×

Társadalombiztosítási ellátások külföldre

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 33. számában (2000. október 15.)

 

Előfordul, hogy valaki házasságkötés, családegyesítés, munkavállalás stb. miatt állandó vagy ideiglenes jelleggel másik országban telepedik le és végez munkát. Cikkünkben az egyes társadalombiztosítási ellátások jelentősebb külföldi vonatkozásait foglaljuk össze.

 

A szociális biztonság megteremtése érdekében az országok gyakran kétoldalú egyezményben szabályozzák a biztosítással járó jogosultságokat abban az esetben, ha valaki lakóhelyét, munkahelyét egy másik országba helyezi át. Az ilyen esetekre vonatkozó egyezményeink bilaterálisak, ami annyit jelent, hogy azok csak a Magyar Köztársaság és a másik szerződő ország között létesítenek jogviszonyt. Ezek az egyezmények a gyakorlatban azért jelentősek, mert lehetővé teszik a társadalombiztosítási ellátás iránti igény érvényesítését abban az esetben is, ha az igénylő az előírt jogosultsági feltételeket (így például a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt) csak a két országban eltöltött idők alapulvételével szerezte meg.

Szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények

Hazánk jelenleg hat szociálpolitikai és két szociális biztonsági egyezménnyel rendelkezik. Ezek a következők:

  • a magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1959. évi 20. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
  • a magyar-lengyel szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1959. évi 38. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
  • a magyar-csehszlovák szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1959. évi 41. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
  • a magyar-bolgár szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1962. évi 2. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
  • a magyar-román szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1962. évi 5. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
  • a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
  • a magyar-svájci szociális biztonsági egyezmény, amelyet az 1998. évi VII. törvénnyel hirdettek ki, valamint
  • a magyar-német szociális biztonsági egyezmény, amelyet a 2000. évi XXX. törvénnyel hirdettek ki, és amelyet a következőkben részletesen ismertetünk.

A magyar-német szociális biztonsági egyezmény

Az 1998. május 2-án Budapesten aláírt, a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény 2000. május 1-jén lépett hatályba.

Az egyezmény tárgyi hatálya

Az egyezmény tárgyi hatálya a

  • betegségi,
  • anyasági,
  • baleseti ellátásokra, valamint
  • az öregségi,
  • rokkantsági,
  • hozzátartozói és
  • baleseti nyugellátásokra terjed ki.

Nem tartoznak az egyezmény tárgyi hatálya alá a szociális biztonsággal kapcsolatos olyan ellátások, amelyeket nem a társadalombiztosítás keretében nyújtanak a jogosultaknak (ilyen például a családi pótlék, a munkanélküli-segély, a szociális járadékok stb.).

Az egyezmény személyi hatálya

Az egyezmény személyi hatálya kiterjed

  • a két szerződő állam állampolgáraira,
  • a menekültekre és
  • valamely harmadik ország állampolgáraira, vagyis mindazokra – a hontalanokat kivéve -, akik az egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak, valamint ezeknek a személyeknek a hátramaradt hozzátartozóira is.

A munkavállalók biztosítási kötelezettsége

A munkavállalók biztosítási kötelezettségére annak a szerződő államnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén a munkavállalót foglalkoztatják. Lényeges, hogy ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a munkaadó a másik szerződő állam területén van.

Biztosítási kötelezettség kiküldetés esetén

Ha az egyik szerződő államban dolgozó munkavállalót a munkaadója a munkaviszony keretében a másik szerződő államba küldi ki abból a célból, hogy ott részére munkát végezzen, úgy erre a foglalkoztatásra a foglalkoztatás első 24 naptári hónapjában kizárólag annak a szerződő államnak a biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai érvényesek, ahonnan a kiküldetés történt.

Nyugdíjigények

Általános szabály szerint mindkét szerződő állam nyugdíjbiztosítása a saját államának területén szerzett szolgálati idő figyelembevételével és saját jogszabályai alapján bírálja el a nyugdíjigényeket. Amennyiben azonban a fentiek szerint nem áll fenn a nyugdíjjogosultság, úgy a két ország területén szerzett szolgálati idők összeszámításával kell a nyugdíj megállapítása iránti igényt elbírálni.

Ha az összeszámítás eredményeként az igénylő rendelkezik a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges biztosítási (szolgálati) idővel, úgy a nyugdíj összegének meghatározásánál az összeszámított szolgálati idő alapján kell kiszámítani a nyugdíj elméleti összegét. Az így kiszámított összegből a magyar jogszabályok szerinti, saját területen szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell meghatározni a nyugdíjrész összegét.

A két ország területén szerzett biztosítási idők összeszámításánál a nyugdíjra való jogosultság csak akkor állhat fenn, ha a kérelmező minimális biztosítási idővel rendelkezik.

Minimális biztosítási idő

A minimális biztosítási idő a német jogszabályok alkalmazása esetén 6 hónap, a magyar jogszabályok alkalmazása esetén 180 nap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az igénylő a minimális 180 nap magyar szolgálati idővel nem rendelkezik, az igényét el kell utasítani.

A magyar szolgálati idő számítása

A magyar szolgálati idők számításával kapcsolatban a következőkre kell figyelemmel lenni:

  • a külföldön munkát végző személyként biztosításban töltött idő szolgálati időnek számít,
  • a megállapodás alapján szerzett idő szolgálati időként az egyezmény hatálybalépésének napjáig vehető számításba,
  • ha a nyugellátásra való jogosultság csak a két országban szerzett szolgálati idők összeszámításával áll fenn, és az igénylő a fenti időkkel is rendelkezik, valamint ezen időszak alatt a német biztosítási kötelezettsége is fennállt, a biztosítási időt csak egyszeresen lehet figyelembe venni. A részarányos ellátás megállapításánál magyar teherként kell figyelembe venni az előzőekben írt időket;
  • a nyugdíj-megállapítás során az igénylő előtt nyitva áll a Tbj. 34. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodás lehetősége is, végül
  • az 1967. évi magyar-NDK munkaerőcsere-egyezmény keretében az NDK-ban végzett munkaviszony tartama magyar szolgálati időnek minősül.

Baleseti ellátások

Az egyezmény tartalmaz baleset-biztosítási rendelkezéseket is. Az általános szabály szerint az üzemi baleset, foglalkozási betegség alapján járó szolgáltatást annak az országnak a teherviselője nyújtja, amelynél az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés bekövetkezésekor a biztosítási jogviszony fennállt.

Nyugdíj külföldre, egyezmény nélkül

Külön csoportba tartoznak azok a személyek, akik olyan országban élnek, amellyel hazánk eddig még nem kötött szociális biztonsági egyezményt.

A nyugellátás iránti kérelem feltételei

A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy – ha a magyar társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkezik, vagyis betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, és Magyarországon megszerezte a szükséges szolgálati időt – kérheti a nyugellátás megállapítását.

A nyugellátás iránti igényt a külföldön élő személyek számára rendszeresített igénybejelentő lapon kell előterjeszteni. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyző, avagy külképviselet által hitelesíteni kell.

A kérelem elbírálása

A fentiekben meghatározott, külföldön élő személy nyugellátás, illetve baleseti nyugellátás iránti igényét – kizárólagos illetékességgel – a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el (1430 Budapest, Fiumei út 19/A) azzal, hogy a jogosultság fennállásának nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetve munkaviszonyban áll.

A nyugellátás folyósítása

A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyosósító szerv a nyugdíjas kérésének megfelelően – a nyugdíjfolyósító szervvel az ellátások utalására szerződéses kapcsolatban álló – pénzintézethez utalja.

Nyugdíj külföldre távozás előtt

Aki Magyarországon, külföldre távozása előtt már nyugdíjban részesült, kérheti az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának folyósítását. Az újrafolyósítás iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820 Budapest, Váci út 73.) kell előterjeszteni. Az állandó letelepedés szándékával külföldre távozott nyugdíjasnak az ellátásra való jogosultsága nem szűnik meg.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem