Késői tervezés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

A munkavállalók elvárásai

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A munkavállalók jövőre 5 százalékos reálbér-növekedést, a közterhek és a jövedelemkülönbségek mérséklődését várják. Szükséges továbbá az adójóváírás megmaradása, mert ennek révén lesz lehetséges, hogyaz alacsonyabb jövedelműek adóterhei csökkenjenek.

 

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga) - függetlenül attól, hogy milyen lesz a kormány jövő évi adó- és járulékrendszere - konkrét követelményeket fogalmazott meg. A Liga úgy gondolja, hogy a munkavállalóknak a jelenleginél nagyobb arányban kell részesedniük a nemzeti össztermékből. A GDP és a termelékenység folyamatos növekedése ugyanis indokolttá teszi, hogy a munkavállalók a korábbiaknál nagyobb arányban részesedjenek a gazdaság eredményeiből. Ennek leginkább az felelne meg, ha átlagosan 5 százalékos reálbér-emelkedés valósulna meg a bruttó béremelkedések és a szabályzórendszer változásának összhatásaként.

A Liga fontosnak tartja, hogy a minimálbérek és a közalkalmazotti terület jövedelempozíciói az átlagosnál jobban javuljanak - fogalmazott Horváth Lajos, a Liga ügyvezető alelnöke. A Liga megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint a nyugdíjasok nem lehetnek vesztesei a más területeknek nyújtott támogatásoknak. Ennek megfelelően a Liga szerint ki kell fizetni jövőre a nyugdíjasok számára a jelenleg érvényes törvényben lefektetett nyugdíjemelést.

Pénzelosztás

Konkrét kormányzati elképzelések ismeretének hiányában a jövő évi adó- és társadalombiztosítási rendszer változásaival kapcsolatosan a Liga azt az álláspontot alakította ki, hogy a változások nyomán, az együttes hatás alapján el kell érni az elvárt reálbér-növekedést, és nem fogadhatók el olyan változtatások, amelyek az alacsonyabb jövedelmű rétegek pozícióját rontják.

A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének és a munkanélküli-ellátórendszerben tervezett változtatások áttekintése után a Liga szükségesnek tartja, hogy szoruljon háttérbe, majd szűnjön meg az a gyakorlat, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett, a munkanélküliek helyzetének jobbítását szolgáló pénzekből állami alapfeladatok megoldásának költségeit finanszírozzák. A Liga korábban már áttekintette a munkanélküli-ellátások reálértékének változását, és arra a megállapításra jutott, hogy a munkanélküliek jelentős része azért nem tud megfelelő ellátást kapni, mert a munkanélküli-járadék felső határa nagyon alacsony.

Elvonások csökkentése

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) azt várja, hogy összességében a munkabérekhez kapcsolódó adóterhek a lehetőségeken belül csökkenjenek. Az MSZOSZ abban sem érdekelt, hogy az egyik hátrányos helyzetű réteg rovására javuljon valamely másik rossz helyzetben levő réteg helyzete. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője úgy fogalmazott, hogy a szakszervezet az arányos közteherviselést szolgáló jövedelemátrendezésben érdekelt. Szorgalmazzák, hogy a munkajövedelmek adózása csökkenjen, a tőkejövedelmeké növekedjen, illetve közép- és hosszabb távon kiegyenlítődjön a munka- és a tőkejövedelem adózása.

Fontos követelmény, hogy a jövő évi béremelés minél alacsonyabb infláció és elvonási szint mellett valósuljon meg. Az MSZOSZ szerint a gazdasági növekedéssel és a hatékonyság javulásával jövőre 5 százalékos nettó béremelés áll arányban. A jogosnak tartott 5 százalékos nettó béremelkedést nemcsak a bruttó bérek növelésével, hanem az elvonások csökkenésével kell megvalósítani.

Költségek elszámolása

A személyi jövedelemadó-rendszert illetően az MSZOSZ fontosnak tartja, hogy megmaradjon az alkalmazotti adójóváírás, és ne csak a mostani szinten, hanem indokoltnak tartják mértékének növelését. Ezt indokolja, hogy a munkavállalóknak nincs lehetőségük költségek elszámolására, pedig közgazdasági értelemben nekik is vannak a munkaerő újratermeléséhez szükséges költségeik. A közalkalmazotti adójóváírás rendszerének fenntartása egyfajta szolidaritást is kifejezne, mert a gyakorlatban az alacsonyabb jövedelműek nem viselnének adóterhet. Ugyanis az adójóváírás teszi lehetővé ma azt, hogy a minimálbér után nem kell adót fizetni.

K. E.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.