×

Esélyegyenlőség a munka világában

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 74. számában (2004. április 15.)
Az esélyegyenlőség követelményének érvényesítése egyelőre gyerekcipőben jár a munka világában. Elméletben szinte minden cég elismeri, hogy azonos feltételeket kell teremteni a foglalkoztatottak számára. Egyetértés van abban is, hogy az etnikai alapú diszkrimináció ugyancsak elvetendő. Ennek ellenére a munkavállalók végeláthatatlan listát tudnának készíteni a gyakorlatban érzékelhető megkülönböztetés formáiról.

Hosszú, kitartó küzdelem elé néznek az esélyegyenlőség hívei. Naivitás lenne ugyanis azt hinni, hogy egyik napról a másikra arra ébredünk: eltűnt a hátrányos megkülönböztetés a munka világából – fogalmazott az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal elnöke. Kiss Róbert szerint fokozatosan és aprólékosan haladva lehet javítani a jelenlegi helyzetet. Optimizmusra adhat okot, hogy a szemléletváltás elkezdődött, s egyre inkább beékelik magukat a közbeszédbe az olyan fogalmak, mint az esélyegyenlőség, megkülönböztetés stb.

Hátrányos korosztály

Bár listaszerűen felsorolhatók a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, Kiss Róbert szerint közülük hármat kell kiemelni. Nem azonos eséllyel vesznek részt a munkaerőpiacon a nők, különös tekintettel bizonyos korosztályokra. A pályájuk elején lévőket főként az elhelyezkedés nehézségei sújtják, hiszen aki családalapítás környékén vagy éppen az után van, bajosan kap munkát. Hihetetlenül sok időbe és energiába kerül gyesről visszatérni a munkaerőpiacra.

A másik hátrányos korosztály a 40-45 éven felüli nők csoportja, őket a nyugdíj közelségére hivatkozva nem látják szívesen a munkaadók. Az igazsághoz persze hozzátartozik – mondta az elnök –, hogy nem könnyű a 45-50 év feletti férfiak helyzete sem, nekik szintén szembe kell nézniük az "ennyi időre már minek" problémájával.

Szintén fokozottan nehéz a romák helyzete. Akármerre próbálkoznak, akármilyen munkára jelentkeznek, mindenfelé az előítéletességgel találják szembe magukat. Nem kellő felkészültség, alulképzettség, alkalmatlanság – ezek talán a legenyhébb dolgok, amik a roma pályázóról a munkaadó eszébe jutnak. Bár az álláskeresők között akad olyan is, aki rászolgált az őt illető bírálatra, a munkaadók sok esetben általánosítanak, s eleve negatívan tekintenek a roma álláskeresőre. Így pedig az illetőnek esélye sincs, hogy bebizonyítsa: megvan benne a tettrekészség, és alkalmas az adott feladat ellátására.

Azonos mércével mérve

Speciális problémákkal küszködnek a fogyatékkal élők is. Magyarországon elképesztően alacsony a foglalkoztatásuk, annak ellenére, hogy alkalmasságuk, rátermettségük és képzettségük a jelenleginél lényegesen nagyobb munkaerő-piaci jelenlétet indokolna. A munkaadók viszont az esetek zömében abból indulnak ki, hogy mindenre alkalmatlanok – holott alkotóképességük sok tekintetben meg is haladja a konkurens pályázókét.

A közvélekedés még a XXI. században sem állt a pártjukra: a legtöbben abban látják a megoldást, hogy megfelelő támogatás mellett maradjanak otthon a fogyatékosok. Pedig számukra csak úgy teremthető meg az emberhez méltó élet, ha befogadja őket a munkapiac. Ráadásul ezt kívánja a gazdasági racionalitás is, hiszen ez esetben nem a szociális segélyben részesítettek táborát gyarapítanák, hanem munkájukkal értéket teremtenének.

Hátrányos megkülönböztetés már a foglalkoztatás előtt létezik, azaz álláshoz jutni sem lehet azonos eséllyel. A munkaadók olyan szempontok alapján válogatnak a jelentkezők között, ami saját érdekeiknek megfelel, s javarészt figyelmen kívül hagyják az esélyegyenlőség követelményét. Persze bizonyos szempontból érthető a magatartásuk, hiszen a szerződés szabadsága lehetővé teszi számukra, hogy az általuk az adott munkára legalkalmasabbnak tartott jelölt mellett tegyék le a voksukat. Az esélyt, a lehetőséget azonban ettől függetlenül mindenkinek egyformán meg kell adni – fejtette ki a kormányhivatal elnöke.

Amennyiben nincs a munkakörből adódó oka annak, hogy miért nőt vagy férfit alkalmaznak, akkor azonos mércével kell mérni a jelölteket. Nem szabad diszkriminatív módon válogatni mások kárára.

A jogszabály irányt mutat

A követelményeket az esélyegyenlőségi törvény világosan körbe is bástyázza. Egyértelműen rögzíti, hogy kit, illetve kiket nem lehet megkülönböztetni. A jogszabály mintegy másfél tucat célcsoportot megnevez, amelynek tagjait bárki mással azonosan kell elbírálni a foglalkoztatást megelőzően és annak folyamán egyaránt.

A problémák nem is a leírtak tartalmát, sokkal inkább azok gyakorlati alkalmazását érintően adódnak. Nem Magyarország az egyetlen, ahol folytonosan küzdenek ezzel; az esélyek megteremtéséért és egyenlőségéért nálunk jóval régebben síkraszállt országokban is sok még a feladat. A bérezés terén akad olyan ország is, ahol még nálunk is nagyobb az eltérés a nők és a férfiak között.

A hazai tendenciák azonban összességében jó irányba mutatnak. Az Európai Unióban ugyanis kiemelt politikai cél, hogy az esélyegyenlőséget a lehető legszélesebb körben megteremtsék. Ez pedig biztató. Hazánk taggá válásával ugyanis nem csupán egy gazdasági közösséghez csatlakozunk, s az ebből adódó előnyöket, gazdasági hasznot szeretnénk élvezni, hanem egyúttal egy politikai értékközösség részesévé is válunk. Jó hír, ha az Unió ilyen markánsan kiáll az esélyegyenlőség mellett, s a gyakorlatban megélt zökkenők ellenére sem mond le a megkülönböztetésmentesség követelményéről.

Atipikus munkavállalási formák

Az Unió keretei között remélhetőleg egyre több esélyegyenlőségi programot vihetünk véghez. Az Európai Szociális Alap ugyanis szép számmal finanszíroz foglalkoztatási jellegű programokat, köztük kifejezetten a hátrányos társadalmi csoportok számára tervezettek is vannak. Képzések, munkahelyteremtés, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése mind-mind szerepel a támogatott projektek listáján. Utóbbi például kifejezetten előnyös lehet a különböző okokból hátrányos helyzetűek számára.

Az a lényeg tehát, hogy olyan lehetőségeket kell teremteni a potenciális munkavállalók számára, amelyek az időbeosztást vagy a munkavégzés módját tekintve jobban illeszkednek a speciális munkaképességű csoportok igényeihez. Így különböző programok dolgozhatóak ki – akár a közösségi minták alapján is – a fogyatékkal élők különféle csoportjai számára, mint ahogy a nők is jobban össze tudják egyeztetni a családon belül vállalt szerepükből adódó elfoglaltságaikat és a munkahelyi teendőiket. A távmunka és a részmunkaidő mind szélesebb körű elterjesztése és ennek költségvetési támogatása is ezt a célt szolgálja.

A kormányhivatal elnöke szerint anyagi eszközökkel hatékonyan lehet motiválni a munkaadókat a hátrányos helyzetűek alkalmazására. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös távmunkapályázata. Előbbi a felvett dolgozók bérét állta meghatározott időre, míg utóbbi az ehhez szükséges számítógépes háttér és internetkiépítés költségeit vállalta magára. Aktív munkaerő-piaci eszközökkel tehát igenis "jó útra" lehet terelni a munkaadókat. Azaz kellő ösztönözés és érdekeltség estén a foglalkoztatók is hajlanak az esélyegyenlőség érvényesítésére.

Ez azonban egyelőre sajnos gyerekcipőben jár. A legtöbb cég az egyszerűbb és kényelmesebb megoldást választja. A munkaadók javarészt kikerülik azon követelmény teljesítését, amely szerint bizonyos foglalkoztatotti létszám felett kötelező lenne hátrányos helyzetűek alkalmazása. Amelyik munkaadó ezt nem teljesíti, köteles meghatározott összeget befizetni a költségvetésbe – áll a jogszabályban.

Sok cég inkább fizet. Ez egyébként a maguk szempontjait figyelembe véve érthető. Mégis meg kell azonban találni a módját annak, hogy miként lehet ennél jobban ösztönözni a cégeket és vezetőiket az esélyegyenlőség megteremtésére.

 

Bírság is kiszabható

Az esélyegyenlőség követelményeinek betartása fölött háromoldalú bizottság is őrködik. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók tripartit testülete hivatott valamennyi, az egyenlő elbánás elvét érintő kérdés megvitatására. Így nemcsak a nemek közötti esélyegyenlőség, hanem a romák és a testi fogyatékosok ügyében is konzultálunk – tudtuk meg Borosné Bartha Teréztől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének nemzetközi igazgatójától, aki az MGYOSZ részéről delegált tagja a bizottságnak. A munkaadókat a kilenc nagy szervezet, a munkavállalókat a 6 konföderáció küldöttei képviselik, s nagyjából hasonló számban kaptak helyet a kormányzat részéről is. A bizottság célja, hogy garantálja az egyenlő bánásmód érvényesülését a munka világában. Fontos, hogy miközben a kormányhivatal a közigazgatás szerve, addig e grémiumban a szociális partnerek is szerepet kaptak. Tavaly két alkalommal ültek össze, s legutóbb decemberben az egyenlő elbánásról szóló törvényhez készített megállapodásukat terjesztették a kormány elé.

Ha a hatóság megállapította a törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét előíró rendelkezések megsértését, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja. Emellett bírságot is kiszabhat, amelynek összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.

A munkaadók a törvény értelmében készíthetnek esélyegyenlőségi tervet is. Ez tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését. Kiterjed a terv az érintettek bérére, munkakörülményeire, szakmai előmenetelére, képzésére, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeire. A terv azt is rögzíti, hogy milyen eszközöket kíván alkalmazni a munkáltató, s milyen céljai vannak az adott évre.

Bérezési különbségek

A női-férfi esélyegyenlőség hiányának egyik legszembetűnőbb példája a bérezés. Tudható, hogy e téren jelentős különbség alakult ki – a nők kárára. Ugyanolyan képzettséggel, ugyanazért a munkáért, ugyanolyan feltételekkel más fizetésre és juttatásokra számíthat valaki, ha férfinak, s másra, ha nőnek született.

A nők munkaerő-piaci hátrányáról egyébként korábban készített vizsgálatot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Az egy évvel ezelőtti helyzetfelmérés szintén kimutatta, hogy a szülőképes korú nőket nem látják szívesen a munkaerőpiacon. A munkaadók túlnyomórészt attól tartanak, hogy 1-2 vagy akár 3 évre kiesik munkájából a felvett fiatal hölgy. Nem nézik jó szemmel azt sem, hogy az illető a távol töltött hónapok, évek alatt lemarad a szakmájában, nem tud lépést tartani a korral, s nem képes részt venni rendszeres, szisztematikus képzésben sem. A munkaadók pedig nem szívesen vállalkoznának arra, hogy a gyes, illetve a gyed után visszaérkező kollégát betanítsák.

A felmérés során fény derült arra is, hogy még a közszférában is jelentős a különbség a férfiak és a nők bére között, annak ellenére, hogy e területen vannak bizonyos jogi garanciák. Az illetményrendszer ugyanis éppen azt a célt szolgálja, hogy kiszámítható legyen, ki, mikor, mennyi fizetésre jogosult. Ez tehát biztosítja, hogy az azonos képzettségű, azonos szolgálati időt letöltött, azonos beosztásban ténykedők forintra azonos összeget vigyenek haza, függetlenül attól, hogy férfiak-e vagy nők. A gond abból adódik, hogy az illetményrendszer által meghatározott összegen felüli szabad keret szétosztásában már érzékelhető a megkülönböztetés – tudtuk meg Szabó Endrétől, a SZEF elnökétől.

Szakmai előmenetel

A nők azonban nemcsak a havi kereset, hanem a karrier szempontjából is "lemaradásban vannak". Előléptetésük jóval nehézkesebb, mint a másik nemhez tartozó kollégáiké. Vezető pozícióban tehát jóval kevesebb helyütt lehet nőt találni. Különösen szembetűnő ez olyan helyeken, ahol zömében nőket foglalkoztatnak, például a közoktatásban, az egészségügy vagy a társadalombiztosítás területén.

Szabó Endre szerint nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy szándékosan háttérbe szorítják a nőket a férfiakkal szemben, sőt, javuló tendencia figyelhető meg. Az aránytalansághoz a szakszervezeti vezető szerint az is hozzájárul, hogy a nők nem ambicionálják a vezetői posztokat. Szeretnek a második vonalban maradni, s ők maguk sem gondolnak saját előléptetésükre akkor, ha főnökük széke megüresedik.

Szabó Endre szerint egyelőre még rendkívül sok a tennivaló. Az elnök úgy látja, a bérezés tekintetében főként szándék kérdése az esélyegyenlőség. A munkáltató belátásán múlik tehát elsősorban az, hogy egyformán tekint-e az egyforma munkateljesítményű dolgozókra. A szakszervezetek egyénenként nem tudnak részt venni a bérek meghatározásában, az elvekre azonban van bizonyos ráhatásunk – tette hozzá. A szakmai előrejutás terén pedig kevés a munkaadó elszántsága, a munkavállalónak is akarnia kell a sikert és az előmenetelt.

A társadalmi szervezetekben jól látható az a szándék, hogy törekednek arra: minél nagyobb teret kapjanak a nők. A munkahelyek esetében azonban nem lehet ilyen könnyen kvótákat kialakítani. Egyértelmű az is, hogy a kényszerítő erő nem túl hatékony.

Alkalmasság a feladatra

"Cégünknél, aki el tudja végezni az adott feladatot, megkapja a munkát, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, fiatal vagy idős, hátrányos helyzetű vagy sem" – jelentette ki Kárpáti József. A Bien-Zenker Hausbau Hungary értékesítési vezetője hangsúlyozta: mindenki, aki az értékesítési, tervezési vagy kivitelezési folyamat bármelyikében szerepet tud vállalni, azt a személyt szívesen alkalmazzák. A döntő az, hogy szükség van-e a munkájára vagy sem.

Azt viszont nem veszik jó néven, ha valaki a felvételkor az esélyegyenlőségre hivatkozik. Pusztán azért, mert az illető hátrányos helyzetű, nem foglalkoztatják. Egy építésvezetőtől elvárható, hogy ki tudjon járni az építkezésekre, össze tudja fogni az embereket, megszervezze a munkájukat. Minden esetben tehát a termék és a termelés az első. Az alkalmatlanságot senki sem tévesztheti össze az esélyegyenlőséggel – tette hozzá az értékesítési vezető.

Az építőiparban azonban sok cég válogat diszkriminatív módon a jelentkezők között. Van, aki etnikailag "szórja ki" a neki nem szimpatikus egyéneket, míg mások az egykori alkoholistákat nem foglalkoztatják, mondván: bármikor visszaeshetnek.

Kárpáti József nap mint nap hall arról, hogy egy cég csak azért alkalmaz erdélyi menekülteket vagy romákat, mert a nekik fizetett éhbéren óriási összeget takarít meg. Nem ritka az a felfogás sem, hogy a nőknek nincs érzékük az értékesítéshez, s szinte felvételi követelmény, hogy a jelentkező férfi legyen. – Nálunk az számít, hogy eladjuk a házat. Aki erre alkalmas, az megtette a dolgát – tette hozzá a szakember.

Felzárkóztató programok

Az elmúlt években a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból számos felzárkóztató, a hátrányos helyzetűeket segítő program indult a fővárosban és vidéken. A megyékben, illetve Budapesten 2002-től kezdődően 4 milliárd forintnyi támogatással, négyezer résztvevővel összesen 39 projekt indult hátrányos helyzetűeknek. Ezek közül 17 a roma munkanélküliek, 7 a pályakezdők, 5 pedig a tartósan állástalanok elhelyezkedési esélyeit javította. A nők, illetve a gyesről visszatérők elhelyezkedését 4, a megváltozott munkaképességűek munkához jutását pedig három program segítette. További két projekt a gyermekvédelmi intézményekben nevelkedett, különösen hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci felzárkóztatását célozta meg.

A szakképzetlen és fogyatékos felnőttek munkapiaci helyzetének javítására az idén 2,9 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen összegből mintegy 31 ezer személy képzése oldható meg. Ugyanakkor az idén folytatódik a két évvel ezelőtt indult "Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon" elnevezésű PHARE-program is. Ennek célja a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség javítása, illetve az inaktív nők visszavezetése a munkapiacra. Ezeken kívül számos megyei programok indítása várható 2004-ben. Januárban 10 programot készítettek elő a megyei munkaügyi központok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem