×

Stabilizáció kontra versenyképesség

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 103. számában (2006. október 13.)
A nyáron elfogadott, a költségvetési kiigazítás jegyében megszületett adócsomag összességében több százmilliárd forintot von el az üzleti szférától. A kelet-közép-európai régióban már így is a legalacsonyabb ütemben növekvő magyar gazdaság dinamikája a költségvetési kiigazítás következtében megfeleződik, a megugró infláció mellett a reálbérek csökkennek, és a lakossági fogyasztás is mérséklődik. A közgazdászok szerint elodázhatatlan a költségvetés stabilizációja, az igazi kihívást azonban az jelenti majd, hogy a kormány miként tudja megakadályozni a vállalati versenyképesség romlását. A vállalatok egyetlen vigasza, hogy további adónövelésre – a kabinet ígérete szerint – nem kell számítani a ciklusban; a jövőben a hiány mérséklését nem a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével kívánják elérni.

A konvergenciaprogramból az üzleti szféra képviselői kiolvashatják, hogy az abban felvázolt pálya alapján és a tervezett lépések nyomán milyen gazdálkodási környezetre számíthatnak a következő években. A súlyos államháztartási helyzetre válaszul, a kabinet a kiigazítás első felében a szerinte nagyobb költségvetésiegyensúly-javulással kecsegtető konszolidációs csomag mellett döntött.

Növekvő terhek

A dokumentum is elismeri, hogy a gyors lépéskényszer miatt a kiigazítás főként a bevételi oldalt érintő eszközökre, jelesül adóemelésre és új terhek bevezetésére összpontosít. (Az idén a konszolidáció felerészben a kiadási oldalt érintő intézkedésekre, felerészben pedig adónövelésre, új adók bevezetésére támaszkodik.) Az adócentralizáció, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya a kormányzati kalkulációk szerint az ez évi közel 37 százalékról a következő két esztendőben folyamatosan emelkedve 2008-ra 39 százalékot érhet el. Szakértők úgy látják: ez – a regionális versenytársainkénál magasabb elvonások miatt – különösen kedvezőtlen hatást gyakorol az ország versenyképességére.

A bevételi oldalt érintő lépések egy kivétellel már részleteiben is ismertek, hiszen a parlament július közepén törvénybe iktatta az adótörvényeket számos ponton szigorító jogszabályokat. Az egyetlen még pontosan nem ismert tétel: két év múlva a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek számolniuk kell az értékalapú ingatlanadó életbelépésével. Az üzleti szféra szempontjából különösen fájó pontja a csomagnak, hogy az adó- és járulékintézkedések – a kormányfő nyilatkozata szerint is – ebben a kormányzati ciklusban fennmaradnak, vagyis nem átmeneti tehernövekedésről van szó.

A nyáron elfogadott, a költségvetési kiigazítás jegyében megszületett adócsomag összességében több százmilliárd forintot von el az üzleti szférától. A szolidaritási adó – az államháztartás egyensúlyát javító különadó – vállalatmérettől függetlenül minden vállalkozást érzékenyen érint, a legnagyobb érvágást azonban a nagyobb cégek számára jelenti. Szeptember elsejétől a társas vállalkozásoknak az adózás előtti eredményük után, az egyéni vállalkozóknak pedig a vállalkozói bevételek költségekkel csökkentett része után kell négy százalékot leróniuk.

Adószakértők szerint több negatív vonása van a szolidaritási adónak. Különösen a külföldi tulajdonú cégek vezetőinek fájhat a feje a szóban forgó elvonás miatt, hiszen a teher alapjának megállapításánál a befektetési döntések meghozatalakor nagy hangsúlyt kapó társaságiadó-alapot csökkentő tételeket nem lehet figyelembe venni. Az új adónem más adóalap-csökkentő elemeket tartalmaz, vagyis azt a bevételt is adóztatja, amelyet a társasági adó nem.

Megkurtított kedvezmények

A nagyobb cégeket érinti elsősorban az az intézkedés, hogy megszigorították a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételeit: a korábbiak szerint legalább 3 milliárd forint értékű beruházás esetén akkor élhet a könnyítéssel a cég, ha minimum 100 fővel bővíti a létszámát, ezentúl azonban ehhez már 150 pluszalkalmazottra lesz szükség. Ha pedig kedvezményezett települési önkormányzat területén történik a legalább egymilliárdos invesztíció, akkor 50 helyett 75 fős létszámbővülés kell a támogatáshoz.

A bankszektor számára két éve ideiglenes jelleggel bevezetett bankadó – más formában ugyan, de - tovább él. Az eredetileg tervezettnél szélesebb lesz az elvonás alapja: az állami kamattámogatások után kell majd befizetni, ám az eredeti húsz helyett csak ötszázalékos lesz 2007-től. Szeptembertől húszszázalékos adót kell fizetni a kamat és az árfolyamnyereség után. Az adóköteles természetbeni juttatások személyijövedelemadó-terhe is növekszik. Már ősztől a jelenlegi 44 helyett 54 százalék lesz az erre rakódó szja – ami persze az ez után fizetendő tb-járulék összegét is növeli.

Főként a mikro- és kisvállalkozásokat sújtja az eva paragrafusainak átírása. Október elsejétől a mostani 15-ről 25 százalékra növelik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát, amelyből emiatt év közben is ki lehetett jelentkezni szeptember 15-ig. (Az adóhatóság közlése szerint a kilépők száma a háromszázat sem érte el.) Jóllehet az áfaemelés elvileg nem érinti a gazdasági konjunktúrát – hiszen a vállalatok számára átmenő tételről van szó, amelyet a fogyasztó fizet meg -, azonban az éles versenyben működő cégek aligha tudják továbbhárítani a fogyasztókra az emelést, ami ráadásul emeli az árszínvonalat.

Szigorít az APEH

Cégmérettől függetlenül hátrányosan érinti a vállalkozásokat a szeptembertől bevezetett minimum-járulékalap, amely szerint a minimálbér duplája után kell majd megfizetni a munkaadói társadalombiztosítási, valamint a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Ez mindenkit érint, hiszen az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, illetve átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, társas vállalkozás esetében a vállalkozónak a személyes közreműködésre kifizetett jövedelem után kell így teljesíteni járulékfizetési kötelezettségét.

Ugyancsak vonatkozik ez a rendelkezés az evásokra és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra is. Azok, akiknek a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, bejelentést tehettek október 12-ig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), s így mentesülnek a dupla járulékteher alól. Ám az adóhatóság megvizsgálhatja a bejelentés valóságtartalmát – s a vállalkozásból származó jövedelmek esetében várhatóan gyakran meg is fogja tenni.

Egyébként is szigorúbb lesz az adóhivatal, és ehhez eszközöket is kap: ötszáz új alkalmazottal bővül a hatóság. Jövőre tízezer vagyonosodási vizsgálatot ígér a kormány, ám ami ennél is fontosabb, a színlelt szerződéseket és a járulékelkerülést keményebben ellenőrzik majd. A fiktív cégek adószámát a hivatal felfüggesztheti és akár meg is szüntetheti. Az APEH honlapjára felkerülnek a felfüggesztett adószámos és a nagy adóhiányt felhalmozó cégek, magánszemélyek, valamint evások.

 

Régiós lemaradásban a magyar adórendszer

A munkaadók és az adószakértők aggályosnak tartják, hogy megint elmarad a kormányok által régóta beharangozott adóreform. Pedig volna mit megreformálni, hiszen a magyar adórendszer a szakértők szerint több szempontból is igazságtalan és kevéssé hatékony.

A magyar állam ugyanis alapvetően a munkajövedelmeket adóztatja meg, méghozzá nagyon, szemben a fejlettebb modellel, amely a vagyonelemeket és a tőkejövedelmeket, vagyis a gazdagokat sarcolja meg jobban. A béreket terhelő járulékok nálunk kirívóan magasak: az OECD szerint – 2004-es adatok alapján – hazánkban a harmadik legmagasabb az elvonások mértéke, csak Németország és Belgium előz meg bennünket. Az iparban és a szolgáltatószektorban például a magyarok csak a bruttó fizetésük 49,5 százalékát vitték haza tavaly – az OECD átlaga 62,7 százalék volt. A visegrádi államok mindegyikében alacsonyabb a terhelés: a csehek például bérük 56,2, a szlovákok 61,7 százalékát kapták kézhez.

Az általános adóterhelés szintje ugyanakkor az uniós átlag alatt van. Alacsonyabb a társaságiadó-kulcs, és a személyi jövedelemadó sem különösen magas. Régiós összehasonlításban ugyanakkor már nem állunk ilyen jól. Az Eurostat szerint Magyarországon 2004-ben 39,1 százalékos volt az átlagos, GDP-arányos adóterhelés, amely a régióbeli államok között a legmagasabb. Ráadásul Szlovákiában és Lengyelországban erősen csökkenő tendenciát mutat az adóterhelés: az utóbbi tíz évben a szlovákoknál közel tíz, a lengyeleknél hat százalékkal mérséklődött az elvonás – nálunk 2,5 százalékkal.

Új adóterhek

Szintén új terhet jelent az üzleti szférának a jövőre életbe lépő minimum-társaságiadó. Az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka képezi ezen elvonás alapját, ha a társaságiadó-alap egyébként nem éri el ezt a szintet. Vagyis az úgynevezett elvárt adót a veszteséges cégeknek is meg kell fizetniük.

Ugyancsak új teher a 2007. január 1-jétől életbe lépő házipénztáradó. E húszszázalékos tételt akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghaladja az üzletmenet által indokolt mértéket; célja a rendellenes házipénztár-használat megakadályozása. A bevétel 0,8 százalékáig, de legfeljebb 300 ezer forintig ugyanakkor nem kell leróni.

Ezzel szemben csupán három, marginális hatású pozitív változást hoznak a vállalkozások életében az új adótörvények. A munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételi feltételei között megjelenik a 48 leghátrányosabb kistérségben fekvő településen végrehajtott invesztíció kitétele, ahol a létszámbővítési feltétel töredéke a jobb helyzetű településekre meghatározottnak.

A cégtelefonáfa levonhatósági hányada szeptembertől a mostani 50-ről 70 százalékra nő – igaz, ezt ellentételezik azzal, hogy a cégtelefon magáncélú használata természetbeni juttatás lesz. Adómentes üdülési csekket ezentúl a szakszervezet tagjának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak és nyugdíjas tagjának is lehet adni. Ugyanez vonatkozik az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékra, amelyet a szakképző-iskolai és a kötelező szakmai gyakorlaton levő tanulónak is lehet adni.

A kabinet a fenti új terhek bevezetésén és a meglevő elvonások szabályainak szigorításán túl további két ponton rontja a vállalkozói szféra versenyképességét. (Az adóterhek változásáról bővebben lásd az Adósarok rovatunkat.)

Makrogazdasági kilátások (változás, százalék)

 

2004

2005

2006

2007

2008

2009

GDP

5,2

4,1

4,1

2,2

2,6

4,1

Háztartások fogyasztása

3,6

1,7

3

-0,7

0,6

1,5

Infláció

3,7

6,2

3,7

6,2

3,3

3

Foglalkoztottak száma

-0,5

0

0,3

0

0,3

0,7

Munkanélküliségi ráta

6,1

7,2

7,3

7,5

7,4

7,3

Munkatermelékenység növekedése

5,8

4

3,8

2,2

2,3

3,3

Forrás: Kovergenciaprogram

Ígéret az adóreformra

Különösen fájó a cégek számára, hogy az adócsomagban szó sem esik arról, miszerint a szigorítások csupán átmeneti jellegűek lennének. Ugyanakkor nagy érvágást jelent több, már tavaly az ötéves adóprogram keretében törvénybe iktatott szabály visszavonása is.

Az adószakértők szerint egyértelműen uniós jogot sértő helyi iparűzési adót 2007 végével mégsem törlik el. Ez év novemberétől mégiscsak tovább él a tételes eho, és 2007 elején nem lesz három százalékpontos tb-járulék-csökkentés sem. Sőt, az élőmunka terheit tovább emelik a munkavállalói járulék fél, valamint a munkavállalói egészségbiztosítási járulék két lépésben összesen három százalékpontos növelésével. (Az adócsökkentési program egyetlen megmaradó eleme, hogy a személyi jövedelemadó [szja] alsó sávhatára 1 millió 550 ezer forintról 1 millió 700 ezerre nő 2007. január elsejétől. Ezzel az adózók 73 százaléka egyetlen kulccsal, 18 százalékossal adózik, s a kormány tervei szerint ez az arány a ciklus végére 90 százalékra emelkedik.)

A kormány ígérete szerint további adónövelésre nem kell számítani a ciklusban, a jövőben a hiány mérséklését nem a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével kívánják elérni. Az anyag részletesebben szól az unos-untalan hangoztatott strukturális reformokról. Igaz, a dokumentumból kitűnik, hogy a több oldalon keresztül vázolt intézkedések közül többet már végrehajtottak vagy eldöntöttek, ám a lépések nagy részéről még nem született döntés, csupán a kabinet által képviselt célokat, az elmozdulás irányát tartalmazza a program ma ismert változata.

A legtöbb pénzt a közigazgatáson spórolnák meg, további megtakarítást remélnek a nyugdíjrendszer átalakításától: még az idén döntés születik a nyugdíjkorhatár változásáról, valamint a nyugdíjemelések szabályainak szigorításáról. A kormány szűkítené a korkedvezményes nyugdíjak körét, igaz, a megszerzett jogosultságokat nem csorbítva.

A programból az tűnik ki, hogy 2009-től kicsit enyhül az adóprés. Ennek eredőjéről azonban nem közöl sokat a dokumentum. Csupán utal arra, hogy az "adószint változatlansága mellett a kormány szükségesnek tartja az adórendszer jelenleginél egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, igazságosabbá tételét, amely így jobban szolgálja a növekedést, a foglalkoztatásbővítést és a versenyképesség javítását".

 

A dokumentumba végül egy olyan szimbolikusnak tűnő passzus is bekerült, amely az adóreform ígéretét tartalmazza. E szerint a kormány az adóterhelés fenntartása mellett versenyképesség-növelő módon átalakítja az adórendszert. Az ígéret szerint úgy, hogy növelnék a fogyasztási és a vagyoni adókból származó bevételeket, cserébe csökkentenék a munkajövedelmeket sújtó elvonásokat, azaz a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Hogy mindez mikor valósulna meg, egyelőre nem világos, a legutóbbi politikai nyilatkozatokból a 2008-2009-es dátum olvasható ki. Menekülés Szlovákiába

Szlovákiában az elmúlt egy-két hónapban - becslések szerint – több tízezer magyar vállalkozás alapított helyi céget, vélhetően a megszorítások miatt is. A költözködés úgy történik, hogy vagy a tulajdonos, vagy a magyar cég új vállalkozást alapít a határon túl. A cégalapítás egyszerű, alig három hétig tart, ára pedig mindenestül 250-300 ezer forintba kerül.

Északi szomszédunk fő vonzerejét – az egyszerű cégalapításon kívül – a vonzó adókörnyezet jelenti. Nincs nyereség-, osztalék- és iparűzési adó, a gépkocsikra nincs regisztrációs adó, s az ingatlanok megvásárlása után sem kell illetéket fizetni. Az igazi kitelepülési hullám azonban a szakértők szerint januárban kezdődhet, ha Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz. Keleti szomszédunknál ugyanis a közterhek még a szlovákiainál is alacsonyabbak, a munkaerő is olcsó, a cégalapítás pedig néhány óra alatt elintézhető.

Romló kilátások

A nyári adómódosításokkal sem az adószakemberek, sem a munkáltatói érdekképviseletek nem értettek egyet. "A kormány nem vette figyelembe, hogy az adóemelés a rendelkezésre álló jövedelem csökkentésével párosulva fatális következményekkel járhat a gazdaság általános fejlődésére" - hangsúlyozta például Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában.

A drasztikusan növekvő terhek a vállalkozások és a munkahelyek megszűnési hullámát fogja elindítani. Különösen veszélyben vannak az építő-, a könnyűipari és a kereskedelmi cégek, illetve a fuvarozók. Az IPOSZ egyetért azzal, hogy az államháztartás egyensúlyának javítására szükség van, azonban a Gyurcsány-csomag bevezetésének módját elfogadhatatlannak tartja. Az intézkedések a lakosságot és a vállalkozói kört egyaránt sújtják, márpedig az IPOSZ tagjai között zömében egyéni vállalkozók és betéti társaságok találhatók, akik és amelyek nagyon furcsa, kettős helyzetbe kerültek, hiszen egy személyben munkaadók és munkavállalók is. Így minden negatívumot elszenvednek, ugyanakkor a kedvezményekből nem részesülnek. A szervezet ősztől olyan monitoringrendszer bevezetésére kéri fel az ipartestületeit, amely számszerű adatokkal (megszűnt vállalkozások, alkalmazottak száma stb.) támasztja majd alá az kiigazítási program hatását.

"Alapvetően hibás a kormány adókoncepciója, mert csak tovább mélyíti a magyar adórendszernek azt a strukturális problémáját, hogy a munkajövedelmeket túladóztatja" – mutatott rá Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Így egy szűk kör fizet nagyon magas adókat és járulékokat. Az adószakértő – ha rajta múlna – egyáltalán nem növelte volna a munkajövedelmek közterheit, megszüntetné viszont azokat a jogszabályi kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az óriási méretű adóelkerülést. Ha a kiskapuk bezárásával a hiányzó ezermilliárdnak csak egy részét behajtanák, már nem is volna szükség adóemelésre – hangsúlyozta Oszkó Péter. Ráadásul a kormány mindezzel még nem oldja meg a fő problémát, az adóelkerülést. Sőt, a legtöbb intézkedés várhatóan a jövedelmek még nagyobb eltitkolását eredményezi. Becslések szerint hatszázezren egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik meg jövedelmük után a közterheket. A legpesszimistább jóslatok szerint az idén az ez évre tervezett költségvetési hiánynak megfelelő, több mint 1500 milliárd forint adót és járulékot nem fizetnek be a szürke- és a feketezónában.

Kormányzati számítások szerint a költségvetési kiigazítás következtében a GDP-dinamika az idei négy százalék körüli ütem után megfeleződhet, 2008-ban 2,6 százalék lehet, 2009-től pedig visszatérhet az idei mértékre. Jövőre a megugró infláció mellett a reálbérek négy, a lakossági fogyasztás pedig egy százalékkal mérséklődhet.

Adóterhelés az EU-ban a GDP arányában (2004, százalék)

Svédország

50,5

Dánia

48,8

Franciaország

43,4

Ausztria

42,6

Szlovénia

39,7

EU25

39,3

Magyarország

39,2

Németország

38,7

Csehország

36,6

Egyesült Királyság

36

Lengyelország

32,9

Szlovákia

30,3

Írország

30,2

Lettország

28,6

Forrás: Eurostat

Célzott projektek

Meglepő, hogy a megszorítások hatására csak enyhén emelkedő munkanélküliségre számít a kormányzat 2007-ben, a ráta pedig az az utáni években fokozatosan csökkenhet. Ráadásul a kabinet a foglalkoztatottak számának stagnálását várja jövőre, hogy azt követően 0,3-0,9 százalékkal emelkedjen. Mindezt a közszférában már részben eldöntött létszámleépítés időszakában reméli a kormány. A munkaerő-piaci helyzet javulását a "kibontakozó" reformok áldásos hatásától, illetve a célzott projektektől – mint például a Start program kiterjesztésétől, különféle hitelprogramoktól, az álláskeresési támogatás bevezetésétől vagy a gyes melletti munkavállalás lehetőségének megteremtésétől – várják.

"Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy az Új egyensúly program növelheti a munkanélküliséget, valójában nem várható érdemi, országos méretű változás a munkaerőpiacon" - állítja Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. Jóllehet, a megszorító intézkedések hatására a fogyasztás várhatóan visszaesik – és ezáltal csökken majd a kereslet -, ám ennek valószínűleg nem lesz érdemi hatása a munkaerőpiacra. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy hasonló mértékű fogyasztásbővülés sem járt együtt a foglalkoztatottság növekedésével – érvelt a szakértő, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottság szűkülésére csak a költségvetési szférában lehet számítani.

A gazdasági elemzők ugyanakkor lépten-nyomon leszögezik, hogy a stabilizációs program intézkedéseire rövid távon a pénzpiaci krízis elkerülése érdekében, hosszabb távon pedig a magyar gazdaság egészséges növekedési feltételeinek a megteremtéséhez feltétlenül szükség van.

A kiigazítási csomag rövid távon ellátja azt a tűzoltási feladatot, hogy megállítja, illetve visszafordítja az államháztartási hiány emelkedő tendenciáját. A Kopint-Datorg nyári konjunktúrajelentésében azonban úgy fogalmaz, hogy az igazi gazdaságpolitikai kihívást az jelenti majd, hogy miként tudja a kormány megakadályozni a vállalati versenyképesség romlását. A kiigazítási csomagban a terhek nagy részét a reálgazdaság, azaz a munkavállalók és a munkáltatók viselik (az általános adóemeléseket kivéve). Ahhoz azonban, hogy ez ne korlátozza a gazdasági növekedés esélyét, a nem a legrászorultabbaknak nyújtott szociális juttatások átmeneti visszafogására is szükség lehet. Ellenkező esetben a lassabb gazdasági növekedés és a versenyszféra túlzott terhelése a szociális támogatások reálgazdasági alapjait is alááshatja – állapította meg a kutatóintézet.

Alkotmányossági aggályok

Több szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult kifogásaival. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) például számos ponton támadja a stabilizációs csomagot – jelentette be Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az elnökség döntését követően. Kolláth György, a VOSZ által felkért alkotmányjogi szakértő szerint a törvénycsomag hatálybalépésével sérült a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a jogbiztonság alkotmányos követelménye. A VOSZ erre alapozva alkotmányellenesnek tartja a jogbiztonság súlyos megsértését, és kifogásolja az elvárt adó jogintézményének bevezetését, illetve azt, hogy a minimálbér kétszeresére emelkedik a járulékalap. A veszteséges cégeket sújtó, bevételük két százalékát kitevő elvárt adó kapcsán a VOSZ úgy vélekedik, hogy hamis az a feltételezés, miszerint a vállalkozások döntő többsége eltitkolja nyereségét, és emiatt a kormány a "kollektív bűnösség" elvét alkalmazva a becsületes cégeket is megsarcolja. A VOSZ azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a kifogásolt részeket.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a házipénztáradóval kapcsolatban fordult a taláros testülethez. Zara László, a szervezet elnöke szerint a házipénztárban tartandó összeget nem is lehetne jogilag korlátozni. De a "bankadó" fenntartását, illetve a vállalkozásokra kivetett szolidaritási adót is vitatják az alkotmánybírákhoz forduló különféle szervezetek. Az alkotmánybírák jelenleg a határozattervezeteket dolgozzák ki, várhatóan október elején pedig pedig megtartják az AB teljes ülését.

A vitatott intézkedésektől 2007-ben körülbelül 350 milliárd forintot remél a kormányzat, de az evaemelés, a szolidaritási adó és a minimum-járulékalap már az idén is éreztetné hatását: ezekből mintegy 70 milliárdos bevételre tehet szert az állam. Ugyanakkor előállhat olyan helyzet, amikor a kabinet a konvergenciaprogramban felvázolt hiány- és államadósság-pálya fenntartása érdekében – az eddig ismertetetteken túl – mégiscsak további adóemelésekre kényszerül. Arra az esetre, ha a bevételnövelésre szükség lenne – a Világgazdaság információi szerint -, a kormányzat berkein belül több lehetőség is felmerült. Elképzelhető, hogy – a normál áfakulcs politikai szempontból veszélyt hordozó emelése vagy kiadáscsökkentő lépés helyett – a hivatalos nyilatkozatok alapján 2008-tól hatályba lépő értékalapú ingatlanadó korábban debütál.

Szóba került egy átmeneti, 2007-ben és 2008-ban fenntartandó vagyonadó bevezetése is, amelynek alapját az ingatlanokon túl az értékpapírokban megtestesített vagyon, a bankszámlán levő pénz, illetve a gépkocsi képezheti. Mértéke 0,2-0,4 százalék között mozoghat, és az adót évente két részletben kellene megfizetni.

dó- és járulékbevételek A GDP SZÁZALÉKÁBAN

2004

39,2

2005

38,8

2006

36,9

2007

38,8

2008

39

2009

38,6

2010

38-38,5

2011

37,5-38

Forrás: Kovergenciaprogram, ill. Eurostat

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem