A munkaadói szervezetek év végén megteszik javaslataikat a közterhek változásához. Év elején azonban kiderül, hogy ismét a kormányzaté volt az utolsó szó, aztán később egyeztetésre hívják őket...
Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára: A Kereskedők és Vendéglátók Érdekképviseleti Szervezete szerint a pénzügyi kormányzat új taktikát alkalmaz, amikor ahelyett, hogy könnyítene a vállalkozók adminisztrációs terhein, növeli azokat. Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára úgy véli, a kormányzat az utóbbi másfél év alatt több olyan intézkedést is hozott, amely nem egyszerűen adminisztrációs, hanem pénzügyi terheket is ró a vállalkozásokra.
A vállalkozókat súlyosan érintette például a készpénzfizetést korlátozó intézkedés, amellyel megnövekedtek a banki költségek. A működési engedélyek megújítása újabb illetékfizetési kötelezettséggel járt, és a főtitkár szerint havi 4-5 ezer forintos többletkiadást ró a vállalkozókra az év végi új számviteli szabályozó, amely a pénztárgépek éves letöltéséről rendelkezik. Szintén költségnövelő a társadalombiztosítási adminisztrációs terhek növekedése, amelynek teljesítéséhez új nyomtatványokra, mágneslemezre és egyébre van szükség, ami a számítások szerint 2500-3000 forint többletteher. A kisvállalkozások nagy részénél nincs számítógépes infrastruktúra, ha pedig külső céget bíznak meg az adminisztrációs feladatokkal, szintén növekszenek a költségek.
A KISOSZ szerint a folyamatosan növekvő működési kiadások miatt a vállalkozók számának csökkenésére, a munkanélküliségi mutatók romlására kell számítani. Antalffy Gábor hangoztatta: a KISOSZ részt vesz a megkésett érdekegyeztető tárgyalásokon, amelyek – tekintettel a tb-bevallás körül kialakult botrányos helyzetre és a miniszterelnök beavatkozására – megegyezéssel kecsegtetnek.
Indokolatlan terhek
Pataki János, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke: Az Ipartestületek Országos Szövetsége elismeri és komolyan veszi, hogy információkra mind a társadalombiztosításnak, mind az adóhivatalnak szüksége van, azonban az adminisztrációs terhek legutóbbi növekedését a "bürokrácia csúcsának" minősíti. Pataki János, az IPOSZ alelnöke kifejtette, adózásban ugyan nem növekedtek a terhek – igaz, nem is csökkentek –, a tb-jogszabályváltozások viszont elviselhetetlenné teszik az adminisztrációt. Pataki János emlékeztetett arra, hogy vannak olyan alapnyilvántartások, amelyek minden vállalkozóra egyformán kötelezők. Ilyen (a teljesség igénye nélkül) a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, a szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, az önellenőrzés, a szállítók, a vevők analitikus nyilvántartása stb. A legtöbb nyilvántartási kötelezettség az alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos.
Pataki János szerint az újabb adminisztrációval kapcsolatos intézkedések – a havi tb-bevallás, a számítógépes adathordozón való adattovábbítás, a befizetési igazolás benyújtása – indoklatlan többletteher. A vállalkozóknak, különösen a kezdőknek és a kisvállalkozóknak a munka mellett kevés idejük van arra, hogy az előírásokat böngésszék. Sokuknak számítógépe sincsen. Ha erre kell a tőke, az iparosok nem lehetnek a munkahelyteremtés bázisai – vélte Pataki János.
Az IPOSZ egyébként részt kíván venni a Pénzügyminisztérium által kezdeményezett egyeztetéseken – abban a reményben, hogy ezek legalább valamelyes haszonnal járnak.
Az egyeztetés hiánya
Palotás János, a VOSZ elnöke: A vállalkozói közterhek szintje változatlanul magas, az adó és az egyéb terhek együttes mértéke esetenként megoldhatatlan gondok elé állítja a vállalkozókat. Nemzetközi összehasonlításban a vállalkozói terhek példátlan mértékűek, s noha szerkezetükben végbement bizonyos átrendeződés, a mérték összességében nem csökkent.
Ha már érdemi csökkenés nem is történt, semmi sem indokolja, hogy az adminisztrációs terhek elviselhetetlenül bonyolulttá váljanak – hívta fel a figyelmet a VOSZ elnöke. – A vállalkozóknak a jogszabályok láttán az a benyomásuk támad, hogy a szabályalkotók a minimális információval sem rendelkeznek a vállalkozások mindennapi életéről, feladataikról, felszereltségükről. Ezért lett volna szükség az egyeztetésekre a jogszabály előkészítői és a vállalkozói szervezetek között. Jó példa erre a tb-bevallás mágneslemezen való benyújtásának problémája. Kétségtelen, hogy a floppy korszerű adathordozó, de a józan észnek mond ellent, ha már most, a vállalkozások jelenlegi felszereltségi állapotában is elvárják alkalmazását. Kötelezővé tételekor senkiben fel sem ötlött, hogy a vállalkozók a szolgálati háttér megteremtéséhez segítséget kapjanak. A vállalkozók joggal várták volna el a kormányzat nagyvonalúságát, hogy ha már a terheken nem is enyhít, de legalább a bürokrácia oldaláról könnyítéseket ad – vélte Palotás János.
A VOSZ természetesen részt kíván venni a Pénzügyminisztérium által kezdeményezett egyeztetéseken. Nem kerüli el azonban a figyelmét, hogy a kormány részéről az egyeztetésekre nem akkor van fogadókészség, ha ezt az érdek-képviseleti szervezetek szükségesnek tartják és szorgalmazzák, hanem akkor, amikor egy-egy intézkedésből botrány kerekedik, és esetleg a miniszterelnök beavatkozásával kell megoldani a helyzetet.
Magyar csoda
Sümeghy Csaba, az OKISZ elnöke: A Magyar Iparszövetségnek régóta hangoztatott véleménye, hogy az állami bevételek jobban növekedtek volna, és a gazdaság régen növekedésnek indult volna, ha a közterheket az állam nem ilyen mértékben állapítja meg.
Itt nemcsak az európai élvonalba tartozó adórendszert kell érteni, hanem a hozzá tartozó egyéb elvonásokat, a társadalombiztosítást és annak perifériáit – gondolok itt a természetbeni elvonásokra, a táppénz után fizetendő tb-járulékra – amit mellesleg az OKISZ alkotmányellenesnek tart, és emiatt nemrégiben az Alkotmánybírósághoz fordult.
Magyarországon az elvonás ismert mértéke mellett csodának kell nevezni, hogy a gazdaság növekedésnek indult. Úgy gondolom, hogy ez a növekedés nem a kormány vállalkozásbarát politikájának köszönhető, hanem annak, hogy a magyar gazdaság több mint 80 százaléka magánkézben van.
Lehetett volna ezzel ellentétes intézkedéseket is hozni, például a kockázati tőkét nem most kellett volna ráengedni a gazdaságra, hanem már három évvel ezelőtt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már akkor felhívta erre a figyelmet egy tanulmányban, mégis cikluskésésben van a kockázati tőke működése. Nem elég, hogy nagy terhek vannak a magyar vállalkozói rétegen, hanem megítélésünk szerint hiányoznak azok az ösztönzők is, amelyeket a kormány megteremthetett volna. Azok az eljárások, amelyek eddig is adminisztrációs tehernek tűntek, inkább pénzügyi manőverek, hiszen például az APEH adminisztrációs ürügygyel jogtalanul és kamatmentesen használja a vállalkozó pénzét, például az áfa és a különböző adónemek visszaigénylésekor. De ma már ez teljes mértékben áttekinthetetlen, és olyan pluszterheket ró a vállalkozókra, amelyeket az állami költségvetésnek kellene finanszíroznia – gondolok itt például a legújabbakra, a tb-járulék-bevallással kapcsolatos eljárásokra. Az OKISZ természetesen ezzel kapcsolatban is tett lépéseket.
A Pénzügyminisztérium kezdeményezését az érdekegyeztetésre elkésettnek tartjuk, hiszen erre vonatkozóan korábban a beérkező ellenzéki módosító indítványokat lesöpörte az asztalról a kormány képviselője – mondta Sümeghy Csaba.
