×

Fedezetszemle

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)

 

A cégek fejlődésük egyik legfőbb gátjának tekintik a bankok bonyolult, adminisztratív és tartalmi gátakat állító hitelezési gyakorlatát. Eközben azonban betéteik biztonságára kevésbé gondolnak.

 

Az utóbbi időben a pénzintézeti szektor fel-felbukkanó válságai (Postabank, Reálbank), a nemzetközi és a hazai értékpapírpiac megrázkódtatásai, a brókercégek szaporodó gondjai miatt is a figyelem középpontjába kerültek a hitelek mögé kért és felsorakoztatott biztosítékok, fedezetek. Bár a pénzintézeti szektor szereplői mind a mai napig szigorú belső titokként kezelik saját fedezetértékelési és -minősítési követelményeiket, egyet s mást meg lehet tudni a bankok e bizalmasan kezelt rendszeréről is.

Eltérő szempont – más érték

A téma aktualitását csak növeli, hogy az egyéni vállalkozók, a kis- és középvállalkozások nagyon gyakran, már a hiteligényük kezdetén abba a korlátba ütköznek, hogy az ötletük, üzleti tervük megvalósításához kért kölcsönök mögé a bankok kevésnek találják a felkínált fedezetet.

Általánosságban elmondható, hogy a hitelfelvevők és a bankok mindig eltérően értékelik a fedezetet. Ez alighanem abból fakad, hogy a felek ellenérdekeltek: a pénzintézetek a minél nagyobb fedezetben érdekeltek, míg a vállalkozó elsődleges érdeke, hogy relatíve minél kisebb fedezet mellett kapja meg a kért kölcsönt. A pénzintézetek a fedezeteket általában két csoportba, az alapbiztosítékok, illetve a különfedezetek közé sorolják. A pénzintézetek a hosszú lejáratú hiteleknél szinte kivétel nélkül különfedezetet kötnek ki. A hitelek visszafizetése alapvetően három forrásból történhet.

Számlafedezet

A vállalati pénzforgalomból, azaz a cash-flow-ból, az álló- vagy forgóeszközök eladásából, illetve pótlólagos tőke vagy forrás bevonásából. Azokban az esetekben, amikor a hitelért folyamodó vállalkozás a kért hitelt – remélhetőleg – megadó banknál vezeti folyószámláját, a pénzintézet gyakran elfogadja a vállalati pénzforgalmat, vagyis a cash-flow-t fedezetként.

Ha a bank az adott vállalkozás cash-flow-jából látja a hitel viszszafizetésének garanciáit, más, úgynevezett különfedezetet nem is köt ki. Cash-flow fedezetű hitelt azonban adott hitelintézet csak első osztályú, az adott banknál hosszú távú és rendszeres üzleti kapcsolatot folytató vállalkozásnak ad. Fontos szempont emellett a hitelügylet nagysága és annak futamideje is. Ha a hitel a visszafizetési forrás nagyságához képest marginálisnak számít, és a cash-flow-ból viszonylag kellő biztonsággal finanszírozható, ez esetben a hitelintézet nem köt ki különfedezetet. Ezzel együtt tisztán cash-flow fedezetű hitelügyleteket a bankok csak rövid távú esetekben alkalmaznak.

Mint már említettük, a fedezet minősítésekor az egyik legfontosabb szempont a fedezet mobilizálhatósága. A hitelintézetek a 180 napnál később eladható fedezeteket gyakorlatilag nem is igen veszik figyelembe.

Első az értékpapír

A fedezetként elfogadott értékek között messze a rangsor élén állnak a kockázatmentesnek tekinthető, állami, illetve jegybanki, vagy ilyen garanciával kibocsátott értékpapírok. A banki betéteket, értékpapírokat, pénzeszközöket a legkönynyebben mobilizálható fedezetcsoportban tartják nyilván. Ezért fedezetként könnyen és gyakran fogadnak el értékpapírokat, azaz állampapírokat váltót, kötvényt, adósságlevelet, letéti kincstár- vagy hozamjegyet a kibocsátó intézmény, illetve a kötelezett pénzintézet vagy gazdálkodó pénzügyi minősítésének figyelembevételével.

Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírokat – raktárjegyet, közraktárjegyet, zálogjegyet – csak korlátozottan, leginkább tőzsdei árukra vonatkozóan fogadnak el. Ez esetben előzetesen átvizsgálják a közraktár intézményét a megbízhatóság szempontjából, illetve megfelelő referenciákat kérnek.

A hitelintézetek rendszerint az állampapírokkal azonos, a kockázatmentes kategóriában fogadják el a különböző állami kezességeket, illetve a garanciális intézmények által vállalt kezességet, így a Hitelgarancia Rt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által nyújtott garanciákat.

A bankok a részesedési jogot, azaz tulajdonhányadot megtestesítő értékpapírokat, így a részvényeket, az üzletrészeket, a vagyonjegyeket stb. csupán a törvényes korlátozások mellett, az adott bank üzletpolitikai megfontolásai alapján veszik figyelembe. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a legtöbb pénzintézet fedezetként nem fogadja el a saját maga által kibocsátott társasági jogokat megtestesítő értékpapírt, vagy a pénzintézeti csoporthoz tartozó másik pénzintézet vagy hitelintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy által kibocsátott társasági jogokat megtestesítő értékpapírt. Forgalomképesnek minősíthetők még a városi önkormányzatok papírjai. A vállalati értékpapírok elfogadása a mindenkori piaci ár és mobilizálhatóság megállapításával egyedi elbírálás alapján történik.

A vevőállományt, illetve közhasználatú szóval az árbevétel-követelést a bankok nem szívesen fogadják el fedezetként, mivel azok nem tartoznak a kockázatmentesen realizálható fedezetcsoportba. Ha adott hitelintézet azt mégis elfogadni kényszerül, akkor az adóst is minősíteni fogja a vevőállomány vevőnkénti megoszlása, a szerződés szerinti fizetési határidők teljesítése szerint. Az egy-egy vállalatnál levő készletek általában nem számítanak az első osztályú fedezetek közé. A gyártó készleteinek értékelésénél megkülönböztetik a bankok a nyersanyagot, a befejezetlen termékeket és a késztermékeket.

Követelést csak fenntartással

A bankok gyakorlatából kitűnik, hogy a tág felhasználási területű, széles körben forgalmazott közszükségleti cikkek megfelelő fedezetet nyújthatnak. Ugyancsak elfogadják fedezetként az értéktartó nemesfémet is, bár ez esetben gyakran beszámítják a költségek közé az őrzésre fordított összeget. A gépek a nehezen mobilizálható fedezetek csoportjába tartoznak. Ekkor a bank a minősítésnél az eladhatóságot és a könynyű elszállíthatóságot ugyanúgy beszámítja, mint a gép vagy berendezés értékállóságát. A hitelintézet azt is figyelembe veszi, hogy az adott gép mennyire használható általánosan, és mennyire periodikus a felvevőpiac, továbbá mennyire speciális az a termék. Csak üzemelő gépet, berendezést fogadnak el zálogtárgyként.

Az ingatlanok a gyakran alkalmazott fedezetfajták közé tartoznak. A telkeknek és a házas ingatlanoknak is több típusuk van, attól függően, hogy milyen célra használják őket, azaz lakás, üdülés, kereskedelmi, illetve ipari és egyéb rendeltetés alapján üzemeltetik. Fedezetként való elfogadásuk esetén a bankok különbiztosítékokat is kikötnek a legtöbb esetben, így még plusz fedezetként értékpapírokat vagy más eszközöket kérnek.

A lakatlan ház jó fedezet

Az ingatlanok között a legelterjedtebb a lakóingatlanok előfordulása. Lakott családi házat, öröklakást, társasházat, üdülőt nem szívesen vesznek nyilvántartásba fedezetként, mert ezek nehezen értékesíthetők. Előfordulhat viszont, hogy a hitel összegéhez képest csupán 20 százalékban fogadják el fedezetként az adott ingatlant.

A beruházott vagyon mint fedezet építkezési vállalkozások finanszírozásánál és beruházások hosszú lejáratú hitelei biztosítékaként jöhet szóba. A lakásépítést finanszírozó hitelek is e kategóriába tartoznak. A bankgarancia vagy más típusú intézmény, esetleg vállalat garanciája mint fedezet, megbízhatóságát a garantőr, illetve a kezes adósminősítése határozza meg. Feketelistán vagy csődjegyzékben szereplő adósok garanciavállalását nem fogadják el, illetve ha az adós időközben került ebbe a helyzetbe, a már elfogadott fedezetet visszaminősítik a bankok, illetve fedezetmegerősítést kérnek.

Tóth Balázs

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem