517 cikk rendezése:
21. cikk / 517 Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?
22. cikk / 517 Várandós önkéntes tartalékos szolgálatteljesítése
Kérdés: Várandós kismama önkéntes tartalékos törzsőrmesterként állandó/tartós behíváson tartózkodik több mint fél éve. A kismama folyamatos foglalkoztatásban van, várandósságát közölte a felettesével, aki erre reagálva azonnal passzív állományba akarja őt tenni, arra hivatkozva, hogy nem tud részt venni a kiképzéseken, pedig egyébként irodai munkakört lát el, és felmentéssel rendelkezik egyenruha viselése és kiképzésen történő részvétel alól. A várandós nő a 2011. évi CXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól. Tehát mentesül a munkakötelezettség alól, de ugyanúgy jogosult az alapbérére a kismama?
23. cikk / 517 Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül
Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?
24. cikk / 517 Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően
Kérdés: A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a munkáltató az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Tudomásom szerint sem a Kttv., sem a Kjt. nem zárja ki ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Van olyan törvényi paragrafus, amelyre hivatkozva a munkáltató megtagadhatja ezt az illetménykorrekciót GYED-ről, illetve GYES-ről visszatérő édesanyák tekintetében?
25. cikk / 517 Távol lévő pedagógus – a helyettesítésének díja
Kérdés: Pedagógus helyettesítése és a helyettesítési óradíj összegének meghatározásában kérném szíves segítségüket két esetben. A pedagógus 2025. I. 20-tól a tanév végéig a munkáltató által engedélyezve távol van, az egyik kolléga vállalta heti 10 órában az ő délutáni helyettesítését. Ez tartós helyettesítés, az óradíjat hogyan kell számolni? A másik esetben a pedagógus 2025. I. 21-től kórházba került, az ő távolléte esetében kb. 3-4 héttel számolunk, a helyettesítését végző kollégák helyettesítését és a helyettesítési óradíjakat hogyan kell helyesen számolni?
26. cikk / 517 Jegyzőből osztályvezető
Kérdés: A hivatalunknál foglalkoztatott jegyző munkakörét szeretnénk közös megegyezéssel osztályvezető munkakörre módosítani, és jegyzői pályázatot kiírni a helyére. Munkajogi tekintetben szabályos-e, ha a jegyző munkakörét közös megegyezéssel osztályvezetőre módosítjuk, illetményét nem csökkentjük, jogviszonyát nem szüntetjük meg? Amennyiben nem szabályos a fenti megoldás, hogyan járunk el jogszerűen?
27. cikk / 517 Köznevelési patthelyzet
Kérdés: Óvodapedagógus anyukát GYES-ről visszatérve a munkáltató nem tudja a kinevezésben foglalt intézményben foglalkoztatni. Ebben az esetben felmentéssel megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt, ha az anyuka nem hajlandó másik intézményben munkát vállalni? Jogosult kérvényezni a gyermek 8 éves koráig a munkavégzés helyének megváltoztatását? Illetve az anyukának lemondás esetén kötelező letölteni a 90 napos lemondási időt?
28. cikk / 517 Áthelyezés polgármesteri hivatalok között – az illetmény összege
Kérdés: Polgármesteri hivatalok közötti végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő jogosult ugyanarra az illetményre, amire jogosult volt az előző hivatalnál? Ott személyi illetményben részesült. A Kttv. 235. §-a alapján a személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg.
29. cikk / 517 Vezetői megbízás megszűnése és a díjazás
Kérdés: Hogyan járunk el helyesen az alábbi esetben? Egy Kjt.-s alkalmazottunk, aki szakmai munkakörén túl vezetői megbízással rendelkezett, vezetői megbízása a határozott idő lejártát követően megszűnt, meghosszabbításra nem került. Esetében az illetményét milyen formában kell meghatározni? Az alapmunkakörébe visszahelyezzük, a bére viszont miként kellene, hogy változzon? Az alapmunkaköréhez tartozó illetményt kell meghatározni? Jól gondoljuk, hogy továbbra nem jár neki az a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, amit gyakorlatilag a vezetői megbízásért kapott? Illetve mi az, amire még gondolni kellene?
30. cikk / 517 Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek
Kérdés: Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.
