Foglalkozása: feltaláló

Szolgálati és alkalmazotti találmány

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerint szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

Alkalmazotti találmány ezzel szemben annak a találmánya, aki – anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne – olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

Kit illet a szabadalom?

A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos. Amunkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

A szabadalom ismertetése a munkaadóval

A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy igényt tart-e a szolgálati találmányra, illetve hasznosítani kívánja-e az alkalmazotti találmányt. A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban hasznosíthatja.

A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató az említett nyilatkozatot elmulasztja.

Az alkalmazotti találmányra a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg a szabadalom a feltalálót, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha elmulasztja a hasznosítással kapcsolatos nyilatkozatot.

Szabadalmi bejelentés

A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni. Köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.

Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.

Szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy a nélkül. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a feltaláló már méltányos összegű díjazásban részesült.

Szabadalmazható találmány

Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül ilyennek különösen

– a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;

– az esztétikai alkotás;

-a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépes program;

– az információk megjelenítése.

A felsoroltak szabadalmazhatósága azonban csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

Üzleti titok

A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy visszavonhatja a bejelentést, ha a találmányt – annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne – titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.

A szabadalmat megsemmisítő határozat megváltoztatása

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott határozata megváltoztatását nemcsak az ügyfél (vagyis a munkáltató), hanem a szolgálati találmány feltalálója is kérheti. A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a szolgálati találmány feltalálójával való közlésétől számított harminc nap. A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a szabadalmi ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz. Amegváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Ha a fél a kérelmet késve nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

Találmányi díj

A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha

– a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat szereztek – a kiegészítő oltalom megszűnéséig;

– a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat szereztek – kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;

– a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy – ha ez a későbbi – a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig.

Értékesítés

A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni

– a találmány hasznosítását, ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;

– a hasznosítás más részére történő engedélyezését;

– a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.

A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.

A találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén – a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában – a hasznosító szabadalmastárs köteles megfizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is. A hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.

Találmányidíj-szerződés

A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése – vagyis a találmányidíj-szerződés – az irányadó. A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján, a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.

A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.

A találmányi díj mértékének megállapítása során az említett arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is.

A felek a találmányidíj-szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányidíj-szerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban. (Ez az úgynevezett kockázatmegosztásra irányuló találmányidíj-szerződés.)

A találmányidíj-szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései megfelelően irányadók.

A díjfizetés átvállalása

A szolgálati találmányért járó díjért a találmányra jogot szerző harmadik személy helytállási kötelezettségének feltételeit a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 276. számú állásfoglalása rögzíti. Ennek értelmében a szolgálati találmányért járó díjért a találmányra jogot szerző harmadik személy a feltalálóval szemben akkor köteles helytállni, ha a díjfizetési kötelezettséget átvállalta, és a feltaláló ehhez hozzájárult. Az átvállalás, illetőleg a hozzájárulás tartalmától függ az, hogy a helytállási kötelezettség a találmány mely értékesítése után követelhető díjra áll fenn.

A szolgálati találmány szabadalmasa a feltaláló hozzájárulása nélkül átruházhatja a szabadalmat, vagy adhat engedélyt másnak a szabadalom hasznosítására. Ahhoz viszont, hogy a találmányra jogot szerző, a díjfizetési kötelezettséget átvállaló harmadik személy a kötelezett helyébe lépjen, a feltalálónak a tartozásátvállalásához való hozzájárulása szükséges.

Ha az átruházási vagy hasznosítási (szabadalmi licencia) szerződés megkötése a feltaláló közreműködésével történik, egyúttal a díjfizetési kötelezettség további alakulásának rendezésére is sor kerülhet. Ha azonban a szerződést a feltaláló részvétele nélkül kötik meg, a feltaláló utólagos hozzájáruló nyilatkozatának tartalmától függ az, hogy reá nézve a tartozásátvállalás mennyiben hatályosul.

Ha a feltaláló az átvállaláshoz nem járul hozzá, díjigényét az eredeti kötelezettel szemben érvényesítheti, mégpedig a kötelezettnél az átruházásból, illetőleg a hasznosítás engedélyezéséből keletkező hasznos eredmény arányában. A találmányra jogot szerző ebben az esetben a feltalálóval nem kerül díjazási jogviszonyba, viszont a kötelezettet olyan helyzetbe kell hoznia, hogy a díjtartozását teljesíthesse.

Ha a feltaláló a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, e szerződéses akaratát ráutaló magatartással is kifejezheti, pl. azáltal, hogy a díjazás iránt nem a munkáltatóval, hanem a jogot szerzővel szemben lép fel. Amennyiben a jogot szerző – a feltaláló hozzájárulásával – a díjazás tekintetében a kötelezett helyébe lép, annyiban a kötelezettnek a díjazásért való helytállási kötelezettsége a feltalálóval szemben megszűnik, és a díjazás kérdésében a jogot szerző és a feltaláló szabadon rendelkezhet. Erről az átadóra és az átvevőre hatályos átruházási (hasznosítási) szerződésben foglaltaktól eltérő tartalommal is dönthetnek.

Megállapodhatnak úgy is, hogy a fizetendő díj az átruházás, illetőleg a hasznosítás engedélyezése után jár, vagy úgy is, hogy a díjkövetelés alapja az új kötelezett érdekkörében történő találmány értékesítése (hasznosítás, illetve a hasznosítás újabb engedélyezése). Annak sincs jogi akadálya, hogy a díjat részben az átruházás (licenciaadás), részben a további hasznosítás után fizessék.

A jogviták elbírálásánál nehézséget okozhat az, hogyha a kifejezett szerződési nyilatkozatokból nem tűnik ki: az átvevő mennyiben vállalta át a díjazási kötelezettséget, illetőleg a feltaláló a hozzájárulását milyen tartalommal adta meg. A szerződéses akarat ilyenkor a nyilatkozatoknak a körülményekkel összhangban való értelmezése után deríthető fel.

A körülmények mérlegelése alapján a szerződéses nyilatkozatokból – esetenként – az érdekelt feleknek arra az akaratára is lehet következtetni, hogy a jogot szerző a feltalálót a (jövőben) nála keletkező hasznos eredmény arányában – a hasznosítás, illetőleg a hasznosítás további engedélyezése után – vállalta díjazni. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a jogot szerző a feltalálónak (pl. a fejlesztőmunkában való) további együttműködésére számot tart.

Más körülményeknek a hiányos szerződéses nyilatkozatokkal való együttes értelmezése éppen arra engedhet következtetést, hogy a díjazási kötelezettség átvállalásának a tárgya az átruházásból (hasznosítás engedélyezéséből) keletkező hasznos eredménnyel arányos díj, amelynek teljesítése – ellenkező kikötés hiányában – a feltalálóknak a találmány további értékesítése utáni díjigényét értelemszerűen kizárja. Ilyen körülmények lehetnek: pl. a bizonytalan jövőbeli haszon, kedvezőbb egyösszegű díjfolyósítási lehetőség stb.

Sem a díjfizetési kötelezettség átvállalásához, sem a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez nem szükséges az, hogy magát a díjat (mértékét, folyósításának idejét és módját) meghatározzák. E kérdésben megállapodás hiányában a bíróság dönthet.

A tartozásátvállaláshoz való hozzájáruló jognyilatkozat a polgári jog általános szabályai szerint megtámadható. Amegtámadás sikere esetén az eredeti kötelezettnek a díjazásért való helytállási kötelezettsége éled fel. A pert tehát ellene is meg kell indítani.

Hasznosítási díj

Az alkalmazotti találmány hasznosítási joga ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén – eltérő megállapodásuk hiányában – a hasznosító munkáltató köteles megfizetni. Afeltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.

Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.

Írásba foglalási kötelezettség

A találmányidíj-szerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.

Vitás ügyek a bíróságon

A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták eldöntése a bíróságra tartozik.

A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.

Formatervezési minta Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Terméknek tekintendő bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak – egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. (A számítógépes program nem tekinthető terméknek.) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható. A mintaoltalom keletkezése A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, de az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A mintaoltalom tartalma A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása. Szolgálati és alkalmazotti minta A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény szerint a szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom – a szerző jogutódjaként – a munkáltatót illeti meg. Az alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga azonban nem kizárólagos, s a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át. (Ezenkívül a hasznosítási jog másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.) A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerző díjazására megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó rendelkezéseit, de a következő eltérésekkel: – a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képező megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati mintára nem alkalmazhatók; – szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi időnek azt a lejártát kell érteni, amelyet követően már nincs helye az oltalom megújításának; – a szerzőnek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom kiterjed. A fentieket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát. A minta szerzőjének személyhez fűződő jogai A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzőként szerepel. Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt – ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a szerző nevének a feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon, ha azt a minta szerzője írásban kéri. A szerző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti. A mintaoltalmi bejelentés közzététele előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. Mintaoltalmi igény A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

 

Szolgálati topográfia Az 1991. évi XXXIX. törvény szerint oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája, ha eredeti. A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. A topográfia eredeti, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye, és megalkotása idején nem szokásos az iparban. A szokásos részekből álló topográfia oltalmazható, ha azok elrendezése eredeti. Ha a szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogszabályból folyó kötelessége, hogy a topográfiát megalkossa, az oltalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. Ez az úgynevezett szolgálati topográfia. A szolgálati topográfia szerzőjét díjazás illeti meg. A topográfia szerzőjének személyhez fűződő jogaira, az oltalmi igényre, a szolgálati topográfiára egyebekben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek a feltaláló személyhez fűződő jogaira, a szabadalmi igényre és a szolgálati találmányra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

Használati minta A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény szerint használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új és feltalálói lépésen alapul, valamint iparilag alkalmazható. Nem részesülhet mintaoltalomban különösen a termék esztétikai kialakítása, illetve a növényfajta. A minta nem részesülhet mintaoltalomban akkor sem, ha hasznosítása jogszabályba vagy a közerkölcsbe ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza. A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre a szabadalmi törvénynek a feltaláló személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Újdonság Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatba vétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált. A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. (A kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.) Nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy gyakorlatba vétel, ha az az elsőbbség napját nem több, mint hat hónappal előzte meg. Feltalálói lépés Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. Ipari alkalmazhatóság Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is – előállítható vagy használható