Segítő partnerek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

A munkaadók nem rendezkedhetnek be "önellátásra"

Megjelent A Munkaadó Lapja 44. számában (2001. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Manapság a vállalkozások közül még a legnagyobbak sem rendezkedhetnek be "önellátásra", zökkenőmentes működésükhöz külső szolgáltatások igénybevételére is szükségük van. Az utóbbi időszak jelentős változása azonban, hogy - válaszul a vállalatok speciális igényeire - újabb és újabb szolgáltatási ágak erősödnek meg. A technikai-technológiai fejlődéshez kapcsolódva különösen az informatikai, a vállalat- és munkaszervezési, valamint a humánszolgáltatói tevékenység értékelődött fel.

 

A kínálati paletta rendkívül széles, s a szolgáltatók között is éles a piaci verseny. A cégek válogathatnak pénzügyi szolgáltatások, pr-ügynökségek, piackutatók, biztonsági szolgáltatók, vezető-kiválasztók, munkaerő-kölcsönzők, szoftverfejlesztők, internet-szolgáltatók között. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a gazdálkodók leginkább tevékenységi körük, működési hagyományaik és méretnagyságuk alapján döntenek arról, hogy milyen külső szolgáltatóval alakítanak ki együttműködést. Miután a partnerek "segítségének" komoly költségkihatása van, így a cégeknek minden esetben mérlegelniük kell a remélt hasznot, illetve a ráfordításokat. Általában a kisvállalkozások kevésbé igénylik a külső partnereket, míg a stabil pénzügyi helyzetű nagyvállalatok stratégiai programjaikhoz igazítva döntenek a szolgáltatókkal kialakítandó munkamegosztásról.

Lendületben az informatika

Az utóbbi időben határozottan megfigyelhető, hogy növekszik a kereslet az informatikai cégek szolgáltatásai iránt. Az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat az informatika, s ezen belül is az internetszolgáltatás. A hazai piacot négy cég uralja, az Axelero, a Datanet, az Euroweb és a PSINet. Bertényi Réka, az Euroweb marketingvezetője elmondta: kétféle szolgáltatást kínálnak a cégeknek, egyrészt bérelt intranet vonalat biztosítanak számukra, illetve közreműködnek a web-oldalak tartalmi kialakításában. Véleménye szerint az üzleti szféra képviselői közül egyre többen igényelnek ilyen szolgáltatást. Hozzátette: éles piaci verseny alakult ki a szolgáltató cégek között, mind az ár, mind a minőség tekintetében.

A magyarországi vállalatok többsége úgy ítéli meg, hogy az intranet, illetve az internetes alkalmazások szerepe ugyan fokozatosan nő, de alapvetően még nem határozza meg a piacukat - mondta AkarLászló, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. A GKI Rt., a Webigen Rt. és a Sun Microsystems Magyarország második negyedévi közös felmérésében résztvevő kisvállalatok 84 százaléka, a közép- és nagyvállalatok 91 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel. A 750 válaszadó cég közül a közép- és nagyvállalatok 55 százaléka, a kisvállalatok 18 százaléka jelezte, hogy intranetes hálózatot működtet, a cégek 55 százaléka pedig weboldalt is üzemeltet.

Lemaradásban a "kicsik"

A vállalatok az első negyedévhez képest - az új technika elterjedésével párhuzamosan - egyre inkább úgy vélik, hogy a felmerülő lehetőségekkel élni tudnak, ezt jelzi az internetes beszerzések és értékesítések iránti hajlandóság növekedése. Ezt támasztja alá a kutatás alapján kialakított GKI-Webigen internetgazdasági-index, amelynek értéke a közép- és nagyvállalatok esetében az első negyedévi 14,4-ről 19,7-re nőtt. Mivel az index értéke -100 és +100 között ingadozhat, ezért a kapott érték enyhe optimizmust mutat - derül ki a felmérésből. Az internet-piacra gyakorolt hatását, használati lehetőségeit, az internetes beszerzés és értékesítés arányát kifejező részindexekből álló konjunktúraindex növekedése azt mutatja: a közép- és nagyvállalatok optimistábban ítélik meg kilátásaikat az elektronikus gazdaságban az első negyedévhez képest.

A kisvállalatok esetében a második negyedévben a GKI-Webigen index 2,4 százalék volt. Az alacsony érték piacaik - véleményük szerinti - csekély internetes befolyásoltságából és szerény mértékű értékesítésükből adódik. A másik két szempontot hasonlóan ítélték meg, mint a közép- és nagyvállalatok.

A felmérés szerint a vállalatok 59 százaléka termékei ismertebbé tételére, 17 százaléka megrendelésre, 10 százaléka a szállítási feltételek, 6 százaléka pedig a fizetési feltételek megadására használja az internetet.

On-line hirdetések

A MASMI Hungary Piackutató Intézet ügyvezető igazgatójától, Székely Lászlótól megtudtuk, hogy akárcsak a magán, az üzleti célú internethasználatkor az elektronikus levelezés a leggyakoribb tevékenység. Míg az átlagos internetezők 71 százaléka, illetve 63 százaléka használja az e-mailt, a gyakori internetezőknél ez az arány még magasabb, 95, illetve 73 százalék. A cégeknek hasznos tudnivaló, hogy - felmérések szerint - a magyarországi internetezők a nyugat-európai átlagnál nagyobb mértékben reagálnak az on-line hirdetésekre. A magyarországi internetezők 54 százaléka küldött már e-mailt, és 43 százaléka kattintott közvetlenül az adott hirdetésre, míg az európai átlag ez esetben 29, illetve 28 százalék.

A magyar internetezők reklámérzékenységét elsősorban a reklámozott termékek, illetve website-ok határozzák meg, míg a nyugat-európaiak számára inkább a nyereményjátékok, illetve a szórakoztató elemek jelentik a vonzerőt. A magyarországi internetezők 31 százaléka vásárolt már on-line útján, közülük 10 százalék rendszeresen. A legkedveltebb árucikkek a könyvek, ezeket követik a CD-k. A legfiatalabb korosztály esetében a könyvvásárlást megelőzi a szoftverbeszerzés, míg a nőknél a szépségápolási termékek is előkelő helyen szerepelnek. A fizetési módok közül leggyakrabban a postai utánvétet választják. A magyarországi internetezők kétharmadának nincsenek nyelvi nehézségei az angol nyelvű weblapok böngészésekor, 40 százalékuk pedig német nyelvű weblapokat is látogat.

Ugrásra készek a pénzintézetek
A GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből kiderül, hogy a magyar internethasználók 10 százaléka használja a bankok internetes pénzügyi szolgáltatásait. A tanulmány szerint a válaszoló bankok több mint harmada, a biztosítók ötöde és az értékpapírcégek fele működtet on-line szolgáltatást, ám jövőre az internetes szolgáltatással nem rendelkezők többsége is tervezi annak bevezetését. Mobil pénzügyi szolgáltatást (WAP) a 19 válaszoló bank közül kettő nyújt, hét a közeljövőben tervezi, 10 pedig egyáltalán nem számol annak beindításával. Hasonló a helyzet az értékpapírcégeknél, ahol a 15 nyilatkozó társaság közül 8 nem tervez WAP szolgáltatást. Az internetes szolgáltatások terén a biztosító cégek várakozásai a legoptimistábbak, ugyanis reményeik szerint a világhálón zajló értékesítésből származó díjbevételeik az idei 0,2-1 százalékról jövő év végéig 1-5 százalékra nőnek. A megkérdezettek egybehangzóan optimisták az internet saját piacukat alakító hatását tekintve, az internetes lehetőségek kihasználhatóságáról viszont megoszlanak a vélemények. A világháló adta lehetőségek megragadását a pénzügyi szolgáltatók most még nemigen, később azonban annál inkább el tudják képzelni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.