Egyes felmérések szerint a legtöbb baleset, sérülés a munkahelyeken történik. A balesetek megelőzése érdekében a munkáltatónak be kell tartania a munkavédelmi előírásokat, ellenkező esetben szabálysértést követ el, ami akár százezer forintig terjedő pénzbírságot is magával vonhat. Augusztus 1-jén hatályba lép a munkavállalók munkahelyen történő egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet. A cikk a rendelet fontosabb szabályait ismerteti, különös tekintettel a munkaadók egyéni védőeszközzel kapcsolatos teendőire.
A munkáltatónak minden intézkedést meg kell tennie az egészséget és biztonságot fenyegető veszélyek elhárítására. Ha a munkavégzés olyan veszélyekkel jár, amelyek műszaki megoldásokkal nem küszöbölhetők ki, a munkáltatónak kiegészítő védelemként egyéni védőeszközt vagy védőitalt kell biztosítania a munkavállaló részére. Egyéni védőeszköz például a védősisak, a búvárfelszerelés, a porszűrő.
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletet a jogalkotók az EU-jogharmonizáció keretében, a 89/656/EGK számú irányelv alapján alkották meg. A rendelet alapelvként hangsúlyozza, hogy a közös védőeszközöknek elsőbbséget kell adni az egyéni védőeszközökkel szemben, illetve hogy a munkáltató köteles biztonsági felszerelésről – egyéni védőeszközről – gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a kockázatok és a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében.
A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében minden munkáltatóra, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, s minden munkavállalóra (ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is).
A rendelet melléklete sorolja fel és rendszerezi azokat a veszélyeket, amelyek a munkavállalót a munkavégzés során érhetik. A munkavállaló ki van téve mechanikai veszélyeknek – elcsúszásnak, elesésnek, szúrásnak, vágásnak, zúzódásnak –, hőmérséklet okozta veszélyeknek – láng, kontakt és sugárzó hőnek –, elektromosság okozta veszélyeknek, sugárveszélyeknek, zajártalomnak, vegyi eredetű veszélyeknek, légszennyeződésnek, biológiai eredetű veszélyeknek stb. A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz-használat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vehet igénybe.
Egyéni védőeszköz
Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy azzal a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Egyéni védőeszköznek minősül továbbá az eszköznek bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz is, ha a feladata szintén kockázat- és veszélycsökkentő.
A rendelet szerint nem tekinthető egyéni védőeszköznek:
- a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak,
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések,
- a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz,
- a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés,
- a sportfelszerelés és sporteszköz,
- az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz,
- a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
Az egyéni védőeszközök jegyzéke
Az egyéni védőeszközök jegyzékében szerepelnek – többek között – a következők:
1. A fej védelmére szolgálnak:
- az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok,
- a könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül),
- a fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).
2. A hallásvédelemre szolgálnak:
- a fültokok, füldugók és hasonló eszközök,
- a hangvédő sisakok,
- az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők,
- az alacsony frekvenciális indukált áramköri vevővel ellátott fülvédők,
- a távközlési berendezéssel ellátott fülvédők.
2. A szem- és arcvédelemre szolgálnak:
- a szemüvegek,
- a búvárszemüvegek,
- a röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás ellen védő szemüvegek,
- az arcvédő maszkok,
- az ívhegesztő maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).
3. A légutak védelmére szolgálnak:
- a porszűrők, gázszűrők és radioaktív porszűrők,
- a légellátóval felszerelt izolációs készülékek,
- a levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek,
- a búvárfelszerelések,
- a búváröltözetek.
4. A kéz és a kar védelmére szolgálnak:
- a védőkesztyűk (mechanikai hatások – szúrás, vágás, vibrálás stb. – ellen, vegyszerek ellen szolgáló védőkesztyűk, villanyszerelő és hővédő kesztyűk),
- az egyujjas kesztyűk,
- az ujjvédők,
- a könyökvédők,
- a csuklóvédők nehéz munkához,
- az ujjatlan kesztyűk,
- a védőkesztyűk.
5. A lábfej és a lábszár védelmére szolgálnak:
- a félcipők, magas szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák,
- a gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők,
- a lábujjvédő betéttel kiegészített cipők,
- a hőellenálló talpú csizmák, cipők,
- a hőellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák,
- a fűzhető cipők, csizmák vagy felső csizmák,
- a rezgés ellen védő cipők, csizmák vagy felső csizmák,
- az antisztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák,
- a szigetelőcipők, -csizmák vagy felső csizmák,
- a védőcsizmák láncfűrésszel dolgozóknak,
- a fatalpú cipők,
- a térdvédők,
- a levehető lábfejvédők,
- a lábszárvédők,
- a levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak,
- az eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).
6. A bőr védelmére szolgálnak a védőkrémek és kenőcsök.
7. A törzs és a has védelmére szolgálnak:
- a mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenése stb.) ellen védő mellények, kabátok és kötények,
- a vegyszerek ellen védő mellények, kabátok és kötények,
- a fűtött mellények,
- a mentőmellények,
- a röntgensugárzás elleni védőkötények,
- a védőövek.
8. Az egész test védelmére szolgálnak:
- a leesés elleni védőeszközök (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel, fékezőszerkezet a mozgási energia elnyerésére – teljes felszerelés minden szükséges kellékkel –, a testet tartó eszközök, például védőövek),
- a védőruházatok (biztonsági" munkaruhák, mechanikai hatások ellen használt védőruhák, vegyi anyagok hatása elleni védőruhák, olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák, hőálló védőöltözékek, fűthető ruhák, radioaktív szennyezés elleni védőruhák, porálló védőruhák, gázbiztos védőruhák, fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik, karszalagok, kesztyűk),
- a védőborítások.
A munkáltató feladatai
Nyilvántartás
A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltatónak naprakészen kell nyilvántartania, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére be kell mutatnia.
Munkavédelem
A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz
- úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt,
- feleljen meg a munkavégzés körülményeinek,
- feleljen meg az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának,
- igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.
A munkáltatónak – munkahelyenként és munkakörönként – írásban kell meghatároznia azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védőeszköz használatát indokolják. A munkáltatónak ezenkívül meg kell határoznia a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat – ilyen például a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése –, a védőeszköz juttatásának rendjét, továbbá a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.
Védőeszköz juttatásának a rendje
A védőeszköz-juttatás rendjének kialakítása során a munkáltatónak
- meg kell határoznia a kockázatok jellegét és mértékét,
- biztosítania kell a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt, s
- figyelembe kell vennie a védőeszközre meghatározott felhasználási határokat (védelmi képességet, fokozatot vagy osztályt), a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátait.
Felmérés
A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz minősítő bizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a vele szemben előírt követelményeknek.
A felmérésnek tartalmaznia kell azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el. A felmérésnek tartalmaznia kell továbbá a védőeszköznek azokat a jellemzőit is, amelyekkel rendelkeznie kell ahhoz, hogy a kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azokat a kockázatokat, amelyeket maga a készülék okozhat. A felmérésnek ki kell terjednie a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítására is.
A védőeszköz használatának a feltételei
Egy időben több kockázat
Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. A védőeszköz használatának feltételeit – különösen viselhetőségének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázat előfordulásának gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, illetve a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
Egy védőeszközt többen is használnak
A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használják, a munkáltatónak megfelelő intézkedéseket kell tennie annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.
A védőeszköz biztosítása és karbantartása
A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania, továbbá gondoskodnia kell a karbantartásról, a tisztításról, a javításról vagy a cseréről is, úgy hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
Folyamatos ellátottság
A védőeszköznek – figyelemmel a védőeszköz elhasználódására – folyamatosan, illetve állandóan rendelkezésre kell állnia a munkavállaló munkavégzéséhez.
A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, de ennek is az a feltétele, hogy a munkavégzés helye változó legyen, és a munkáltató más módon ne tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, illetve hogy a védőeszköz elvitele nem ütközik közegészségügyi szabályokba.
A védelmi képesség elvesztése
A munkavállalónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható, azt hulladékként vagy veszélyes hulladékként kell kezelni.
Tájékoztatás, oktatás
A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá – szükség esetén gyakorlati képzéssel is – köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának a módját. A munkáltatónak a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást is kell adnia a munkavállaló részére. A tájékoztatásról és a gyakorlati képzésről a munkáltatónak írásbeli dokumentációt kell készítenie, amit a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot be kell mutatnia.
Ellenőrzés
Az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek saját hatáskörükben gondoskodnak.
Minősítés
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján csak akkor lehet egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni, ha az egyéni védőeszköz rendelkezik minősítő bizonyítvánnyal. A minősítő bizonyítvány kiállítására megfelelő szervezetek jogosultak. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségét vizsgáló szervezetek kijelölésének részletes szabályairól a 7/1999. (XI. 3.) SzCsM rendelet szól.
Kijelölési kérelem
A kijelölési eljárásban a kijelölést a szociális és családügyi miniszter az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke útján látja el. Az egyéni védőeszköz akkor felel meg a munkavédelmi előírásoknak, ha teljesülnek azok a körülmények, amelyek biztosítják, hogy az egyéni védőeszköz megvédje a használóját vagy a viselőjét azoktól a kockázatoktól, amelyek ellen tervezték és gyártották. A kijelölést kérelemmel kell kezdeményezni az OMMF keretében működő kijelölést előkészítő bizottságnál.
A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, illetve kötelezettséget kell vállalnia a kijelölési kérelem elbírálásával kapcsolatosan keletkezett szakértői költségek viselésére.
A kérelmező felkészültségének vizsgálatánál
- a kérelmező szervezeti felépítését, az általános működését és a szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer tekintetében az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelményeket,
- a kérelemben megjelölt kijelölési területre vonatkozó jogszabályokat, szabványokat,
- a személyzet szakmai alkalmasságát a képzettségre és gyakorlatra is kiterjedően,
- a helyszíni szemle megállapításait
veszi figyelembe.
