51. cikk / 1260 Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás közlése postai úton
Az Mt. 15. §-ának (4) bekezdése szerint, az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. Munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatok körébe tartozik a felmondás, azonnali hatályú felmondás (próbaidő alatti és annak lejártát követő esete is). A közlés történhet személyes, postai vagy elektronikus úton. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A (2) bekezdés a) és b) pontjai részletezik, hogy a postai úton, tértivevénnyel feladott jognyilatkozatot mikor kell kézbesítettnek, vagyis közöltnek tekinteni. A postai úton közölt felmondás esetén a felmondási idő az a) vagy b) pontban foglalt esetek figyelembevételével megállapított közlési dátumot követő naptól indul, és a felmondási idő lejártával szűnik meg a munkaviszony. Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony megszűnésének dátuma az a) vagy b) pont szerinti közlési dátummal egyezik meg. Ez egyaránt vonatkozik a próbaidő alatti és annak lejártát követő esetekre is. A próbaidő alatti közlést érintő változás 2023. január 1-jétől, hogy nem kell a próbaidő tartama alatt megérkeznie az azonnali hatályú felmondást tartalmazó levélnek a címzetthez, elégséges, ha azt még a próbaidő során postára adják, vagyis akár a próbaidő utolsó napján [Mt. 26. § (2) bek.]. Mivel az azonnali hatályú felmondás közlésére is az általános szabályok vonatkoznak, próbaidő alatt postázott jognyilatkozat esetén is a közlési (átvételi) dátum lesz a munkaviszony megszűnésének napja, még abban az esetben is, ha a próbaidő utolsó napján adják fel a levelet, tehát azt mindenképp csak próbaidőn túl veszi át a címzett. Helyes-e az eddigi levezetésem?
Az azonnali hatályú felmondásról szóló okiratból ki kell derülnie a közlő fél azonnali hatállyal történő munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó szándékának, és annak, hogy a munkaviszony vége mely időpontra esik. Postai úton közölt azonnali hatályú felmondásban elegendő-e konkrét dátum helyett azt feltüntetni, hogy a közlés napjával [Mt. 24. § (2) bek. a) vagy b) pont] szűnik meg a munkaviszony, tekintve, hogy előre bizonyosan nem lehet tudni, mikor kerül kézbesítésre a jognyilatkozat? Amennyiben nem, milyen dátumot kell beleírni?
52. cikk / 1260 Cafeteria szülési szabadság alatt
53. cikk / 1260 Munkajogi telephely fogalma
54. cikk / 1260 Szakképzési munkaszerződés megkötése
55. cikk / 1260 Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya
56. cikk / 1260 Bírósági ülnök munkaidő-kedvezménye
57. cikk / 1260 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a jogszerző idők
Tankerületi központunk gyógypedagógus munkakörben dolgozó pedagógusa 1999 és 2002 között (összesen: 3 év 7 hónapot) családgondozó munkakörben dolgozott egy foglalkoztatási, szociális és közművelődési kht. családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál. Az Oktatási Hivatal (OH) a minősítő eljárásban való részvételhez a kolléganő fenti időszakát elfogadta a gyakorlati idő beszámításához. Jól értelmezzük-e a jogszabályt azzal, hogy az OH-tól függetlenül a fenti időszakot a köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz jogosító időszaknak nem számíthatjuk be, mert sem a foglalkoztató státusza (és a foglalkoztatott jogviszonya) okán (közhasznú társaság, munkaviszony), sem a munkakör alapján (családgondozó nem pedagógus munkakör) nem felel meg a Púétv. 105. §-a (6)–(8) bekezdéseinek és a 401/2023. Korm. rendeletnek?