Nem kell bejelenteni az alkalmi foglalkoztatást
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosításáról ismét megjelent egy jogszabály a Magyar Közlöny 94. számában. Ez a 2004. évi LXX. törvény, amely 2004. július 2-án lépett hatályba.
A szabályozás lényege egy könnyítés: ettől az időponttól az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást az EMMA (Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis) nyilvántartásba nem kell bejelenteni. Életszerűtlen elvárást jelentene ugyanis ez egy olyan jogviszonyforma kapcsán, amelynek létrejötte éppen az átlagosnál könnyebb, egyszerűbb eljárással történő foglalkoztatást célozná.
A másik szabály annak a hiánynak a pótlását célozza, hogy a törvény nem adott eligazítást, hogyan teljesítse a munkáltató a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét abban az esetben, ha utóbb a perben a bíróság kimondta, hogy a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. Az új rendelkezés szerint a munkáltató az ítélet jogerőre emelkedését követő napon köteles jelezni ezt az EMMA számára. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló nem kérte, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzte a dolgozó visszahelyezését az eredeti munkakörébe – ellenkező esetben ugyanis a munkaviszonyt folyamatosan fennállónak kell tekinteni.
Rehabilitációs hozzájárulás
2004. augusztus 1-jétől a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi LXVI. törvény (Magyar Közlöny 93. szám) módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése kapcsán az Flt. 41/A §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A törvénymódosítás a munkaadó létszámának megállapítását érinti. A létszám megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat. Ezt a kört a törvénymódosítás kiegészíti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókkal.
Uniós nemzeti szakértők foglalkoztatása
A 98. számú Magyar Közlönyben hirdették ki az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendeletet. Ez a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) felhatalmazása alapján szabályozza a jogállásukat. A nemzeti szakértőkénti foglalkoztatásról az uniós intézmény és a kiküldő magyar közigazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. Az uniós intézménynél történő foglalkoztatás ideje alatt a közszolgálati jogviszony folyamatosan fennáll, felmentéssel nem szüntethető meg. A rendelet szabályozza a nemzeti szakértőt megillető járandóságokat. A nemzeti szakértőt megilleti az illetménye, napidíjpótlék a vele külföldön együtt élő családtagjai után, valamint évi egyszeri utazási költség.
A felnőttképzés fejlesztése
Szintén a 98. számú Magyar Közlönyben található a felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról szóló 1069/2004. (VII. 9.) Korm. határozat. Ennek célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság, és az ebben foglalkoztatott, alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása. Három prioritása a következő: rugalmas felnőttképzési rendszer kiépítése; a felnőttképzésben érintett szereplők együttműködése; a hátrányos helyzetű csoportok képzése a munkaerő-piaci jelenlétük érdekében.
Elszámolható üzemanyagárak
A Magyar Közlöny 2004/96. számában megjelent a 2004. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény. Ennek értelmében, ha a magánszemély az üzemanyagot a következő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni:
– ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
249 forint/liter
– ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin
259 forint/liter
– Keverék 249 forint/liter
– Gázolaj 219 forint/liter.
Alkotmányellenes adózási szabály
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 103. § (1) és (2) bekezdése szerint ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthető, hogy az adózó az adókötelezettség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi, az adóellenőr a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjárművet átvizsgálja, valamint ellenőrzi a helyszínen talált gépjármű rakományát. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne. Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgot – a romlandó élelmiszerek és az élő állatok kivételével – az ellenőrzést végző adóhatóság határozatával lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétől, megsemmisítésétől vagy értékesítésétől lehet tartani.
A 26/2004. (VII. 7.) AB határozat az említett rendelkezéseket alkotmányellenesnek minősítette, és 2004. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. A határozat a Magyar Közlöny 2004/96. számában jelent meg.
Színlelt munkaszerződések, kényszervállalkozások
Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely meghosszabbítja a színlelt munkaszerződések átalakítására vonatkozó határidőt. 2005. július 1-jéig nem büntetik a kényszervállalkozókat foglalkoztató vállalkozásokat.
A június 28-a óta hatályos 2004. évi LVIII. törvény szerint az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás vagy a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és a foglalkoztatottat 2005. június 30-ig nyilvántartásba veszi.
A munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás, illetőleg a színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról, és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételének tényéről a kötelezett 2005. július 31-ig köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg.
Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2005. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre, és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, a 2005. július 1-jét megelőző időszakot e paragrafusban foglaltak tekintetében nem vizsgálja – olvasható a módosításban, amely a Magyar Közlöny 2004/91. számában jelent meg.
A Munka Törvénykönyve tavaly július 1-jei módosítása alapján a szerződés elnevezésétől függetlenül is munkaviszonynak kellett tekinteni a jogviszonyt, ha az eset körülményei – a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai, a tényleges munkavégzés jellege, a felek által gyakorolt jogok és teljesített kötelezettségek természete – arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre. Ennek kapcsán bővült a munkaügyi ellenőrök hatásköre is. Ez adott esetben azt jelenthette, hogy a több éve vállalkozóként foglalkoztatott munkavállaló szerződését visszamenőlegesen minősíthették munkaszerződéssé a felügyelők, s ilyenkor visszamenőlegesen változott az adó- és járulékfizetési kötelezettség is.
A szabályozásra való felkészülési időt már kétszer is meghosszabbították, az adótörvények tavaly év végi módosításáról rendelkező törvény szerint sem az APEH, sem pedig a munkaügyi felügyelők nem alkalmazhattak szankciókat azokkal a munkáltatókkal szemben, akik 2004. június 30-áig átalakították színlelt szerződéseiket, s ezt be is jelentették az adóhatóságnak.
Széchenyi Kártya
A kormány megtárgyalta a gazdasági és közlekedési miniszter előterjesztését a Széchenyi-kártya hitelkonstrukció tapasztalatairól. Megállapította, hogy a 2003. július 1-jétől bevezetett maximum 5 millió forintos hitelkeret a vállalkozások széles körében talált kedvező fogadtatásra. A hitelkonstrukció további sikeres működése érdekében az 1070/2004. (VII. 13.) Korm. határozat az alábbiak szerint rendelkezik:
A kormány a Széchenyi-kártya programhoz
– a 2004. július 1-jétől kibocsátott 6, 7, 8, 9, 10 millió forintos kártyák teljes hitelösszegére 3 százalékpont kamattámogatást,
– a 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig valamennyi kártyához tartozó hitelek esetében 2 százalékpont kamattámogatást
ad, változatlan garanciadíj-támogatás mellett, az érintettekkel megkötendő támogatási szerződésben foglalt részletes feltételek szerint. A támogatás forrása a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat.
2007-ben a kamat- és garanciadíj-támogatás mértéke 0 százalékpont.
Külföldön dolgozó egészségbiztosítása
A közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti.
Ezen túlmenően, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi törvényt módosító 2004. évi LXXII. törvény arról is rendelkezik, hogy a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan valamely EGT-tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT-tagállamban az egészségügyi szolgáltatást a közösségi rendelet rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri az illetékes MEP-től. Amennyiben a biztosított valamely EGT-tagállam területén ellátást vesz igénybe, az OEP engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését.
Tűzvédelem
Július 10-én módosultak a tűzoltó készülékek karbantartására vonatkozó előírások. Az új követelményeket a 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet melléklete tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2004/96. számában jelent meg.
Veszélyes anyagok
Július 15-étől változott a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet. Az erről szóló 61/2004. (VII. 12.) ESzCsM rendelet szerint a szállításra vonatkozó információk között meg kell adni minden olyan speciális óvó rendszabályt, amelyet a telephelyen belüli vagy azon kívül történő szállításnál vagy fuvarozásnál a felhasználónak ismernie, illetve alkalmaznia kell. Meg kell adni a szállítási besorolást a veszélyes áruk szállítására vonatkozó mindegyik alágazati szabályozás (közútra az ADR, vasútra a RID, belvízi szállításra az ADN, tengeri szállításra az IMDG-kódex és légi szállításra az ICAO/IATA) szerint, amennyiben a szállítás azok hatálya alá is tartozik. A szállítási besorolásról szóló tájékoztatás – többek között – magában foglalhatja az alábbiakat:
– UN szám,
– osztály,
– az áru helyes szállítási megnevezése,
– csomagolási csoport,
– tengervízszennyező-e, ha igen, annak mértéke,
– egyéb felhasználható információ.
Az új szabályok a Magyar Közlöny 2004/99. számában találhatók.
Környezetvédelmi termékdíj
Július 21-étől változtak a termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozó közös szabályok. A 12/2004. (VII. 13.) KvVM rendelet szerint a 1995. évi LVI. törvény (Kt.) szerinti kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet – ide nem értve a nem vállalkozó természetes személyt – a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletben meghatározott, 2004. május 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti KN-kód alá osztályozott termékek, illetve csomagolás esetén a 7. számú mellékletben meghatározott KT-kóddal ellátott anyagok után – belföldi előállítású újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, tömör vagy kis nyomású gumiabroncs kivételével – köteles termékdíjat fizetni.
A termékdíj-fizetési kötelezettség kiterjed – a Kt. 5/C §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a más termékkel együtt vagy más termék részeként, illetőleg összetevőjeként forgalomba hozott, illetve felhasznált termékre vagy anyagra is, így különösen: a járművek részét képező gumiabroncsra, a gépek, berendezések részét képező akkumulátorra, hűtőberendezésre, a festékek, lakkok hígító- és oldószertartalmára. Ebben az esetben a rendelet 4. számú mellékletében szereplő termékekre, illetve csomagolás esetén a rendelet 7. számú mellékletében KT-kóddal ellátott anyagokra vonatkozó termékdíj-fizetési szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A Magyar Közlöny 2004/100. számában megjelent 213/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet szerint a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése során a fizetendő termékdíjból levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, a mentesség időszakában a hasznosított hulladékmennyiség alapján az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét. Mentességet nem lehet igénybe venni azon hulladékmennyiség után, amelyre vonatkozóan a Kt.-ban meghatározott hulladékhasznosítási szolgáltatás megrendelés teljesítése történt.
A termékdíjat a Kt. által meghatározott esetekben azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése igazolható módon megtörtént. A termékdíj-visszaigénylési kérelmet negyedévente a jogosultság keletkezésének tárgynegyedévét követő hó 20. napjáig kell benyújtani.
A visszaigénylési kérelem benyújtására a jogosultság keletkezésétől számított egy év áll rendelkezésre. A visszaigénylés jogosultságát
– a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása címén történő visszaigénylés esetén a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice) kezelését végző szerv,
– egyéb esetben a felügyelőség
legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül határozatban állapítja meg. Tartalmi szempontból nem megfelelő kérelem esetén legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.
A kérelem alapján a visszaigénylés jogosultságát export vagy Közösségen belüli értékesítés címén történő visszaigénylés esetén az adóhatóság, a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása címén történő visszaigénylés esetén a Kövice kezelését végző szerv, egyéb esetben a felügyelőség ellenőrzi.
Honvédelmi jogszabályok
A Magyar Közlöny 93. számában megjelent 2004. évi LXVI. törvény módosítja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. (Hjt.), valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. (Hft.) törvényeket.
A honvédelmi jogszabályok módosítását az önkéntes haderőre történő áttérés, valamint a katonai felsőoktatásra vonatkozó egyes szabályok modernizálása (a kreditrendszer bevezetése) indokolta.
A Hjt. 2004. augusztus 1-jétől alapos módosításon esik át. A Hjt.-ben – a foglalkoztatási jogviszonyoktól részben eltérően – meghatározást nyer a lakáson, illetve a lakáson kívül eltöltött készenlét munkajogitól részben eltérő fogalma, illetve az ügyelet és az őrszolgálat. A törvény továbbá pontosítja a szakszervezetekkel való együttműködés anyagi elemeit, a tájékoztatási kötelezettség, illetve a szakszervezeti tagdíj levonásának kötelezettségét törvényi szintre emelésével. A Hjt. módosítása a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének számítása szempontjából a jövőben a Magyar Honvédséget egységesen kezeli. A törvény a büntetőjoggal történő harmonizáció körében az egyes fegyelmi, illetve mellékbüntetések hatálya alatt állást szolgálatijogviszony-létesítési akadályként szerepelteti.
Megjelenik továbbá a törvényben – a NATO mellett – az Európai Unió katonai szerveinél történő szolgálatteljesítés lehetősége is. Ehhez kapcsolódóan a törvény szigorítja a külföldi katonai tevékenységgel érintett állomány helyzetét, mivel a külföldi szolgálatteljesítést fő szabályként függetleníti a résztvevők beleegyező nyilatkozatától! Erre figyelemmel a továbbiakban az önkéntes jelentkezés a missziók összeállítása során csak az előnyben részesítési kötelezettségben nyilvánul meg.
Korábban, ha a gyermek gondozása céljából illetmény nélküli szabadságon lévő kismama 1 évnél hosszabb ideig volt gyesen, eredeti beosztásából ki kellett venni és rendelkezési állományba kellett helyezni. A törvény a kismamák helyzetét javítja azzal, hogy az illetmény nélküli szabadságuk esetében beosztásuk helyettesítéssel történő ellátását csak határozott időre engedi. Ennek következtében a szolgálatba visszaállók eredeti beosztásukba kerülnek vissza.
A Hft. – munkaügyi vonatkozású – módosítása a közalkalmazottak és hivatásos állományúak mellett a szerződéses állomány tagjai részére is lehetővé teszi a szolgálatteljesítést a katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézményekben. Az oktatói és tudományos kutatói munkakörre vonatkozó külön szabályok körében az ilyen állások betöltésének feltételeit szabályozza újra, ideértve a pályáztatási kötelezettség szabályainak pontosítását is.
Energiadíjak
Földgáz
Július elsejével drágult a földgáz közüzemi díja. Az árváltozást is tartalmazó 89/2004. (VI. 26.) GKM rendelet egyebek mellett újrafogalmazza az alapdíjas szezonális fogyasztó, a fogyasztási igénybejelentés, az időszakos fogyasztó, a közüzemi teljesítménydíj, a teljesítménydíjas szezonális fogyasztó fogalmát, és meghatározza a téli fogyasztási időszakot: ez bizonyos kivétellel a november l-jétől március 31-ig terjedő időszak.
A földgáz legmagasabb díjai a rendelet 1. számú mellékletében olvasható, amely összeg az áfa, az energiaadó és a fogyasztókat közvetlenül terhelő egyéb adókat nem tartalmazza.
Nagykereskedői árszabások, viszonteladói szolgáltatók:
– éves közüzemi teljesítménydíj: 21,96 forint/MJ/nap,
– közüzemi gázdíjak: 1,027 forint/MJ,
– viszonteladói díjkedvezmény: 0,159 forint/MJ.
A nagykereskedői árszabások díjai a gázszagosítás ellenértékét nem tartalmazzák, azokat a szolgáltató és a szállítóvezetékről ellátott fogyasztó az 1. számú mellékletben szereplő díjakon felül – külön szerződés szerint – köteles megfizetni.
A földgáz vásárlója által fizetendő közüzemi gázdíj összegét a rendeletben megjelölt kivételekkel
– a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normál állapotra átszámított térfogatának,
– a mérési időszakra a 4. § (5) bekezdése szerint meghatározott fűtőértéknek, valamint
– az egységnyi hőmennyiségre vonatkozóan – a szerződött (lekötött) teljesítmény szerinti tarifakategóriához tartozó – megállapított közüzemi gázdíjnak
az összeszorzásával kell megállapítani.
Az elszámolás alapja a szállító által, az Országos Mérésügyi Hivatal érvényes minősítésével rendelkező mérőműszeren mért és naponkénti bontásban jegyzőkönyvben megadott, és ezen napi fűtőértékek alapján – a szolgáltató által a mérési időszakra gázátadó állomásonként és településenként – alkalmazott átlagos fűtőérték, amit kéttizedes pontosságú MJ/m3 értékre kell kerekíteni. A szolgáltató kérésére a nagykereskedő köteles a jegyzőkönyvben szereplő fűtőértéket díjmentesen műbizonylattal alátámasztani.
Ha a fogyasztó egybefüggő telephelyén több gázmérő található, az adott árszabáson belüli szabályokat – a téli fogyasztási időszaki és téli fogyasztási időszakon kívüli fogyasztást külön gázmérővel mérő fogyasztó esetének kivételével – a gázmérők gáztechnikai normálállapotú névleges teljesítményének öszszege alapján kell alkalmazni. A téli fogyasztási időszaki és téli fogyasztási időszakon kívüli fogyasztást külön gázmérővel mérő fogyasztó esetében a szerződési időszak legnagyobb órai teljesítményének igénybevételéhez használt gázmérő(k) névleges teljesítményének gáztechnikai normálállapotra számított összege alkalmazandó.
A szolgáltatásból a végleges kikapcsolást a szerződési időszak közben kérő fogyasztó a közüzemi alap-, illetve teljesítménydíjat a teljes szerződési időszakra köteles megfizetni.
Villamos energia
A villamos energia határon keresztül történő szállítását a 200/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet szabályozta. Az Európai Unió jogának való megfelelés szándékával hozott rendelet a villamos energia határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. A július 1-jétől hatályos jogszabály nem érinti a 2003. december 31. előtt megszerzett éves kapacitáshasználati jogokat.
Július 17-én lépett hatályba a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók köréről szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet. Ugyancsak ekkortól hatályos
– az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet,
– a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 94/2004. (VII. 9.) GKM rendelet,
– a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamosenergia-nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról szóló 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 95/2004. (VII. 9.) GKM rendelet.
