Az atipikus formákban további tartalékok rejlenek
Egyre többen szeretnének dolgozni
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta nem haladja meg a 6 százalékot, s közel 1,5 százalékponttal alacsonyabb az EU-országok átlagánál. Bár néhány multinacionális cég – részben konjunkturális okból, részint más üzleti megfontolásból – felhagyott a nálunk folytatott termeléssel, de ez országos szinten nem jelentett megrázkódtatást a munkaerőpiacon – mondta Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
Véleménye szerint a munkaerőpiacon összességében kedvező tendenciák tapasztalhatók a kormányváltás óta. Jelentősen csökkent az inaktívak száma, egyre többen váltak foglalkoztatottá. A múlt év novemberében – 2001 azonos időszakához képest – 80 ezerrel csökkent a gazdaságilag inaktívak, s ezzel összefüggésben 45 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak, és 9600-zal a munkanélküliek száma.
Az állástalanok körének kismértékű bővülése azt is jelenti, hogy sokan – átmenetileg – ebben a státusban kapaszkodnak meg a munkaerőpiacon, hogy majd képzés, közmunka vagy más segítség révén a nem támogatott foglalkoztatottak közé kerüljenek. Ez pozitív tendencia, és a munkaerőpiac stabilitására utal.
Feszültségekkel járó, de kedvező az a változás is, amely szerint az alacsonyan kvalifikált és bérezett álláshelyeket egyre több helyütt a magasabb képzettséget igénylő és nagyobb keresetet biztosító munkakörökkel váltják fel. Ez a főként a multinacionális cégeknél megfigyelhető csere eddig országos szinten pozitív szaldóval zárult, noha egyes körzetekben, területeken, s az érintett dolgozók szempontjából komoly gondot jelenthet a létszámleépítés. Ezért a munkaügyi kormányzat egyedileg mérlegeli ezeket az eseteket, megkeresve a módszereket, hogy miként segíthetné a leépítendők elhelyezkedését s az újabb munkahelyek létrehozását.
Székely Judit szerint a tőke vándorlásának iránya sok tényező függvénye. Az olcsó "keleti" munkaerő üzletileg csábítónak tűnik föl, de – a gazdasági és politikai instabilitás miatt – a kockázat is jóval magasabb. A múlt év november végéig egyébként a gazdálkodók által jelzett leépítések mértéke nem haladta meg a harmincezer főt, ami az előző évek adataival összehasonlítva nem jelent emelkedést. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elbocsátott dolgozóknak csak közel egyharmada regisztráltatja magát az illetékes munkaügyi központban, ami azt jelenti, hogy túlnyomó részük nem igényel segítséget az új munkahely megtalálásához. Ugyanakkor szokatlan jelenséggel kell szembenéznünk, mégpedig a szakképzett dolgozók hiányával. Emiatt – a feldolgozóipari cégek körében – termeléskiesés is tapasztalható volt.
Mivel 2004 közepétől várhatóan már tagjai leszünk az Európai Uniónak, jogilag és tartalmilag is változásokra számíthatunk a munkaerőpiacon. Csatlakozásunkat követően lényegesen megnőhet a működő tőke beáramlása, az emberi erőforrás fejlesztésére irányuló források bővülése pedig lehetővé teszi a hiányzó szakképzettség pótlását, így lényegesen bővülhet a foglalkoztatás. Kétirányú nemzetközi vándorlás azonban néhány évig bizonyosan nem valószínűsíthető, mivel a külföldiek számára a magyar, illetve a magyar munkavállalóknak az idegennyelv-tudás hiánya komoly hátrányt jelent az elhelyezkedésben.
Összességében feltételezhető, hogy 2006-ig – a nemzetközi és a hazai konjunktúra függvényében – lényegesen bővülhet a foglalkoztatás, javulhat a gazdasági aktivitás – hangsúlyozta Székely Judit.
A minőségi szakemberek iránt nőhet a kereslet
A foglalkoztatás jelentős bővítésére csak az új formák, mint például a részmunkaidő vagy a távmunka elterjesztésével, illetve a hazai kis- és középvállalkozások aktív munkahelyteremtő támogatásával kerülhet sor. Az idei évben – óvatos optimizmussal is – csupán a munkaerő-piaci helyzet alig észlelhető javulására lehet számítani, noha a foglalkoztatás bővítése érdekében tett apró lépéseket is értékelni kell – jelentette ki Dávid Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának szakértője.
A jelenlegi ismeretek szerint az új vállalkozások magyarországi megjelenésétől nem várható az alkalmazásban állók körének számottevő bővülése. Az agrárium és a kereskedelem területén sem prognosztizálható érdemi létszámbővülés. A szolgáltatási szférában pedig elsősorban a – kereskedelemhez kapcsolódó – szervizelés, az üzembe helyezés, illetve a személyi szolgáltatások terén várható csekély létszámbővülés az idén.
Ezzel párhuzamosan a multinacionális vállalkozásoknál – a korszerűbb számítás- és elektrotechnikai technológiák, kutató-fejlesztési bázisok Magyarországra betelepülésével – a minőségi szakemberek iránt nőhet a kereslet. De a termeléssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások alkalmazotti létszáma is bővülhet, ha ehhez az államtól megfelelő támogatást kapnak. Ugyanakkor – az uniós csatlakozással összefüggésben – a közalkalmazottak, a köztisztviselők létszáma is növekedhet, de természetesen a piaci alapon működő humán és oktatási vállalkozói szféra is felvehet újabb dolgozókat.
Dávid Ferenc elmondta: a munkáltatók gazdálkodási körülményeit érdemi módon javító intézkedésekre az idén eddig nem került sor. Ugyanakkor kedvező, hogy a – munkaügyi kormányzat ígérete szerint – a fix összegű egészségügyi hozzájárulás fokozatosan, három év alatt megszűnik. A munkaadói oldal szakértője fontos eredménynek tartja, hogy 2003-ban a minimális bér bruttó összege nem emelkedik. Már most, az év elején érzékelhető ugyanis, hogy a keresetemelés követhetetlen bérspirálba üldözte volna a magyarországi vállalkozásokat, s az újabb kedvezőtlen tendenciákat eredményezett volna.
Dávid Ferenc szerint viszont kedvező az étkezési és az üdülési hozzájárulás adómentes hányadának emelése, mivel ez lehetőséget ad arra, hogy a munkaadók – a járulékmentes többletjavadalmazással – javítsák a foglalkoztatottak munkahelyi közérzetét – hangsúlyozta Dávid Ferenc.
Nagy hangsúly helyezendő a felnőttképzésre
A foglalkoztatás érdemi bővülése akkor várható, ha ez prioritás lesz a gazdaságpolitikában. Noha az atipikus formák elterjedése nyomán bővülhet a foglalkoztatottak köre, azonban – az alacsonyabb bérszínvonal miatt – közel sem várható olyan eredmény, mint az EU jelenlegi tagországaiban – jelentette ki Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
A szakszervezetek olyan átfogó gazdaságpolitikai koncepció megalkotását, és ennek nyomán olyan intézkedéseket várnak a kormánytól, ami garantálja, hogy az egyes ágazatok hosszú távú fennmaradási esélyei ne romoljanak, és ezzel ne kerüljön veszélybe több tízezer dolgozó munkahelye Magyarországon. Ehhez olyan gazdaságpolitika és -diplomácia szükséges, amely a magasabb szakmakultúrát képviselő multinacionális cégeket vonzza Magyarországra. Ezzel összefüggésben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egész életen átívelő tanulás, illetve felnőttképzés programjára.
Az atipikus foglalkoztatás elterjedését illetően még jelentős tartalékok vannak. Ezzel párhuzamosan azonban módosítani kellene a társadalombiztosítási járulék szabályain, mert a jelenlegiek nem késztetik az új konstrukciók bevezetésére a munkáltatókat. A szakszervezetek viszont nem fogják támogatni, ha tipikus munkaviszonyt akarnak atipikussá átalakítani. Ez esetben azokra a színlelt részmunkaidős szerződésekre kell gondolni, amikor a megállapodás 4-6 óráról szól, de a tényleges foglalkoztatás 8 órás, és a különbséget a munkáltató – az adó kikerülésével – zsebből fizeti. Ahhoz, hogy e nem szokványos foglalkoztatási formák érdemben elterjedjenek, a jelenleginél lényegesen magasabb bérszínvonalra lenne szükség.
Bár a kormány már dolgozik a foglalkoztatáspolitikai stratégiáján, ám azt a szociális partnerek még nem véleményezték. Szükséges lenne, hogy – az EU-tagországokhoz hasonlóan – egy nemzeti közép- és hosszú távú foglalkoztatási akcióterv is készüljön, mivel bő egy év múlva Magyarország is tagja lesz az Uniónak.
Ezenkívül végig kell gondolni a Nemzeti Fejlesztési Terv és a foglalkoztatáspolitika összefüggéseit is, azt, hogy a Magyarország számára megnyíló strukturális és kohéziós alapok több milliárd forintos összegét miként lehet a leghatékonyabban felhasználni a foglalkoztatás bővítésére.