Előfordul, hogy valaki házasságkötés, családegyesítés, munkavállalás stb. miatt állandó vagy ideiglenes jelleggel másik országban telepedik le és végez munkát. Cikkünkben az egyes társadalombiztosítási ellátások jelentősebb külföldi vonatkozásait foglaljuk össze.
A szociális biztonság megteremtése érdekében az országok gyakran kétoldalú egyezményben szabályozzák a biztosítással járó jogosultságokat abban az esetben, ha valaki lakóhelyét, munkahelyét egy másik országba helyezi át. Az ilyen esetekre vonatkozó egyezményeink bilaterálisak, ami annyit jelent, hogy azok csak a Magyar Köztársaság és a másik szerződő ország között létesítenek jogviszonyt. Ezek az egyezmények a gyakorlatban azért jelentősek, mert lehetővé teszik a társadalombiztosítási ellátás iránti igény érvényesítését abban az esetben is, ha az igénylő az előírt jogosultsági feltételeket (így például a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt) csak a két országban eltöltött idők alapulvételével szerezte meg.
Szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények
Hazánk jelenleg hat szociálpolitikai és két szociális biztonsági egyezménnyel rendelkezik. Ezek a következők:
- a magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1959. évi 20. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
- a magyar-lengyel szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1959. évi 38. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
- a magyar-csehszlovák szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1959. évi 41. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
- a magyar-bolgár szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1962. évi 2. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
- a magyar-román szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1962. évi 5. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
- a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény, amelyet az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel hirdettek ki;
- a magyar-svájci szociális biztonsági egyezmény, amelyet az 1998. évi VII. törvénnyel hirdettek ki, valamint
- a magyar-német szociális biztonsági egyezmény, amelyet a 2000. évi XXX. törvénnyel hirdettek ki, és amelyet a következőkben részletesen ismertetünk.
A magyar-német szociális biztonsági egyezmény
Az 1998. május 2-án Budapesten aláírt, a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény 2000. május 1-jén lépett hatályba.
Az egyezmény tárgyi hatálya
Az egyezmény tárgyi hatálya a
- betegségi,
- anyasági,
- baleseti ellátásokra, valamint
- az öregségi,
- rokkantsági,
- hozzátartozói és
- baleseti nyugellátásokra terjed ki.
Nem tartoznak az egyezmény tárgyi hatálya alá a szociális biztonsággal kapcsolatos olyan ellátások, amelyeket nem a társadalombiztosítás keretében nyújtanak a jogosultaknak (ilyen például a családi pótlék, a munkanélküli-segély, a szociális járadékok stb.).
Az egyezmény személyi hatálya
Az egyezmény személyi hatálya kiterjed
- a két szerződő állam állampolgáraira,
- a menekültekre és
- valamely harmadik ország állampolgáraira, vagyis mindazokra – a hontalanokat kivéve –, akik az egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak, valamint ezeknek a személyeknek a hátramaradt hozzátartozóira is.
A munkavállalók biztosítási kötelezettsége
A munkavállalók biztosítási kötelezettségére annak a szerződő államnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén a munkavállalót foglalkoztatják. Lényeges, hogy ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a munkaadó a másik szerződő állam területén van.
Biztosítási kötelezettség kiküldetés esetén
Ha az egyik szerződő államban dolgozó munkavállalót a munkaadója a munkaviszony keretében a másik szerződő államba küldi ki abból a célból, hogy ott részére munkát végezzen, úgy erre a foglalkoztatásra a foglalkoztatás első 24 naptári hónapjában kizárólag annak a szerződő államnak a biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai érvényesek, ahonnan a kiküldetés történt.
Nyugdíjigények
Általános szabály szerint mindkét szerződő állam nyugdíjbiztosítása a saját államának területén szerzett szolgálati idő figyelembevételével és saját jogszabályai alapján bírálja el a nyugdíjigényeket. Amennyiben azonban a fentiek szerint nem áll fenn a nyugdíjjogosultság, úgy a két ország területén szerzett szolgálati idők összeszámításával kell a nyugdíj megállapítása iránti igényt elbírálni.
Ha az összeszámítás eredményeként az igénylő rendelkezik a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges biztosítási (szolgálati) idővel, úgy a nyugdíj összegének meghatározásánál az összeszámított szolgálati idő alapján kell kiszámítani a nyugdíj elméleti összegét. Az így kiszámított összegből a magyar jogszabályok szerinti, saját területen szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell meghatározni a nyugdíjrész összegét.
A két ország területén szerzett biztosítási idők összeszámításánál a nyugdíjra való jogosultság csak akkor állhat fenn, ha a kérelmező minimális biztosítási idővel rendelkezik.
Minimális biztosítási idő
A minimális biztosítási idő a német jogszabályok alkalmazása esetén 6 hónap, a magyar jogszabályok alkalmazása esetén 180 nap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az igénylő a minimális 180 nap magyar szolgálati idővel nem rendelkezik, az igényét el kell utasítani.
A magyar szolgálati idő számítása
A magyar szolgálati idők számításával kapcsolatban a következőkre kell figyelemmel lenni:
- a külföldön munkát végző személyként biztosításban töltött idő szolgálati időnek számít,
- a megállapodás alapján szerzett idő szolgálati időként az egyezmény hatálybalépésének napjáig vehető számításba,
- ha a nyugellátásra való jogosultság csak a két országban szerzett szolgálati idők összeszámításával áll fenn, és az igénylő a fenti időkkel is rendelkezik, valamint ezen időszak alatt a német biztosítási kötelezettsége is fennállt, a biztosítási időt csak egyszeresen lehet figyelembe venni. A részarányos ellátás megállapításánál magyar teherként kell figyelembe venni az előzőekben írt időket;
- a nyugdíj-megállapítás során az igénylő előtt nyitva áll a Tbj. 34. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodás lehetősége is, végül
- az 1967. évi magyar-NDK munkaerőcsere-egyezmény keretében az NDK-ban végzett munkaviszony tartama magyar szolgálati időnek minősül.
Baleseti ellátások
Az egyezmény tartalmaz baleset-biztosítási rendelkezéseket is. Az általános szabály szerint az üzemi baleset, foglalkozási betegség alapján járó szolgáltatást annak az országnak a teherviselője nyújtja, amelynél az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés bekövetkezésekor a biztosítási jogviszony fennállt.
Nyugdíj külföldre, egyezmény nélkül
Külön csoportba tartoznak azok a személyek, akik olyan országban élnek, amellyel hazánk eddig még nem kötött szociális biztonsági egyezményt.
A nyugellátás iránti kérelem feltételei
A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy – ha a magyar társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkezik, vagyis betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, és Magyarországon megszerezte a szükséges szolgálati időt – kérheti a nyugellátás megállapítását.
A nyugellátás iránti igényt a külföldön élő személyek számára rendszeresített igénybejelentő lapon kell előterjeszteni. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyző, avagy külképviselet által hitelesíteni kell.
A kérelem elbírálása
A fentiekben meghatározott, külföldön élő személy nyugellátás, illetve baleseti nyugellátás iránti igényét – kizárólagos illetékességgel – a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el (1430 Budapest, Fiumei út 19/A) azzal, hogy a jogosultság fennállásának nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetve munkaviszonyban áll.
A nyugellátás folyósítása
A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyosósító szerv a nyugdíjas kérésének megfelelően – a nyugdíjfolyósító szervvel az ellátások utalására szerződéses kapcsolatban álló – pénzintézethez utalja.
Nyugdíj külföldre távozás előtt
Aki Magyarországon, külföldre távozása előtt már nyugdíjban részesült, kérheti az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának folyósítását. Az újrafolyósítás iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820 Budapest, Váci út 73.) kell előterjeszteni. Az állandó letelepedés szándékával külföldre távozott nyugdíjasnak az ellátásra való jogosultsága nem szűnik meg.
