×

A gazdálkodók és a szakképzés rendszere

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 44. számában (2001. szeptember 15.)

 

A rendszerváltozást közvetlenül megelőző időszak jogalkotásának eredményeként a piacgazdasági követelményekhez igazodóan jött létre a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény. Az elmúlt évek során számos ponton módosult a szabályozás, a gazdasági változások, valamint a közelgő európai uniós csatlakozás miatt azonban szükségessé vált a szakképzéshez nyújtott támogatások rendszerének átfogó korszerűsítése. 2001. július 1-jén lépett hatályba a fenti követelményeknek megfelelő, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének a támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény.

 

A termelékenység, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek való megfelelés a versenyképesség előfeltételének tekinthető. Valamennyi foglalkoztatónak alapvető érdeke fűződik ezért ahhoz, hogy magasan képzett munkaerőt alkalmazzon. Az államilag elismert közép- és felsőfokú szakképesítések megszerzésében és a szakképzés költségeinek finanszírozásában a gazdasági élet szereplőinek egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk. A közelmúltban bekövetkezett változások következtében a támogatandó képzések körét a jogalkotó kiterjesztette a felsőoktatásban megszerezhető szakképzésekre. A célkitűzések között a gyakorlati képzés szintjének emelése, a foglalkoztatottak szakmai tudásának fejlesztése, a szakképzési alaprész átalakítása és bővítése is szerepel.

Szakképzési hozzájárulás szabályai

Hozzájárulásra kötelezettek

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre alapvetően nem változott. A törvény hatálya alá tartoznak a belföldi gazdasági társaságok, a szövetkezetek (lakásszövetkezetek, iskolai szövetkezetek), az állami gazdálkodó szervek, a vízgazdálkodási társulatok, a vállalat, leányvállalat, az ügyvédi iroda, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségek (oktatói munkaközösségek), valamint az erdőbirtokossági társulatok. Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek azok az egyéni vállalkozók is, akik magánszemélyt munkaviszony keretében foglalkoztatnak.

A tisztességes gazdasági verseny biztosítása érdekében szűkült a törvény személyi hatálya alóli kivételek köre. Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük az iskolai szövetkezeti csoportoknak, a víziközmű-társulatoknak, valamint az átalányadót fizető egyéni vállalkozóknak.

Bruttó kötelezettség

A szakképzési hozzájárulás összegét változatlanul a hozzájárulás alapjának tekintett bérköltség 1,5 százalékában határozza meg a törvény. Ezt az úgynevezett bruttó kötelezettséget – az esetlegesen vállalt gyakorlati képzés értékének figyelembevételével – kell a központi költségvetésnek – a Munkaerő-piaci Alap, illetve az APEH útján – teljesíteni.

Az új számviteli törvénnyel összhangban az üzleti évet kell a szakképzési hozzájárulás alapjául szolgáló időszaknak tekinteni. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a bruttó kötelezettségét a naptári évre elszámolt bérköltsége alapján állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választók a szakképzési hozzájárulást az üzleti év első napján hatályos jogszabályok alapján számítják ki, vallják be és fizetik meg.

A szakképzési hozzájárulás teljesítése

A július elsején hatályba lépett szabályozás a korábbival egyezően a hozzájárulási kötelezettség módja tekintetében választási lehetőséget biztosít az érintetteknek. A hozzájárulásra kötelezett maga dönti el, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók, hallgatók gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy anélkül kívánja-e a bruttó kötelezettségét teljesíteni. A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a jövőben nem egyéb ráfordításként, hanem bérjárulékként kell elszámolni.

Gyakorlati képzés szervezése

A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzés útján teljesíthető:

  • együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés alapján szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai tanulók képzésének saját tanműhelyben történő megszervezésével,
  • együttműködési megállapodás alapján felsőoktatási hallgatók saját tanműhelyben, vagy más hozzájárulásra kötelezettel együtt működtetett, úgynevezett üzemközi tanműhelyben történő megszervezésével, illetve
  • oly módon is, hogy a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzést szervező kötelezettnek (költség-hozzájárulásban részesítettnek) a költségeihez és fejlesztéseihez pénzbeli hozzájárulást teljesít.

Kötelezettségcsökkentő tételek

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés útján teljesítő kötelezettek az általános szabály szerint kiszámított bruttó kötelezettségüket csökkenthetik a törvény szerinti elszámolható költségekkel. A csökkentő tételekkel kapcsolatban bekövetkezett változások:

  • csoportos gyakorlati képzés esetén a képzést szolgáló tárgyi eszközök működését biztosító szoftverek beszerzési költsége is elszámolható,
  • az alapképzés céljait szolgáló tanműhely munkavédelmi és tűzbiztonsági szolgáltatásainak díjai a bruttó kötelezettség összegéből levonhatók,
  • a felsőoktatási intézmény számára fejlesztési megállapodás alapján nyújtott támogatás legfeljebb a bruttó kötelezettség 37,5 százaléka erejéig elszámolható (2001-ben azonban csak 18,75 százalék erejéig),
  • a saját munkavállalóknak az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésének költségei – az összes bérköltség legfeljebb 0,5 százaléka erejéig – külön jóváhagyás nélkül, automatikusan elszámolhatók, az OKJ-ban nem szereplő képzések esetén azonban az elszámolhatóságról a regionális fejlesztési és képzési bizottságok döntenek.

Nettó kötelezettség teljesítése gyakorlati képzésnél

Amennyiben a fenti, kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bérköltség után kiszámított bruttó kötelezettséget, azaz a két összeg között pozitív különbség mutatkozik, a különbséget (nettó kötelezettség) a gyakorlati képzést teljesítők is pénzben kötelesek megfizetni.

A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó fizetési kötelezettségét a Munkaerő-piaci Alap számára (az alap számlájára történő befizetéssel) teljesíti, a szakképzési hozzájárulás tekintetében az állami adóhatósággal szemben bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Az éves elszámolást az Oktatási Minisztérium részére köteles megküldeni. Az elszámolás teljesítését az alapkezelő szervezet jogosult ellenőrizni. Adóellenőrzés során a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokat azonban az APEH is kontrollálhatja.

Határidő

Alapvetően nem változtak a gyakorlati képzést teljesítőkre vonatkozó határidők. A naptári évtől eltérő üzleti évet választókra tekintettel azonban a törvény a nettó kötelezettség megfizetésének, valamint az elszámolás benyújtásának a határidejét február 15. helyett a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjaként jelöli meg. Ha a kötelezett utólag feltárja, hogy az éves elszámolását helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap számlájára kell befizetni, illetőleg onnan visszaigényelni.

Visszaigénylés

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévben kifizetett – elszámolható – költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó részt visszaigényelheti, amelyet az alaprészből rendelkezésre álló összeg erejéig, illetve az éves költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat erejéig ki kell elégíteni.

Új szabály, hogy a gyakorlati képzés teljes megszüntetése, vagy egy oktatási évnél (tanévnél) hosszabb szünetelése esetén a korábban beszerzett és a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszközök és beruházások könyv szerinti értékével a szakképzési hozzájárulás mértékét növelni kell. Az így keletkező különbözetet legkésőbb a megszűnéskor – szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt – a Munkaerő-piaci Alaphoz be kell fizetni.

Gyakorlati képzést nem szervezők

A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettek változatlanul az adóhatósággal állnak adójogi kapcsolatban. Az APEH-nak (és nem közvetlenül a Munkaerő-piaci Alapnak) teljesítik befizetéseiket, elszámolási, illetve bevallási kötelezettségüket. Az adóhatóság utalja át a befizetett szakképzési hozzájárulást az alapnak.

Ebben az esetben is lehetőség van a bruttó kötelezettség összegét csökkenteni

  • a fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a bruttó kötelezettség legfeljebb 75 százalékának, felsőoktatás esetén pedig a 37,5 százalékának (2001-ben 18,75 százalékának) megfelelő mértékig vehető figyelembe,
  • a saját munkavállalók számára megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival), a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Újdonság e körben is, hogy kizárólag az OKJ-ban nem szereplő szakképzések elszámolhatóságához van szükség külön jóváhagyásra.

Amennyiben a fejlesztési támogatás és a képzési költségek összege nem éri el a bruttó kötelezettséget, a különbözetet (nettó kötelezettség) az adóévet követő második hónap 15. napjáig (általánosságban február 15.) kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Előlegfizetés

A gyakorlati képzést nem szervezők (csak ők!) az első félévre vonatkozóan továbbra kötelesek a tárgyfélévi bruttó kötelezettséggel egyező összegben szakképzési hozzájárulási előleget fizetni. A kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előlegfizetésnél is figyelembe vehetők. Az előleget a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályai szerinti (havi, évközi, vagy negyedéves, illetve éves) bevallásában. Az előleget ugyancsak az APEH szakképzési hozzájárulási számlájára kell teljesíteni a tárgyév hetedik hónapjának 20. napjáig (eltérő üzleti évet választók kivételével július 20-ig).

A befizetett előleg és a nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig – általában február 15-e – kell befizetni, visszaigényelni, illetve bevallani.

A képzési rendszer fejlesztésének a támogatása

A július 1-jétől hatályos törvény a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészét átalakította fejlesztési és képzési alaprésszé, amelyből a korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a képzettségi szint emelése, a továbbképzések szervezése érdekében, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások tervezésére, finanszírozási kereteinek a kialakítására nyújtható támogatás.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény a támogatható célok közé emelte a felsőoktatás szélesebb körű fejlesztését, így például:

  • a felsőfokú oktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés támogatását,
  • az Európai Unió felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás pénzügyi forrásainak előteremtését,
  • a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő képzési és fejlesztési programok megvalósítását.

A fenti célok elérése érdekében a közalapítványok tevékenysége is támogatható.

A 2001. évi LI. törvény meghatározza a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés fogalmát, amely a felsőoktatásban folytatott képzés részeként szervezett olyan oktatási forma, amely a hallgatókat a munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, amelyeket a hallgatók az intézményben, vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között sajátítanak el. Aképzés az ehhez szükséges speciális helyszíneken (tanműhelyek, laboratóriumok, tanüzemek, illetve más gyakorlati képzési helyek) folyik.

Fejlesztési és Képzési Tanács

A fejlesztési és képzési alaprész feletti rendelkezési jogot a gazdasági miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. Az alaprész pénzeszközeinek felhasználása az oktatási miniszter által előkészített hároméves stratégiai terv alapján történik.

Az alaprészből egy központi és egy decentralizált rész különíthető el. A központi részből folyósítandó támogatásokról az Országos Szakképzési Tanács helyett létrehozott Fejlesztési és Képzési Tanács javaslata alapján az oktatási miniszter dönt.

Az országos testületként működő tanács létszáma 29 fő. Tagjait hároméves időtartamra az oktatási miniszter kéri fel – legkésőbb a törvény lépését követő 90 napon belül – a szakképesítésekért, illetve a munkaerőpiac szervezeti irányításáért felelős minisztériumok képviselői, az Országos Munkaügyi Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, a gazdasági kamarák, az Országos Szakképzési Tanácsban részt vevő iskolafenntartók és szakmai szervezetek, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács képviselői közül.

Regionális fejlesztési és képzési bizottságok

A régiók javára meghatározott decentralizált résszel kapcsolatos pályázatok kiírását és értékelését a megyei szakképzési bizottságok helyébe lépő regionális fejlesztési és képzési bizottságok végzik. Az ország hét régiójában működő bizottságok az Országos Munkaügyi Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek regionális szervezeteinek, a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatoknak, a területi gazdasági kamaráknak, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumainak, a munkaügyi központoknak, a felsőoktatási intézményeknek és az Országos Közoktatás és Értékelési Vizsgaközpontnak a képviselőiből állnak. A tagokat – a testület munkájában részt vevő szervezetekkel történő egyeztetést követően – az oktatási miniszter kéri fel hároméves időtartamra, legkésőbb a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül. A bizottságok a régióhoz tartozó megyei (fővárosi) szakképzési bizottságok jogutódjaként jönnek létre.

A bizottságok munkáját az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont segíti, ennek keretében előkészíti és lebonyolítja a pályázati kiírásokat, a bírálatot, és a bizottsági javaslat alapján előkészíti a döntést. Változásként értékelhető, hogy a decentralizált részből nyújtható támogatások odaítéléséről is az oktatási miniszter dönt. A részletes támogatási feltételekről szerződésben kell megállapodni.

Foglalkoztatási Hivatal
A 2001. évi XXIV. törvény módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szabályait. Immáron több mint egy éve annak, hogy a foglalkozáspolitika, a munkaerő-piaci szervezet, valamint a munkaügy szabályozása és felügyelete a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe került. Ennek következtében elengedhetetlenül szükségessé vált, hogy a minisztérium által ellátott hatósági feladatok az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ helyébe lépő, központi közigazgatási szervként működő Foglalkoztatási Hivatalhoz kerüljenek. A törvénymódosítás néhány kivételtől eltekintve a munkaerő-piaci szervezet korszerűsítése, az állami foglalkoztatási szolgálat, valamint az annak élén álló Foglalkoztatási Hivatal létrehozása miatt vált elengedhetetlenné.

A Foglalkoztatási Hivatal feladatai közé tartozik egyebek mellett:

  • a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szakmai és jogalkalmazó tevékenységének irányítása,
  • a Munkaerő-piaci Alap működtetése a GM által meghatározott körben,
  • az egységes foglalkoztatási nyilvántartás működtetése,
  • a munkanélküli-ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos módszertani feladatok ellátása, informatikai rendszerek fejlesztése és működtetése,
  • munkaerő-piaci előrejelzések, statisztikák készítése, elemzése, ezeken alapuló közhasznú tájékoztatás,
  • több megyét érintő munkaerő-piaci programok koordinálása.

Külön kiemelendő, hogy a Foglalkoztatási Hivatal vette át a Gazdasági Minisztérium másodfokú hatósági jogkörét. Amennyiben a munkanélküli-ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatban első fokon a munkaügyi központ kirendeltsége hozott határozatot, a fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója bírálja el. A munkaügyi központ által hozott első fokú határozat elleni fellebbezés kapcsán másodfokon a Foglalkoztatási Hivatal jár el.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem