461 cikk rendezése:
11. cikk / 461 Köztisztviselői díjazás és az új garantált bérminimum
Kérdés: Helyesen járunk-e el évek óta a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, nem személyi illetményben részesülő köztisztviselők tekintetében, amikor a minimálbér és a garantált bér emelkedésekor az alapilletmény változatlan marad, és a garantáltra való kiegészítéséhez adjuk hozzá azt az összeget, amennyivel nőtt a garantált bérminimum? Így 2023 decemberében ezeknek a kollégáknak 29.600 Ft-tal emelkedett a garantáltra való kiegészítése. Felmerült a gyanú, hogy csak az új garantált bérminimum összegéig, azaz 326.000 Ft-ig lehetett volna legfeljebb elmenni a kollégák illetménye tekintetében. Így ugyanis lehetséges, hogy mindig sokkal többet kaptak, mint kellett volna, amit a mostani február végi illetményeltérítésnél azért lehet még korrigálni. Szeretnénk a jövőben helyesen és pontosan meghatározni az év eleji (év végi) illetményeket.
12. cikk / 461 Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása
Kérdés: Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?
13. cikk / 461 Vezetői köztisztviselői illetmény megállapítása
Kérdés: A Kttv. rendezi a köztisztviselők, ezen belül a vezetők illetményét. Az illetmények alakulását a költségvetésben határozza meg a képviselő-testület, így a vezetők esetében egységes fix összeget, ami eltérhet a törvény szerinti besorolástól. Ha nem személyi illetményt állítunk be részükre, hanem a törvény szerinti illetményrendszer alapján soroljuk be a főosztályvezető-helyetteseket, adható-e részükre "pluszban" egyéb pótlék, illetve elvehető-e valamely pótlék (esetleg az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék: angol, német, francia), hogy a testület által megállapított egységes vezetői illetményt kapják? A közös önkormányzati hivatalban az irodavezetők főosztályvezető-helyettes besorolásban szerepelnek, az ő esetükben megfelelő lehet-e, hogy az alapilletményre a 30%-os területi illetménypótlékot, a 7,5%-os vezetői pótlékot, illetve aki rendelkezik nyelvvizsgával, azoknak a nyelvvizsgapótlékot is kalkulálni kell, vagy ezek közül bármelyik elvehető? Kérem szíves segítségüket az illetményük helyes megállapításához! A problémát a nyelvvizsga okozza, mert ezzel nem érvényesül az egységes vezetői illetmény.
14. cikk / 461 Garantált bérminimum alkalmazása a pedagógusok esetében
Kérdés: Változik-e a pedagógusok bére a 2023. december 1-jei garantált bérminimum emelése miatt? Például: Pedagógus I/2: 2023. 07. 01.: alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 77.160 Ft-tal = garantált bérminimum 296.400 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 94.848 Ft = összesen 391.248 Ft, minimális illetményre emelés + 18.752 Ft = minimális illetmény = 410.000 Ft/hó. 2023. 12. 01-től az alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 106.760 Ft = garantált bérminimum 326.000 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 104.320 Ft = összesen 430.320 Ft/hó. Vagy mivel a Pedagógus I. kategória illetménye összességében 2023. november 1-jétől nem lehet kevesebb, mint 410.000 Ft/hó, és ez az összeg már magasabb, mint a garantált bérminimum (326.000 Ft/hó), ezért nem kell figyelembe a 2023. decemberi garantált bérminimumra vonatkozó emelést?
15. cikk / 461 Illetménypótlék elévülése
Kérdés: Amennyiben valakinek a Kttv. szerinti jogviszonya 2019. október 13. napjától 2020. december 31. napjáig tartott, részére idegennyelv-tudási pótlék nem került kifizetésre, és ennek igényét 2023. október 30. napján jelzi e-mailben, figyelembe véve a hároméves elévülési időt, részére 2020. október 30. – 2020. december 31. napjáig kell kifizetni az elmaradt illetménypótlékot?
16. cikk / 461 Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt
Kérdés: Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.
17. cikk / 461 Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek január 1-jétől
Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
18. cikk / 461 Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény
Kérdés:
A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?
19. cikk / 461 Jogviszonyváltást elutasító pedagógus végkielégítése
Kérdés: A Púétv. 158. §-ának (6) bekezdései szerint, aki nem fogadta el a jogviszonyváltást, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti, őt megillető illetmény alapulvételével végkielégítésre jogosult. Egyházi fenntartású intézményben, a jelenleg Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatott pedagógus esetén mi a végkielégítés alapja? Konkrétabban: bele kell számolni a végkielégítés alapjába az Nkt. szerint meghatározott ágazati pótlékot és rendszeres pótlékokat, amelyek a havi munkabér részét képezik?
20. cikk / 461 Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idők
Kérdés:
Polgármesteri hivatalba 2023. november 15. napjától, közszolgálati jogviszonyban köztisztviselő kinevezésére került sor. A köztisztviselő kinevezését megelőzően múzeumban dolgozott. 2018. augusztus 1. napjától 2020. október 31. napjáig közalkalmazotti jogviszonyban, majd a Módtv. rendelkezései alapján közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése rendelkezik továbbá arról is, hogy "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell." A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számításakor hogyan járunk el helyesen? A múzeumnál töltött idejét teljes egészében beszámíthatjuk-e, függetlenül a jogviszonyok fajtájától, vagy kizárólag csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakot vehetjük figyelembe?
