak, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében maga is vétkes magatartással hatott közre (LB MK 31. szám). A munkáltató kártérítési felelősségét a szerint kell meghatározni, amilyen arányban a munkavállaló munkaviszonyával összefüggő tényleges egészségkárosodása a kár bekövetkezéséhez hozzájárult. A károsult vétkes közrehatását a mindennapi élettapasztalatot kirívóan figyelmen kívül hagyó, gondatlan munkavégzése megalapozhatja.

A munkavállalói közrehatás értékelése

A vétkessége alapján felelős munkáltató és a munkavállalója között kármegosztás alkalmazható. Egy bírósági eset szerint a munkavállaló esztergályosként állt alkalmazásban a munkáltatónál. Munkabalesetet szenvedett oly módon, hogy a laza ruházata egy kilógó lemezbe beakadt, a munkavállaló testét felcsavarta a rúd és a gép váza közé. Emiatt súlyos sérüléseket szenvedett, többször műtétet hajtottak végre, ennek ellenére maradandó fogyatékossága áll fenn (beszéd és hangképzés zavara, alsó és felső végtag bénulása, részleges bénulás, egyensúlyzavar, szédülés, fulladás, a kéz erejének elvesztése). Mindezek következtében baleseti rokkantsági nyugdíjas lett.

Mivel a baleset egy vállalkozó munkáltatónál történt, életszerű és általában helytálló álláspont, hogy nagyszámú munkavállaló foglalkoztatása esetén a munka megszervezése, az utasítások kiadása eltér egy kis létszámú munkahelyétől, és utóbbiban a munkavállalók önállósága is nagyobb lehet. A munkavédelem megelőző jellegéből kiindulva azonban ez nem jelentheti az Mt. 102. §-ában lévő, a munka megszervezésével kapcsolatos szabályok mellőzhetőségét, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek (Mvt.) az ügyben alkalmazandó 4. §-ában foglalt alapelv figyelmen kívül hagyását. Ezért a munkavállalók rendszeres ellenőrzése, több munkavállaló esetén a munkairányító személy kijelölése, a munkavállaló szabályellenes munkavégzésének hatékony és igazolt tiltása az alperesnek is kötelezettsége volt. A bizonyítékok alapján hitelt érdemlően megállapíthatóan a baleset konkrét oka az volt, hogy a munkavállaló ruházata beakadt, ez zárt munkaruhában nem következett volna be. Amennyiben a munkáltató vagy az általa kijelölt személy a helyszínen az ellenőrzést elvégezte volna, észlelte volna nem megfelelő ruházatát, a részben nem bizonyított vattakabát, illetve másik kabát, valamint a pulóver tekintetében. A kijelölt munkairányítónak azt is látnia kellett volna, hogy a munkavállaló nem megfelelő gépen kezdte el a munkáltató fia által kijelölt műveletet – különösen arra is figyelemmel, hogy a munkavállalók önállóan választhatták ki a szokásnak megfelelően a használt gépet. Az egységes bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak hatékonyan kell eltiltania a munkavállalókat a szabálytalan munkavégzéstől. A perben hitelt érdemlően bizonyítást nyert, hogy a munkavállalónak az volt a rossz szokása, hogy a megmunkálandó anyagot simogatta, ez pedig veszélyes volt. A munkáltató - noha a balesettel összefüggésben is felmerült a munkavállaló ilyen magatartása - nem bizonyította, hogy ez ellen milyen intézkedést tett. Folytatólagosan tanúsított, veszélyes munkavállalói magatartás esetén önmagában a szóbeli figyelmeztetés nem tekinthető megfelelőnek.

A munkavállaló a munkát "üzemen kívül" feliratú táblával ellátott gépen végezte. A munkáltatói ellenőrzési és irányítási kötelezettség teljesítése esetén kitűnt volna, hogy a munkavállaló nemcsak a szakma szabályai szerint, hanem más okból is olyan gépen kíván dolgozni, amely számára nem engedélyezett [Mvt. 2. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése]. Az utasítás és ellenőrzés elmulasztása a munkáltatónak a balesetek megelőzésére vonatkozó kötelezettségei folytán a munkáltató vétkességét – súlyos gondatlanságát – megalapozzák. A baleset bekövetkezéséhez azonban a munkavállaló is közrehatott a szakmai szabályok megsértése, a munkaművelet gondatlan végzése (anyag állítása, gép közelébe kerülés, kikapcsolás elmulasztása, nem megfelelő ruházat, az alátét helytelen elhelyezése) által. Mindezek együttes értékelése alapján kármegosztásnak van helye, amelyet egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság a munkáltatóra terhesebben 60-40 százalékos arányban állapított meg (Legf. Bír. Mfv. I. 10.836/2003. sz.).

A kirívóan gondatlan magatartás

Az általános élettapasztalatot kirívóan gondatlanul figyelmen kívül hagyó munkavállalói magatartás kármegosztás alkalmazását indokolja. Egy per adatai szerint a munkáltató karbantartó munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatta a felperes férjét, aki az intézmény teljes körű karbantartását látta el, ehhez kapcsolódott az ún. gallyazási munkák végzése is. Az iskola új vezetője gallyazási munkák végzését írta elő azzal, hogy a karbantartónak a testnevelő tanár fog segítséget nyújtani. A feladat az volt, hogy távolítsák el az iskola udvarán álló egyik fa gallyait. A karbantartó – miután a tornatanár a munkakezdést követően eltávozott, a takarítónő segítségét kérte a munkavégzéshez. A karbantartó egy kb. 3 méter magasságban a fa ágán állva kezdte meg a 105 cm kerületű és 6 méter hosszú másik ág fűrészelését a saját tulajdonú motorfűrészével. Önmagát nem rögzítette, egyéni védőfelszerelést nem használt. A fűrészelés közben elmozduló ág nekivágódott, emiatt lezuhant a földre és súlyos sérülést szenvedett, amelybe belehalt. Az elhunyt házastársa a munkaügyi bíróságnál benyújtott keresetében a balesettel összefüggésben nem vagyoni és tartást pótló kártérítés megfizetését kérte.

Az MK 31. állásfoglalás alapján megállapítandó, hogy a néhai karbantartó vétkes közrehatása a vigyázatlanságában, a mindennapi élettapasztalat figyelmen kívül hagyásában, a művelet veszélyessége felismerésének elmulasztásában állt (3 méter magasban a fán tartózkodva rögzítés nélkül, faágvágás). Mindezt nem érinti, hogy teljes bizonyossággal a munkáltatói jogkört gyakorló utasításának tartalma nem volt megállapítható, elsősorban azért, mert a néhány napja munkába állt vezető nyilvánvalóan a sérült tapasztalatában és korábbi hasonló munkavégzése helyességében bízva nem adott mindenre kiterjedő részletes utasítást. A munkáltató objektív kártérítési felelőssége folytán a kárviselés arányát a munkavállaló vétkes közrehatása dönti el. A munkáltató objektív felelősségének fennállása nem eredményezheti a teljes mértékű kártérítési felelősségének kimondását, amennyiben a munkavállaló terhére vétkes – az adott esetben súlyosan gondatlan – közrehatás állapítható meg (Legf. Bír. Mfv. I. 10.919/2003. sz.).

A munkáltató működési köre

Az Mt. 174. §-ának (5) bekezdésébe alapján a munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet és megbetegedést előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató működési körén kívül esőnek, ha az független a munkáltató tevékenységétől, tehát ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körén kívül esik-e, a munkáltató működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A működési körön kívül eső ok fennállása esetén is az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése alapján felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt. A munkáltató által munkaidőnek minősülő időben szervezett sportesemény, amelynek költségeit a munkáltató fedezte, a munkáltató működési körébe tartozónak minősül, összefüggésben áll a munkáltató tevékenységével. A közalkalmazottnak a munkáltató intézmény céljának megfelelő, munkaidőn túl végzett tevékenysége ellátásával összefüggésben bekövetkezett munkahelyi balesete a munkáltató működési körébe tartozónak minősül.

A stressz – része a működési körnek?

A munkáltató működési körébe tartozik a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett stresszhelyzet. A tényállás szerint a mentő gépkocsival az út belső sávja mellett a forgalommal szemben haladt a kereszteződésig, amelyhez közeledve nem alkalmazott hangjelzést, csak fényjelzést. A baleset úgy következett be, hogy a mentőkocsi az ellentétes forgalommal szemben 70-80 km/ó-s sebességgel haladt, míg a lámpa piros jelzést mutatott, majd a lámpa zöldre váltása után a balra kanyarodó sávba tért át. Amikor egy személygépkocsi megkezdte a kereszteződésen való áthaladást, a mentőkocsi azt már nem tudta megelőzni, dudált, és az ütközés elkerülése érdekében az ápoló félrerántotta a mentőautó kormányát. A munkavállaló e szerint nem tartotta be a számára előírt közlekedési szabályokat. A mentőautóban szállított beteg gyermek súlyos állapota miatt az ápolóra háruló stresszhelyzet befolyásolja-e a kártérítési felelősséget?

Az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló magatartása akkor vezet a munkáltatónak az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésében szabályozott objektív felelőssége alóli mentesülésre, ha a kárt kizárólag a munkavállaló maga okozta – függetlenül attól, hogy az vétkes volt-e, vagy sem -, és egyben a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. A kizárólagos okozás azt jelenti, hogy a károsodás bekövetkezésében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működési körébe tartozik. Ebből a szempontból figyelembe kell venni azokat a sajátos körülményeket, amelyek között a munkavállaló a munkáját végzi, amelyek a magatartására hatással lehetnek és a figyelmét befolyásolják [MK 29. számú állásfoglalás c) pont]. Egy súlyos állapotban lévő, alélt gyermeket szállító mentő gépkocsit vezető ápoló a megengedettnél nagyobb sebességgel, fényjelzéssel, de hangjelzés nélkül hajtott be egy kereszteződésbe, ahol egy áthaladó személygépkocsi vezetője nem észlelte a mentőautót, és a munkavállaló, elkerülendő az összeütközést, a kormányt balra rántotta, és ekkor ütközött az úttest közepén lévő forgalomirányító lámpa vasoszlopának. Az ápoló azzal sértette meg a reá vonatkozó közlekedési szabályokat, hogy gyorshajtás során nem alkalmazta mindkét megkülönböztető jelzést, és nem győződött meg arról, hogy a közlekedés többi résztvevői észlelték-e áthaladási szándékát.

A munkavállalónak önmagában a munkavégzésre vonatkozó szabályokat megsértő tevékenysége nem alkalmas a kizárólagos okozás megállapítására. Az adott esetben a mentőautóban szállított súlyosan beteg gyermek érdekei, a munkavállaló sajátos munkavégzési körülményei – a beteg gyermeknek a forgalmas útvonalon a lehető leggyorsabban kórházi orvosi ellátáshoz juttatása – a munkáltató működési körébe tartoznak. Ezek az összetett hatások a magatartást, a figyelmet befolyásolják, az ápoló számára stresszhelyzetet jelentettek, és a döntéseit is érintik. Mindezekből a hosszabb ideje érvényesülő bírói gyakorlat alapján megalapozott a következtetés, hogy a kizárólagos okozás nem állapítható meg, és a munkavállaló vétkes magatartására tekintettel kármegosztásnak van helye (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 004/2001/3. sz.).

Működési kör – a telephelyen kívül is?

A munkáltató munkahelyi baleset esetén fennálló kártérítési felelőssége megállapításánál nem vonható azonos fogalmi körbe a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalásában szereplő, a munkaviszonnyal kapcsolatos összefüggésre és a működési körre utaló kifejezés. A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés ugyanis arra a tárgykörre utal, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felel, a "működési kör" pedig nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok között az összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka – jellegéből következően – olyan, hogy a munkavállaló baleseti veszélynek rajta kívül álló okból van kitéve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között az okozati összefüggés, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, ezért az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell. Az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért fennálló felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet a működési körén kívül eső ok idézte elő [Mt. 174. § (2) bek., MK 29. sz. állásfoglalás]. Egy per adatai szerint a munkavállaló építkezésen dolgozott, amikor egy harmadik személy munkavállalói által szétszerelés alatt álló toronydaru eldőlt, és többeket - köztük a felperest – sérülés ért. Ki felel károsodásáért?

A munkáltató a bekövetkezett balesetért való felelősség alól nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körön kívül eső ok idézte elő. Az adott esetben a munkavállaló a munkáját a munkáltató telephelyén kívül, köztudomásúan egy jelentős építkezés területén szenvedte el. A munkavégzés helyének a munkáltató által történt kijelölése és másoktól való elhatárolása a tevékenység sajátos jellegéből következően azonban nem eredményezhette a tevékenység további résztvevői által előidézhető veszélyhelyzet kiküszöbölését. Az adott munka sajátos jellegéből következően a munkáltatónak számolnia kellett a harmadik személyek által előidézhető körülményekkel, következésképpen a munkavállaló sérülése a munkáltató működési körébe eső okból következett be. Az említettek miatt fennáll a károsodást előidéző ok (daru szétszerelése) és a munkáltató működése (építkezésben való részvétel) közötti okozati összefüggés, emiatt a munkáltató a felelőssége alól nem mentesülhet. Ez azonban – miként erre a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása kifejezetten utal – nem érinti a munkáltatónak azt a jogát, hogy a kárt a tényleges károkozóra áthárítsa (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 485/1999. sz.).

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem