Segítő partnerek

Manapság a vállalkozások közül még a legnagyobbak sem rendezkedhetnek be "önellátásra", zökkenőmentes működésükhöz külső szolgáltatások igénybevételére is szükségük van. Az utóbbi időszak jelentős változása azonban, hogy – válaszul a vállalatok speciális igényeire – újabb és újabb szolgáltatási ágak erősödnek meg. A technikai-technológiai fejlődéshez kapcsolódva különösen az informatikai, a vállalat- és munkaszervezési, valamint a humánszolgáltatói tevékenység értékelődött fel.

A kínálati paletta rendkívül széles, s a szolgáltatók között is éles a piaci verseny. A cégek válogathatnak pénzügyi szolgáltatások, pr-ügynökségek, piackutatók, biztonsági szolgáltatók, vezető-kiválasztók, munkaerő-kölcsönzők, szoftverfejlesztők, internet-szolgáltatók között. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a gazdálkodók leginkább tevékenységi körük, működési hagyományaik és méretnagyságuk alapján döntenek arról, hogy milyen külső szolgáltatóval alakítanak ki együttműködést. Miután a partnerek "segítségének" komoly költségkihatása van, így a cégeknek minden esetben mérlegelniük kell a remélt hasznot, illetve a ráfordításokat. Általában a kisvállalkozások kevésbé igénylik a külső partnereket, míg a stabil pénzügyi helyzetű nagyvállalatok stratégiai programjaikhoz igazítva döntenek a szolgáltatókkal kialakítandó munkamegosztásról.

Lendületben az informatika

Az utóbbi időben határozottan megfigyelhető, hogy növekszik a kereslet az informatikai cégek szolgáltatásai iránt. Az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat az informatika, s ezen belül is az internetszolgáltatás. A hazai piacot négy cég uralja, az Axelero, a Datanet, az Euroweb és a PSINet. Bertényi Réka, az Euroweb marketingvezetője elmondta: kétféle szolgáltatást kínálnak a cégeknek, egyrészt bérelt intranet vonalat biztosítanak számukra, illetve közreműködnek a web-oldalak tartalmi kialakításában. Véleménye szerint az üzleti szféra képviselői közül egyre többen igényelnek ilyen szolgáltatást. Hozzátette: éles piaci verseny alakult ki a szolgáltató cégek között, mind az ár, mind a minőség tekintetében.

A magyarországi vállalatok többsége úgy ítéli meg, hogy az intranet, illetve az internetes alkalmazások szerepe ugyan fokozatosan nő, de alapvetően még nem határozza meg a piacukat – mondta AkarLászló, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. A GKI Rt., a Webigen Rt. és a Sun Microsystems Magyarország második negyedévi közös felmérésében résztvevő kisvállalatok 84 százaléka, a közép- és nagyvállalatok 91 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel. A 750 válaszadó cég közül a közép- és nagyvállalatok 55 százaléka, a kisvállalatok 18 százaléka jelezte, hogy intranetes hálózatot működtet, a cégek 55 százaléka pedig weboldalt is üzemeltet.

Lemaradásban a "kicsik"

A vállalatok az első negyedévhez képest – az új technika elterjedésével párhuzamosan – egyre inkább úgy vélik, hogy a felmerülő lehetőségekkel élni tudnak, ezt jelzi az internetes beszerzések és értékesítések iránti hajlandóság növekedése. Ezt támasztja alá a kutatás alapján kialakított GKI-Webigen internetgazdasági-index, amelynek értéke a közép- és nagyvállalatok esetében az első negyedévi 14,4-ről 19,7-re nőtt. Mivel az index értéke -100 és +100 között ingadozhat, ezért a kapott érték enyhe optimizmust mutat – derül ki a felmérésből. Az internet-piacra gyakorolt hatását, használati lehetőségeit, az internetes beszerzés és értékesítés arányát kifejező részindexekből álló konjunktúraindex növekedése azt mutatja: a közép- és nagyvállalatok optimistábban ítélik meg kilátásaikat az elektronikus gazdaságban az első negyedévhez képest.

A kisvállalatok esetében a második negyedévben a GKI-Webigen index 2,4 százalék volt. Az alacsony érték piacaik – véleményük szerinti – csekély internetes befolyásoltságából és szerény mértékű értékesítésükből adódik. A másik két szempontot hasonlóan ítélték meg, mint a közép- és nagyvállalatok.

A felmérés szerint a vállalatok 59 százaléka termékei ismertebbé tételére, 17 százaléka megrendelésre, 10 százaléka a szállítási feltételek, 6 százaléka pedig a fizetési feltételek megadására használja az internetet.

On-line hirdetések

A MASMI Hungary Piackutató Intézet ügyvezető igazgatójától, Székely Lászlótól megtudtuk, hogy akárcsak a magán, az üzleti célú internethasználatkor az elektronikus levelezés a leggyakoribb tevékenység. Míg az átlagos internetezők 71 százaléka, illetve 63 százaléka használja az e-mailt, a gyakori internetezőknél ez az arány még magasabb, 95, illetve 73 százalék. A cégeknek hasznos tudnivaló, hogy – felmérések szerint – a magyarországi internetezők a nyugat-európai átlagnál nagyobb mértékben reagálnak az on-line hirdetésekre. A magyarországi internetezők 54 százaléka küldött már e-mailt, és 43 százaléka kattintott közvetlenül az adott hirdetésre, míg az európai átlag ez esetben 29, illetve 28 százalék.

A magyar internetezők reklámérzékenységét elsősorban a reklámozott termékek, illetve website-ok határozzák meg, míg a nyugat-európaiak számára inkább a nyereményjátékok, illetve a szórakoztató elemek jelentik a vonzerőt. A magyarországi internetezők 31 százaléka vásárolt már on-line útján, közülük 10 százalék rendszeresen. A legkedveltebb árucikkek a könyvek, ezeket követik a CD-k. A legfiatalabb korosztály esetében a könyvvásárlást megelőzi a szoftverbeszerzés, míg a nőknél a szépségápolási termékek is előkelő helyen szerepelnek. A fizetési módok közül leggyakrabban a postai utánvétet választják. A magyarországi internetezők kétharmadának nincsenek nyelvi nehézségei az angol nyelvű weblapok böngészésekor, 40 százalékuk pedig német nyelvű weblapokat is látogat.