×

A törvényesség garanciája

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 3.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 60. számában (2003. február 3.)
A bíróság sajátos kontrollt gyakorol a hatósági eljárásokban. Bírósághoz fordulhatunk, ha a hatóság vonakodik eljárni az ügyben, de az érdemi határozat ellen is jogorvoslatot kérhetünk a bíróságtól.

Eljárásra kötelezés

A közigazgatási ügyekben először akkor kap szerepet a bíróság, amikor a hatóság nem hajlandó eljárni az adott ügyben, vagy nem hoz érdemi határozatot. Az 1957. évi IV. törvény (Áe.) szerint a közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja. Amennyiben a közigazgatási szerv a felettes szerv utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az első fokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet – azzal egyetértésben – jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szervnek harminc napon belül érdemi határozatot kell hoznia. (Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szerv utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni a kötelezettségének.)

Felettes szerv hiányában, vagy ha a felettes szerv nem tesz eleget a fenti intézkedési vagy eljárási kötelezettségének, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására.

Bírósági felülvizsgálat

A felülvizsgálat feltételei

Az Áe. szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva fő szabályként a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Ennek feltétele azonban, hogy az államigazgatási eljárásban az ügyfél kimerítse a fellebbezési jogát, vagy a fellebbezés kizárt. Fellebbezés helyett tehát nem lehet a bírósághoz fordulni. A bíróság csak akkor következik, ha az ügyben a közigazgatási szervek előtt nincs helye fellebbezésnek, vagy a fellebbezés eredménytelen volt.

Halasztó hatály

A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél ugyanakkor a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. (Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben. A bíróság egyébként az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztését.)

Kötelező erő

A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi, és – szükség esetén – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. (Törvény úgy is rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.)

Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.

Közigazgatási perek

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított úgynevezett közigazgatási perek szabályait az 1952. évi III. törvény (Pp.) tartalmazza.

Közigazgatási határozat

A Pp. szerint közigazgatási határozat

- az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (Áe. 3. §) hozott határozata,

- a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése,

- más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára külön törvény írja elő a közigazgatási perek szabályainak alkalmazását.

Kizárás

Az ügy pártatlan megítélését szolgálja, hogy a közigazgatási per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az sem,

- aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett,

- aki a fent említett személy hozzátartozója vagy volt házastársa,

- akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

A munkaviszonya megszűnését követő két évig nem járhat el a perben a felülvizsgálni kért határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója.

A leírtak megfelelően vonatkoznak a bírósági jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Hatáskör, illetékesség

A közigazgatási perekre fő szabályként a megyei (fővárosi) bíróság rendelkezik hatáskörrel. A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik azonban a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata.

A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perre az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van.

A peres felek

Felperes

A közigazgatási per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti.

Alperes

A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti pert az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta. A betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye, telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta.

Perbevonás

Amennyiben a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik.

Az alperes kijelölése

Előfordul, hogy nem állapítható meg, melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni. Ilyenkor a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik bíróságnál előterjesztheti. A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani. A bíróság a kérelem alapján a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet.

Képviselet

Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.

Keresetlevél

A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. (A társadalombiztosítási határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani.) Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet – az ügy irataival együtt – nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani.

A fél – ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be – köteles a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat eredeti példányát vagy másolatát csatolni, feltéve hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó szükséges adatokat a keresetlevél tartalmazza.

Igazolás

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

 

Mikor nincs helye bírósági felülvizsgálatnak?

Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha

– azt törvény kizárja,

– a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,

– a határozat ideiglenes jellegű, és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni.

Nem lehet a bíróságtól kérni továbbá

– az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,

– a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező,

– a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,

– a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező,

– a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve

– az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott

államigazgatási határozat felülvizsgálatát.

Nyilatkozat

Az a közigazgatási szerv, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta, köteles a keresetre írásban nyilatkozni. Amennyiben a keresetlevelet a fél nála nyújtotta be, a nyilatkozatot az iratoknak a bírósághoz továbbításával egyidejűleg, egyébként pedig a keresetlevél kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megtennie. A perben viszontkeresetnek nincs helye.

Intézkedések a tárgyalás előtt

A bíróság a tárgyalás előtt

- beszerzi a közigazgatási iratokat, s ezzel egyidejűleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be;

- a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel a határozatot hozó közigazgatási szervet;

- írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel;

- az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését.

Ha a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta a keresettel felülvizsgálni kért határozatot, a bíróság értesíti az ügyészt a perről.

Amennyiben a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről.

Tárgyalás, bizonyítás

A közigazgatási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye, így az alperes ebből a szempontból büntetlenül mulaszhatja el a tárgyalást.

A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, aki bíróként kizárási ok alá esne.

Határozat

Új eljárásra utasítás

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot fő szabályként hatályon kívül helyezi, és – szükség esetén – a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Ilyenkor tehát a bírósági döntéssel nem kerül pont az ügy végére, csupán orvoslást nyer a jogsértés, az eljárás a hatóság előtt folyik tovább, természetesen a bíróság intenciói szerint.

A határozat megváltoztatása

Megváltoztathatja a bíróság a közigazgatási határozatot:

- az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbe fogadhatónak nyilvánító,

- a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

- a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,

- az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,

- a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,

- az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról, vagy valamely jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,

- a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,

- a kisajátítási ügyben hozott,

- a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,

- a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

- az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbe vételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogva tartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

- a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,

- a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,

- a lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

- ha törvény azt megengedi.

Helye van a felülvizsgált társadalombiztosítási határozat megváltoztatásának is. Ezekben az esetekben tehát a bíróság érdemben dönt a közigazgatási ügyben, további eljárásra, határozatra nincs szükség.

Jogorvoslatok

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek fő szabályként nincs helye. Kivétel ez alól, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. Ilyenkor a pervesztes fél fellebbezéssel élhet.

Perújításnak s felülvizsgálati kérelemnek ezzel szemben minden esetben helye van (természetesen a perújítási, illetve a felülvizsgálati feltételek meglétekor). Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.

A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.

Eljárás óvásnál, felügyeleti intézkedésnél

Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv elrendelte a határozat felügyeleti felülvizsgálatát, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig – legfeljebb azonban harminc napra – felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott.

Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi.

Amennyiben az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre, amelyekről az új közigazgatási határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új közigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részbeni megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 3.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem