Jövő évi adótervek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

A változatlanság és a kedvezmények ígérete

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A jövő évi költségvetésről eddig napvilágot látott hírek szerint nem várhatók különösebb változások az állami büdzsé bevételeit alapvetően meghatározó adónemeknél. Az egyetlen, jelentősebb horderejű változás, amelyet beharangoztak az illetékesek, a gyermekes családok adókedvezményeinek bővítése lenne, a személyi jövedelemadó keretében.

 

A változatlanságot lehetővé tevő egyik tényező, hogy a kormány jövőre a gazdasági növekedés folytatódásával számol, s így reményei szerint a költségvetés bevételei a beépített adókedvezményekkel együtt is mintegy 8 százalékkal növekedhetnek 2001-ben az ideihez képest. A 8 százalékos bevételnövekedés mellett a kiadások mintegy 7 százalékkal bővülhetnének.

Növekvő gazdaság, kedvezőbb adózás

A kormányzat azzal számol, hogy 2001-ben 4,5-5,5 százalékkal emelkedik majd a GDP reálértéke, s a sávon belül inkább a felső érték megközelítését tartják reálisnak, főként az idei év első három hónapjának eredményei alapján. Ugyanakkor mintegy 4-5 százalékos inflációt jeleznek előre. Ezek ugyanazok a számok, amelyeket már a múlt évi költségvetési irányelvekben is szerepeltetett előrejelzésként a kormányzat. Erre hivatkozva az idén nem is kívánnak költségvetési irányelveket beterjeszteni a parlamentnek, amit nemcsak az ellenzéki pártok kifogásolnak, de a legnagyobb koalíciós partner, az FKGP szakértője sem tart megengedhetőnek. Kormánykörökben ugyanakkor úgy látják: az irányelvek beterjesztése csak lassítaná a költségvetés vitáját, márpedig az idén a Pénzügyminisztérium eltökélt szándéka, hogy minden eddiginél korábban, május végére vagy június elejére elkészíti a költségvetési törvényjavaslatot.

A tervezet idő előtti elkészítése persze kockázatokat is rejt magában, hiszen csak az első néhány hónap adatait ismeri majd a beterjesztéskor a kormányzat, vagyis igen kevés adattal rendelkezik majd arról, hogy miként teljesültek az idei tervek. Ráadásul ha a korábbi terveihez tartja magát a pénzügyi kormányzat, akkor a jövő évi nemcsak az eddig legkorábban benyújtott költségvetés lesz, de egyben a legrészletesebb is. Egyes pénzügyi szakértők szerint a korai beterjesztés okozta problémákat úgy hidalhatják át a büdzsé készítői, ha megnövelik a költségvetési tartalékok összegét.

Az eddig megszellőztetett változtatási szándékok többsége az adótörvényekben kedvező előjelű. A legnagyobb horderejű változtatás, amelyre készülnek, a családtámogatás rendszerének módosítása.

Előtérben a családtámogatás

A jelenlegi elképzelések szerint a három- és többgyermekes családokat eltartók összevonhatnák jövedelmüket, s az összevont jövedelem egy bizonyos határig adómentes lenne. Még folynak az egyeztetések arról, hogy milyen jövedelemhatárt lehet meghatározni. Egyelőre 3-4 millió forint összevont jövedelemig érvényesíthetnék a családok ezt az adókedvezményt, ami a becslések szerint 32-37 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az államháztartásnak. Ahhoz képest, hogy mintegy 150 ezer családot érinthet ez az intézkedés, és a személyi jövedelemadó mintegy 900 milliárd forintnyi bevételt jelent az államnak, az áldozat nem tűnik túlzottnak. Ugyanakkor még nem döntötték el, hogy az egy- és kétgyermekes családok támogatása változatlan marad-e, avagy az is bővíthető.

A kedvezmények persze határt szabnak az egyéb változtatásoknak. Így valószínű, hogy jövőre nem valorizálják a jelenlegi jövedelemhatárokat a személyi jövedelemadónál, vagyis nem emelik az infláció mértékében az egyes kulcsokhoz tartozó jövedelemhatárokat. Mint sok más kérdés, még ez sincs eldöntve, hiszen számos kormánypárti képviselő és szakértő is szükségesnek tartja a valorizációt.

Adókedvezmények

Az említett családi adókedvezményen túl a személyi jövedelemadóban más változás nem várható. A másik adónem, amelybe jelentősebb kedvezmények épülnének be, a társasági adó lenne. E kedvezmények elsősorban a kis- és középvállalkozások helyzetét lesznek hivatottak javítani, és szorosan kapcsolódnak a készülő Széchenyi-tervhez. Az elképzelések szerint külön adókedvezményekkel segítenék a falusi turizmust és a biciklis turizmus fejlesztését, azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek bekapcsolódnak az idegenforgalomba. Ez akár 5-10 éves adókedvezményeket is jelenthetne.

A jövedéki adó változását is valószínűleg kedvezően fogadják majd az érintettek, hiszen a kormányzat a borra vonatkozó szabályok enyhítését fontolgatja.

Ugyanakkor szinte egyáltalán nem változik majd az általános forgalmi adóról szóló törvény. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy azokat a változásokat, amelyeket az európai uniós csatlakozás miatt kell végrehajtani az áfarendszerben, a csatlakozás időpontjában vezeti majd be. A kötelező változás azt jelenti, hogy néhány terméket a kedvezményes körből át kell sorolni az általános körbe, és meg kell szüntetni a nullaszázalékos kulcsot, mert ilyen nincs az uniós adórendszerekben. Korábban az is többször elhangzott, hogy a felső, 25 százalékos áfakulcs mértéke szintén magas európai összehasonlításban. Ennek csökkentése azonban mégsem uniós elvárás, hiszen az EU-ban vannak olyan országok, amelyekben ilyen mértékű áfakulcsot használnak.

Elfelejtett reformtervek

Miután tavaly nem sikerült az adórendszer általános reformjára vonatkozó elképzelés, az idén már nem próbálja meg a pénzügyi kormányzat keresztülvinni szándékát a helyi adók rendszerének megváltoztatására. Járai Zsigmond ezt azzal indokolta, hogy a változtatásoknak nincs meg a megfelelő politikai támogatottságuk, még a kormánypártokon belül sem. Ugyancsak nem kell számítani az idén és jövőre sem a kamatadóra, amit az elmúlt években már többször is emlegettek. Ez az adónem a közfelfogással ellentétben nem szűnt meg, csupán azért nem kell betéteink után kamatot fizetni jelenleg, mert a kamatadó kulcsát nulla százalékban határozták meg. A kormányzat azonban mindaddig nem akarja visszahozni ezt az adónemet, amíg az infláció 5 százalék alá nem esik. Egyrészt mert a kamatadó inflációnövelő hatású lehet, másrészt bevezetése csökkentheti a megtakarításokat.

Növekvő minimálbér, csökkenő tb-járulék

A jövő évi gazdálkodási feltételek változásának egyik legfajsúlyosabb, már bejelentett eleme a társadalombiztosítási járulék tervezett csökkentése. Ezt az intézkedést - amely még korántsem eldöntött tény - a minimálbér emelésének szándékával együtt ismertette a pénzügyminiszter. Járai Zsigmond azt közölte, hogy a kormány fontolgatja a minimálbér fölemelését a jelenlegi 25 500 forintról 40 ezerre. Néhány nappal utána azonban Stumpf István kancelláriaminiszter már ennél is magasabb öszszeget, 51 000 forintot említett. A minimálbér ilyen mértékű megemelése jelentős terheket róna a munkaadókra, s az általános társadalombiztosítási járulékkulcs csökkentésével e terheket kívánja kompenzálni a kormányzat. Egyes számítások szerint a minimálbér 40 ezer forintra történő felemelése akkora pluszterhet jelent a munkaadóknak, amit összességében mintegy 3 százalékpontos csökkentéssel lehet kompenzálni. E számítás azonban nem veszi figyelembe, hogy a pluszterhek elsősorban azokban az ágazatokban jelentkeznek majd, ahol alacsony az átlagbérszínvonal és sok dolgozót foglalkoztatnak minimálbéren, mint például a textilipar, míg a megtakarítás inkább más, magasabb átlagbérrel működő ágazatokban jelentkezik majd. Az államnak mint a legnagyobb munkaadónak is okozhat gondokat a minimálbér felemelése, többek között a szociális ágazatokban.

Az ördög a részletekben...

Arra a kérdésre, hogy vajon az eddig felvetett ötletek megvalósulnak-e, természetesen csak az adó-, és járuléktörvények elfogadását követően kaphatunk választ. Ugyancsak nem tudni, hogy a Pénzügyminisztérium szakemberei nem dolgoznak-e néhány apró olyan módosításon az adótörvényekben, amelyek következtében jóval mélyebbre kell majd a zsebünkbe nyúlni jövőre. Némi garanciát jelenthet a meglepetés ellen, hogy a pénzügyi kormányzat meghirdetett szándéka szerint jövőre tovább csökken a jövedelemelvonás mértéke. Amíg az idén a tervek szerint a gazdaságban keletkező jövedelmek 41 százalékát osztja újra az állam, addig jövőre ez a mérték 39,5 százalékra mérséklődik.

Főbb életszínvonal-mutatók
Változás az előző évhez, %
Megnevezés 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003-2004. évi átlagos
Bérek és keresetek összege 21,5 19,1 17,1 10-11 9-10 8,5-9,5 10
Bruttó átlagkereset* 22,3 18,3 16,1 8-9 7-8 6-7 7-8
Nettó átlagkereset* 24,1 18,4 12,7 8 7-8 6-7 6-7
Fogyasztóiár-színvonal 18,3 14,3 10,0 6-7 4-5 3-4 3-4
Egy keserőre jutó reálbér 4,9 3,6 2,5 1-2 2,5-3 3 3
Egy főre jutó reáljövedelem 1,0 3,4 2,5 3 4 4,5-5 4,5-5
Lakosság fogyasztása 1,7 5,0 5,0 3 3-4 4 4-4,5
Megtakarítási ráta, %** 16,1 15,5 13,2 13 13-13,5 13-13,5 13-13,5
Bruttó pénzmegtakarítás, Mrd Ft 703,5 815,2 752,2 770-790 790-810 810-830 870-890
Hitelfelvételi többlet, Mrd Ft 48,4 20,5 116,0 120 130 140 140
Nettó hitelnyújtás, Mrd Ft 655,1 794,7 636,2 650-670 660-680 670-690 730-750
Forrás: PM
* Teljes munkaidőben foglalkoztatottak: a 10 fő, 1999-től az 5 fő feletti szervezeteknél.
** A háztartások összes nettó megtakarítása (pénz és felhalmozás) az összes jövedelméhez viszonyítva.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.