301 talált cikk a közszolgálati jogviszony kifejezésre

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?

Kérdés: Nehezen kezelhető és félreértelmezhető a szabadságmegváltás gyakorlata a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdése alapján. Egy gyakorlati példán keresztül szeretném kérni a jogalkalmazási módot. Egy jogviszony megszűnik az év utolsó napján. A le nem töltött szabadság 5 munkanap. A köztisztviselő újabb közszolgálati jogviszonyt létesít január 6-án (szintén polgármesteri hivatalban), melyről a munkáltató értesíti a korábbi munkáltatót. A megváltással érintett arányos szabadságából (5 munkanap) a korábbi közszolgálati jogviszony megszűnése (2024. XII. 31.) és az új közszolgálati jogviszony létesítése (2025. I. 6.) közötti időtartamra eső szabadságot kell megváltani. Mi a számítás alapja, az 5 munkanap megváltással érintett szabadság, vagy az évre megállapított 32 munkanap szabadság? Ha 5 munkanapot kellene megváltani, és pont 5 munkanap a két jogviszony között a „szakadás”, ezt kell a régi munkáltatónak kifizetnie?

Kérdés: A hivatalunknál foglalkoztatott jegyző munkakörét szeretnénk közös megegyezéssel osztályvezető munkakörre módosítani, és jegyzői pályázatot kiírni a helyére. Munkajogi tekintetben szabályos-e, ha a jegyző munkakörét közös megegyezéssel osztályvezetőre módosítjuk, illetményét nem csökkentjük, jogviszonyát nem szüntetjük meg? Amennyiben nem szabályos a fenti megoldás, hogyan járunk el jogszerűen?

Kérdés: 2024. október 1. napján érkezett hozzánk az új jegyző, egy másik polgármesteri hivatalból. Az előző helyen 45 munkanapról állítottak ki igazolást a megmaradt szabadságról. Ez több, mint az éves szabadsága, és arányosítva sincs. Kérhetek-e új részletező szabadságkimutatást? Az előző évi megmaradt szabadságát nem az előző helynek kell kifizetni, és csak a 2024. éves szabadságból megmaradt arányosított szabadságát hozza magával? Nem áthelyezéssel jött.

Kérdés: Polgármesteri hivatalok közötti végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő jogosult ugyanarra az illetményre, amire jogosult volt az előző hivatalnál? Ott személyi illetményben részesült. A Kttv. 235. §-a alapján a személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?

Kérdés: Közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzése esetén van-e következménye annak, ha a köztisztviselő a Probono felületén nem végzi el a munkáltató által előírt képzéseket?

Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?

Kérdés: 1. A köztisztviselőnknek van egy angol középfokú írásbeli (2019. január 10-én szerezte) és egy angol középfokú szóbeli nyelvvizsgája (2019. augusztus 14-én szerezte). A Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése alapján, ami visszautal az (5) bekezdésre, megadtuk részére nyelvvizsgánként a 30-30% idegennyelv-tudási pótlékot, külön-külön 30%-ot az írásbelire és a szóbelire (11.595 + 11.595 forintot). A Kttv. 141. §-ának (5) bekezdése ugyanis a pótlék mértékéről úgy rendelkezik, hogy az nyelvvizsgánként 30-30%. A Kttv. kommentárja szerint a kiemelt nyelvekből szerzett csak szó- vagy írásbeli vizsga a díjazás szempontjából egyenértékű az egyéb nyelvekből szerzett komplex nyelvvizsgával. Helyesen jártunk-e el a 30-30% pótlék megállapítása során? 
2. Az említett kolléga angol nyelvből megszerezte a felsőfokú írásbeli nyelvvizsgát, amit ezt követően egy hónap múltán tudott bemutatni, de sajnálattal látjuk, hogy a Kttv. 141. §-ának (8) bekezdése közép- és felsőfok esetén az illetményalap 40%-át adja meg idegennyelv-tudási pótlékként. Jelenleg nyelvvizsgánként kap 30-30%-ot, ami összesen 60%. Ha figyelembe vesszük a felsőfokú írásbelit, ami viszont csak 40%, a kolléga láthatóan rosszabbul jár az illetménye tekintetében. Hogyan járjunk el ebben az esetben? 
3. Ha egy kolléga a közszolgálati jogviszonya alatt szerez nyelvvizsgát, azt a munkáltató részére történő bemutatástól kell-e figyelembe venni, vagy a megszerzést követő naptól kellene már a pótlék hatályát beállítani, és részére azt megállapítani?

Kérdés: Önkormányzatunknál a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők esetében a munkaidő-beosztás az általános munkarendnek megfelelően napi nyolc óra munkaidőben történik. A Kttv. 91. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait, és azt az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Ez alapján az Mt. 96. §-ában foglaltak – a kötetlen munkarend szabályai – alkalmazhatóak-e? A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként vagy általánosságban is megállapíthat-e ez alapján kötetlen munkarendet a köztisztviselőkre vagy egyes munkakörökre tekintettel?