611 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?

Kérdés: Az egyetemi diploma mellékletét képező, a „specializáció követelményeit teljesítette” irat a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében szereplő iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítésnek minősül? Erre hivatkozással a diploma melléklete alapján a közszolgálati tisztviselő részére megállapítható-e a képzettségi pótlék?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott 2025-ben elérte a huszonöt éves jubileumi jogosultságot. Ezt megelőzően a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állt, és részére ott a huszonöt éves jubileumi jutalom kifizetésre került, tekintettel arra, hogy a szolgálati időt másfélszeres szorzóval számolták. Ha jelenleg a közalkalmazotti jogviszonyban elérte a huszonöt évet, ki kell-e fizetni neki a huszonöt éves jubileumi jutalmat a Kjt. szerinti számítás okán, vagy nem, mert a huszonöt éveset már megkapta a másik törvény számítása alapján?

Kérdés: A Kttv. 151. §-a rendelkezik a köztisztviselők cafeteriajuttatásáról, mely többek között kimondja, hogy nem jogosultak e juttatásra azon távollét időtartamára, amelyben illetményre sem jogosultak. Az egybefüggő, 30 napot meghaladó távollétbe beletartozik-e a keresőképtelenség (betegszabadság, kórházi ápolás, táppénz) időtartama?

Kérdés: Gyermekjóléti intézményünkben a főállású iskolai védőnőnk visszajön fizetés nélküli szabadságról, de a helyettes védőnőt is szeretnénk megtartani, de nem ugyanebben a munkakörben, a státusz hiánya miatt. Üres állásunk van a gyermekjóléti szolgálatnál, és oda családsegítőnek szeretnénk felvenni mentesítéssel, míg megszerzi az ehhez szükséges képesítést. A jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyt kinevezésmódosítással lehet-e közalkalmazotti jogviszonyra módosítani? Hiszen ugyanaz a munkáltató, bár teljesen más a kormányzati funkció, a jogviszony kódja, megnevezése, a kulcsszám, a bértábla, a munkakör. Avagy megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszony, és teljesen új lesz a Kjt.-s családsegítői jogviszonya? Az illetménye sajnos jóval kevesebb lesz. A besorolást illetően, az új munkakörnél a főiskola miatt F-be sorolhatjuk, és a diploma megszerzésétől minden jogviszonyt beszámíthatunk neki a besoroláshoz (védőnő volt minden helyen eddig)?

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott több telephellyel rendelkező intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Kinevezésében a munkavégzés helyeként az intézmény székhelye van feltüntetve. A munkáltató a kinevezéstől eltérő foglalkoztatáson túl milyen jogszerű munkáltatói intézkedéssel helyezheti át a közalkalmazottat véglegesen másik telephelyre ugyanazon helységen belül?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?