Együttműködési megállapodás
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) együttműködési megállapodást kötött januárban. A szakminiszter, illetve az érdekképviselet vezetője által aláírt dokumentum szerint a felek – egyebek közt – segítik a szociális párbeszéd kormányzati programjának megvalósítását, illetve együttműködnek a vállalkozások versenyképességének javításában. A munkaügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy az FMM bevonja a KISOSZ-t a vállalkozásokat érintő jogszabályok kidolgozásába.
Változást sürget a VOSZ
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) – egyebek mellett a feketepiac elleni küzdelem jegyében – kereskedelmi törvény megalkotását szorgalmazza. A szervezet januári közleménye szerint e jogszabály az illetékes hatóságok pontos feladatkörét deklarálhatná, ami fontos feltétele az illegális piac szűkítésének. A törvény másik sarkalatos pontja a kereskedelmi létesítmények nagyságának törvényben foglalt korlátozása. Ezzel óvni lehetne a kereskedelem szerkezetének egyensúlyát.
Cégalapítás a fővárosban
A Fővárosi Cégbíróság januárban közzétett adatai szerint az elmúlt évben több mint 17 ezer új céget jegyeztek be. A cégalapítási kedv – összességében – hasonlóan alakult, mint az azt megelőző évben, a cégforma tekintetében azonban az arány eltolódott a káefték javára. Az újonnan alakult társas vállalkozások közül 7575 betéti és közkereseti társaság, 10 155 pedig kft. és rt. volt. Jelenleg összesen 169 211 társas vállalkozás szerepel a fővárosi nyilvántartásban.
Kereseti megállapodás
A Magyar Posta Rt. menedzsmentje, valamint a társaságnál tevékenykedő öt érdek-képviseleti szervezet keresetfejlesztési megállapodást írt alá januárban. A bértárgyalások szerves részeként kezelt egyezség – az inflációs hatások kezelésére – 5 százalékos alapbérfejlesztést irányoz elő oly módon, hogy az ne haladja meg az Országos Érdekegyeztető Tanács által meghatározott 4,5 százalékos reáljövedelem-emelkedést. A keresetfejlesztés 2003. január 1-jével lépett hatályba, így már a februári bérfizetéskor emelt fizetést kapnak a dolgozók.
Módszertani központ
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) – a már működő információs és dokumentációs központ továbbfejlesztésével – uniós üzletviteli és módszertani központot hoz létre március végéig. Az intézményre 210 millió forint jut a kamarai keretből, azonban arra számítanak, hogy pályázatok révén ezt az összeget költségvetési, illetve fővárosi forrásokból mintegy 500 millió forintra egészíthetik ki. Az intézmény célja, hogy folyamatos – az uniós felkészüléshez nélkülözhetetlen – információkkal lássa el a fővárosi vállalkozókat.
Minőségi termékek
A hazai és a nemzetközi piacokon is versenyképes termékek előállításának ösztönzésére az idei évben is meghirdették a Magyar Termék Nagydíj pályázatot. A kiírók között szerepel a lebonyolítást végző Industorg Bt., továbbá a Kermi Kft., a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Mehib Rt., valamint az Eximbank Rt. A pályázatok benyújtási határideje május 30., a díjkiosztásra szeptemberben kerül sor. A pályázaton – a kiírásnak megfelelően – sorozatgyártásra alkalmas, Magyarországon előállított késztermékkel lehet részt venni.
Nőttek a reálkeresetek
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a múlt év január és november közötti időszakban – az azt megelőző év hasonló időszakához képest – 13,1 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. A versenyszférában tevékenykedők átlagosan 114 600 forintot kerestek. Közülük a fizikaiak 83 200, míg a szellemi foglalkozásúak 178 800 forintot vihettek haza. A vizsgált időszakban a nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 123 500 forint volt, mely összeg 17,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel azelőttihez képest.
PHARE-programok
A PHARE-programok tekintetében eredményesen zárult a tavalyi év. Az adatok szerint 2002-ben – a korábbi évek áthúzódó projektjei révén – 47-50 milliárd forintot sikerült felhasználni, ami azt jelzi, hogy minimális veszteséggel hasznosultak az elérhető pénzeszközök. Az elmúlt években egyebek közt a határvédelemre, a vámigazgatás fejlesztésére, illetve a fogyasztóvédelemre adott forrást az Európai Unió.