Bár a minimálbér-emelésről csak ősszel kezdődnek az érdemi tárgyalások az Országos Munkaügyi Tanácsban, a költségvetés május végére elkészülő első tervezete már 40 ezer forintos legkisebb bérrel számol. A döntés tehát megszületett, a lehetséges következmények számbavétele azonban még csak ezután következik.
A kormány szerint tarthatatlan, hogy a jelenleg 25 500 forintos minimálbér az átlagbérnek csupán 30,9 százaléka, miközben az Európai Szociális Charta ajánlása 60 százalékos arány.
A kötelezően fizetendő legalacsonyabb kereset 57 százalékos emelésével a kormány növelni kívánja a fogyasztási mértéket. A magyar lakosság fogyasztása ugyanis nem éri el az ország gazdasági fejlettségének megfelelő szintet. Összehasonlítva a cseh vagy a szlovén lakossági fogyasztással, illetve gazdaságuk fejlettségét a magyarral, látszik, hogy nincs akadálya a hazai fogyasztás növelésének. A legkisebb bér ilyen mértékű emelése nem hozhat feszültségeket a fogyasztásnövekedésben – hangsúlyozták a Pénzügyminisztérium illetékesei.
A versenyszféra azon területein is megoldható az ilyen mértékű minimálbér-emelés, ahol ma az átlagkereset 40 ezer forint. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a kis- és középvállalkozásoknak olykor nehézségeket okozhat a megnövelt minimálbér kifizetése.
Tárgyalás a kompenzációról
A kormányzat tárgyalni kíván a munkaadókkal arról, hogy milyen kompenzációkat alkalmazzanak a minimálbér-emelés hatásainak ellentételezésére. A végső megoldás a munkaadók igényeitől függ majd, de Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint ez nem csupán a társadalombiztosítási járulék csökkentése lehet. Elképzelhetőnek tartja – mint több nyilatkozatában utalt rá –, hogy a Munkaerőpiaci Alapból biztosítsanak valamilyen ellentételezést a nehéz helyzetbe kerülő cégeknek. Amennyiben a vállalkozásoknál javul a versenyképesség, termelékenység, ki tudják termelni a magasabb bér költségeit.
Az államtitkár szerint a minimálbér ilyen mértékű emelése legalább 20-25 milliárd forinttal korlátozza a költségvetés jövő évi lehetőségeit. Ugyanakkor ez olyan feladat, amely sarokköve a 2001-es költségvetésnek.
Számításaik szerint mintegy 750 ezer munkavállaló havi keresete nem éri el a 40 ezer forintot, közülük 170-180 ezren dolgoznak a közszférában.
Garantált bér
A kormány csak a közszférában garantálhatja a 40 ezer forintos minimálbért, a versenyszférában a szociális partnerekkel közösen dönt erről. Amennyiben viszont a közszférában a kormányzat garantálja a magasabb minimálbért, ezt a versenyszféra sem hagyhatja figyelmen kívül.
Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban arra kérte a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportját, hogy támogassa a kormány minimálbér-emelésre vonatkozó javaslatát. Jövőre a 40 ezer forintos, 2002-ben pedig az 50 ezer forintos alsó érték elérését tűzte célul a kormány – hangsúlyozta. A kormányfő úgy véli, ez az intézkedés nem gerjeszti az inflációt, ami 2002-ben 4-6 százalék között várható.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének megrendelésére készített felmérést ismertetve Széles Gábor elnök hangsúlyozta: túlzott mértékűnek tartják a 40 ezer forintos minimálbért. Vélhetően kedvezőtlenül hat a legális foglalkoztatásra, az átlagkereset és a minimálbér közötti arányok fenntartása érdekében az átlagkereset emelését eredményezi, s ez növelheti az inflációt.
Elmaradt emelések
Az egykori Munkaügyi Minisztérium adatai, illetve a szakszervezetek által összeállított gazdasági és szociális adattár szerint az elmúlt évtized első éveiben a minimálbér az átlagbérhez viszonyítva 36 százalék körüli arányt ért el, majd 1993-ban ez 33 százalékra, később 29 százalékra csökkent a bruttó bérek esetében.
Az átlagkereset-emelés ütemével összehasonlítva a minimálbér alakulását elmondható, hogy csaknem minden évben jelentős volt az elmaradás. Évente 2-10 százalékpont között változott a különbség.
Valamivel jobb az arány, ha a nettó értékeket hasonlítjuk össze. Az évtized elején a nettó minimálbér aránya elérte a nettó átlagkereset 45-46 százalékát, majd 1993-ban 43 százalékra, ezt követően 40-41 százalékra csökkent. A szakszervezeti adattár szerint a múlt évben – az adórendszer változásával összefüggésben – az 1998-ban számított 42,5 százalékos nettó/nettó arány 33,6 százalékra csökkent.
A levonásokkal csökkentett minimálbér reálértéke az évtized elején néhány százalékkal csökkent évről évre, de 1993-ban már 10 százalékot. Az elmaradás 1994-ben 1,5 százalék volt, majd 1995-ben meghaladta a 9 százalékot. Azt követően 6 százalék körül alakult az elmaradás.
Az 1997-es kismértékű pozíciójavulás után 1998-ban hozzávetőlegesen nem változott a minimálbér vásárlóértéke. A múlt évben az adattár szerint ismét 6 százalékkal csökkent a nettó minimálbér reálértéke az azt megelőző évhez viszonyítva.
A minimálbér bruttó összegének emelése az évtized elején még 33, illetve 20 százalék volt, majd 1993-ban ez az emelési mérték 11 százalékra csökkent, ezt követően 16 százalék körül alakult. A 1997-es évben ismét elérte az emelés a 19 százalékot. Az elmúlt két évben 15-15 százalékkal emelkedett a minimálbér bruttó összege. Ehhez képest mindenképpen nagy ugrást jelentene, ha a szociális partnerek is elfogadnák a kormány által javasolt 57 százalékos növekedési mértéket.
A kormány mérlegelte azt is javaslata előkészítésekor – mutatott rá egy másik nyilatkozatában Varga Mihály –, hogy a munkanélküli-járadéknál magasabb minimálbér ösztönzést ad az elhelyezkedésre is. Így az inaktívak közül is többen lesznek ismét szereplői a munkaerőpiacnak.
Kisvállalkozói terhek
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) szakértőinek véleménye szerint a járulékterhek 5 százalékos csökkentése és az egészségügyi hozzájárulás eltörlése tenné lehetővé, hogy a minimálbér 40 ezer forintra történő emelése ne terhelje jóval az inflációt meghaladó mértékben a kisvállalkozókat.
Ezt az eredményt hozhatná az egészségügyi hozzájárulás megszüntetésével együtt, ha a vállalkozói kivét után is érvényesíteni lehetne az adójóváírást.
| A minimálbér-emelés hatásai | |||
|---|---|---|---|
| Főfoglalkozású egyéni vállalkozók közterheinek tervezett változásai | 2000. évben | 2001-ben 40 000 Ft minimálbér figyelembevételével | |
| Változatlan adótáblával | PM-javaslat szerinti 30% tb-járulékkal, illetve módosított adótáblával | ||
| Saját társadalombiztosítás | |||
| a) Tb-járulék: a vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 33%-a | 99 990 | 153 615 | 139 650 |
| b) Nyugdíjjárulék: a vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 8%-a | 24 420 | 37 240 | 37 240 |
| c) Egészségbiztosítási járulék: a vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 3%-a | 9 090 | 13 965 | 13 965 |
| Évi minimum összesen: (a+b+c) | 133 320 | 204 820 | 190 855 |
| Minimum alapja | 1x22500+11x25500=303000 | 1x25 500+11x40 000 = 465 500 | 1x25 500+11 x 40 000 =465 500 |
| Előző évhez viszonyított növekedés | 53,63% | 43,15% | |
| Tételes egészségügyi hozzájárulás minimum | 12x3900 = 46 800 | 12x4200 = 50 400 | 12x4200 = 50 400 |
| Előző évhez viszonyított növekedés | 7,69% | 7,69% | |
| Saját szja | |||
| Vállalkozói kivét után (20-40%) (potenciális) | logikai minimum 60 600 | logikai minimum 99 650 | logikai minimum 97 650 |
| Minimum alapja | 1x22500+11x25500=303000 | 1x25 500+11x40 000 = 465 500 | 1x25 500+11x40 000 = 465 500 |
| Előző évhez viszonyított növekedés | 64,44% | 61,14% | |
| Foglalkoztatáshoz kötődő kifizetői, munkáltatói terhek a minimálbér alapulvételével | |||
| Minimum alapja | 12x25 500 = 306 000 | 12x40 000 = 480 000 | 12x40 000 = 480 000 |
| 1 fő alkalmazott éves minimális terhe minimálbérben számítva (a-f) | 168 550 | 237 400 | 223 000 |
| a) tb-járulék 33% minimum | 100 980 | 158 400 | 144 000 |
| b) munkaadói járulék 3% minimum | 9 180 | 14 400 | 14 400 |
| c) egészségügyi hozzájárulás | 12x3900 = 46 800 | 12x4200 = 50 400 | 12x4200 = 50 400 |
| d) szakképzési hozzájárulás 1,5% minimum | 4 590 | 7 200 | 7 200 |
| e) kommunális adó (Ft/fő) | 2 000 | 2 000 | 2 000 |
| f) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díja (Ft/fő) | 5 000-10 000 | 5 000-10 000 | 5 000-10 000 |
| g) 1-15 nap betegszabadság közterheivel együtt | |||
| h) táppénz-hozzájárulás (1/3) | |||
| Előző évhez viszonyított növekedés | 40,84% | 32,3% | |
| Forrás: KISOSZ | |||
