Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
Részlet a válaszából: […] ...és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ilyen esetben a naptári nap helyett egy megszakítás nélküli huszonnégy órás időtartam is tekinthető munkanapnak, például reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig. Ugyanez megtehető a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Kérelem – óvodapedagógusból asszisztens

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...kérelemnek azonban nem köteles eleget tenni, mérlegelheti, hogy az adott személyre melyik munkakörben van inkább szüksége.Ami a jogviszony időtartamát illeti: a Púétv. 40. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Munkaidőkeret tartamának módosítása

Kérdés: Adott egy hotel, ahol egyes részlegeken hathavi munkaidőkeretben dolgoznak. A hathavi keretnek október végén lesz vége. A vezetőség azt szeretné, hogy novembertől egy alkalommal háromhavi keret legyen, és ennek a háromhavi keretnek a végén visszaállnak a hathavi keretre. Természetesen a tájékoztatási kötelezettséggel tisztában vannak. Megoldható-e az éven belüli kétszeri keretmódosítás?
Részlet a válaszából: […] ...előírt legmagasabb mértéket [Mt. 94. §]. A munkáltató szabadon dönthet arról, hogy az aktuális munkaidőkeret lejárta után milyen időtartamú újabb keretet alkalmaz. Az egymást követő munkaidőkeretek tartama tehát változhat, évente akár többször is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben

Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a), d) pont], függetlenül attól, hogy az ténylegesen milyen időtartamban került teljesítésre. Így például, ha az általános teljes munkaidőben (napi 8 órában) és általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Szakszervezeti nyílt nap szervezése a munkahelyen

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a nyílt nap tartásának helyszínében az alábbiak miatt nem tud megegyezni. A munkáltató raktártelephelyén a szakszervezeti nyílt napok lebonyolítását a raktár feletti irodaszinten kívánja biztosítani. Az irodaszint 16.00-kor zár. Ez idő után senki sem éri el azt, még csak áthaladás céljából sem. A munkáltató erre hivatkozással a szakszervezeti nyílt napot 16.00-ig engedélyezi. Ezzel szemben a szakszervezet havi egy nyílt napot tud szervezni, így azt 16.00-nál tovább, 10.00 és 18.00 között tartaná. Ennek oka, hogy így lehetősége van elérni a délelőttös és a délutános műszakot is. (A délutános műszak első munkaközi szünete – amikor elérheti a délutános dolgozókat – 17.00-kor kerül kiadásra.) Tekintettel az irodaszint zárására, a szakszervezet azt javasolta, hogy a havi egy nyílt nap az ebédlőben kerüljön lebonyolításra, amelytől a munkáltató elzárkózott arra hivatkozással, hogy ezzel a szakszervezet sértené a munkavállalók pihenéshez és nyugalmához fűződő jogát. A munkáltató ragaszkodik álláspontjához, hogy a nyílt nap, ha havonta többször is, de kizárólag 16.00-ig, az irodaszinten kerüljön megtartásra, azonban a szakszervezet, mivel csak egy napot tud az érintett munkáltató telephelyén jelen lenni, szeretne minél több munkavállalót elérni. Jogosan zárkózik el a munkáltató a hosszabb nyílt nap tartásától? Az ebédlőben valóban jogszerűtlen szakszervezeti nyílt napot tartani? Meddig terjedhet a munkáltató korlátozási joga a szakszervezeti nyílt nap megtartását illetően?
Részlet a válaszából: […] ...tudjon kapcsolatot tartani. Konkrétabb törvényi előírás hiányában a feleknek kell megegyeznie, hogy ezen keretek mellett milyen időtartamban és milyen helyiséget használhat tevékenységéhez a szakszervezet. A kérdésből leírtak alapján mindkét megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Munkába járási költségtérítés – a kifizetés határideje

Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan alkothat belső szabályzatot arra nézve, hogy az elszámolás, kifizetés rendje miként történjen, de nem írhat elő olyan időtartamot, amely elteltével a munkavállaló már nem jogosult a költségtérítésre.A munkajogi elévülési idő 3 év [Mt. 286. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Köztisztviselő besorolása – a főiskolai tanulmányok

Kérdés: A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e 1987. szeptember 1. és 1990. június 30. időtartamú főiskolai képzésből hat hónap?
Részlet a válaszából: […] ...az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Átfedési időre járó díjazás

Kérdés: Óvodapedagógusok esetében egy csoportban dolgozó intézményegység-vezető részére fizethető-e átfedési időre járó többlettanítási díj?
Részlet a válaszából: […] ...átfedési időre – vagyis arra a legfeljebb 2 órás időtartamra, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el – akkor jár díjazás (többlettanítási óradíj) a Púétv. 130....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Előírt képzés – ha a köztisztviselő nem teljesíti

Kérdés: Közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzése esetén van-e következménye annak, ha a köztisztviselő a Probono felületén nem végzi el a munkáltató által előírt képzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...kell teljesítenie [273/2012. Korm. rendelet 9. § (1) és (3) bek.]. A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik, melynek időtartama négy év. A köztisztviselő a továbbképzési időszak egyes éveiben köteles megszerezni az ezen időszakban teljesítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

„GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése

Kérdés:

A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a köztisztviselőnek szükséges felmentési időt biztosítani, mely két hónap [Kttv. 68. § (1) bek.], és a felmentés időtartamának legalább a felére a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól a kívánságának megfelelően – legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
124