Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete

Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a harmincnapos felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján bizonyos időtartamokkal meghosszabbodik. Ugyanez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezet Eltérő megállapodás alcímében [Mt. 85. §], azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása – nyugdíj mellett

Kérdés: 2023. szeptember 1. óta öregségi nyugdíjasként dolgozom óvodapedagógus alkalmazásban megbízási szerződéssel egy önkormányzati óvodában, ami 2024. augusztus 31-ig szól. Mivel se szabadság, se más juttatás sem jár, ezért a következő nevelési évben határozott munkaszerződéssel folytatnám a munkát. Kérhetem a munkáltatót, hogy ebben a státuszban foglalkoztasson?
Részlet a válaszából: […] ...nincs, mivel a Púétv. nem zárja ki, hogy a munkáltató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban nyugdíjast alkalmazzon. A jogviszony időtartamára vonatkozóan a Púétv. 40. §-ának (1) bekezdése a következőket tartalmazza: a köznevelési foglalkoztatotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjas köztisztviselő felmenthetősége és a "nők 40"

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője jogosulttá vált a nők kedvezményes – negyvenéves jogosultsági idővel – nyugdíjára, melyet köztisztviselői jogviszonya mellett megállapíttatott és egyidejűleg szüneteltet is. Most megszüntetné közszolgálati jogviszonyát, a végleges nyugállományba vonulás mellett dönt. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjára hivatkozva felmentéssel megszüntethető-e közszolgálati jogviszonya? Jelenleg nyugdíjasnak minősül-e a 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, és akkor a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján menthető fel?
Részlet a válaszából: […] ...idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját részére megállapították már, és azt szünetelteti csupán. A munkáltató a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban

Kérdés: Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.
Részlet a válaszából: […] ...megszüntethető feltétel nélkül. Ugyanakkor, ha a vállalást a munkáltató nem kötötte feltételhez, vagy nem állapított meg időtartamot, amelyre vonatkozott (pl. belső gyakorlat kialakítása miatt határozatlan idejű a vállalás), akkor a (régi, 1992-es Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben

Kérdés:

Pótlékáltalány meghatározása esetén valamennyi pótlékot (pl. műszakpótlék, készenléti pótlék, vasárnapi pótlék) magában foglaló átalánypótlék meghatározható? Vagy pótléktípusonként eltérő átalánypótlékot szükséges megadni? Avagy mindkét opció alkalmazható? Az átalánypótlék köthető-e feltételekhez (pl. vasárnapi pótlék esetében 2 havi munkaidőkeretben legalább 2 vasárnapon történő munkavégzés; készenlét esetében legalább 5 alkalommal vállalt alkalmanként min. 8 óra készenléti időtartam vállalása)? Helyes-e az az értelmezés a műszakpótlék alkalmazása esetében, hogy abban az esetben jár a műszakpótlék, amennyiben a ledolgozott munkanapok 1/3-ában eltérő a munkakezdés időpontja, és megvalósul a feltétel, amennyiben az 1/3 időn belül legalább 1 napon a 4 órás eltérés fennáll? Azaz, példával élve, amennyiben egy munkavállaló 20 munkanapot dolgozik egy hónapban, 7 munkanapon kell megvalósulnia az eltérő munkakezdésnek, és a 7-ből 1 munkanapon – a fennmaradó 13 munkanaphoz képest – legalább 4 óra eltérés kimutatható a munkakezdés időpontjához képest?

Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Pótszabadság téves megállapításának következménye

Kérdés:

Közalkalmazotti jogviszonyban felhalmozott szabadság kiadására, illetve elévülésére vonatkozik kérdésünk. A közalkalmazott a 2016–2020. években rossz besorolás miatt több pótszabadságra lett volna jogosult, mint a megállapított és ténylegesen kiadott. A besorolás javításra került 2021. évben, azonban a pótszabadság csak ettől az évtől lett helyesen megállapítva, visszamenőlegesen nem. Most nyugállományba készül a kolléga, és kéri a 2016–2020. évekre meg nem állapított és ki nem adott pótszabadsága megállapítását, illetve megváltását a közalkalmazotti jogviszonya végével. Visszamenőlegesen meg kell-e állapítani, jogosult-e a szabadságra? Amennyiben igen, megteheti-e a munkáltató, hogy a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel töltött időtartama alatt a 2016–2020. évi plusz pótszabadságot adja ki? Vagy ebben az esetben érvényesíthető-e a hároméves általános elévülési szabály még a jogviszony fennállta alatt?

Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat a fizetési fokozatával egyező számú munkanap pótszabadság illeti meg, azzal, hogy e jogcímen nem jár pótszabadság az első fizetési fokozatban [Kjt. 57. § (1) bek.]. Ha a munkáltató tévesen állapítja meg a fizetési fokozatot, köteles a besorolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén

Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...és nem "szorítja be" a munkáltató a munka mennyiségével abba a helyzetbe, hogy ez a döntési joga ne érvényesüljön –, addig ezek az időtartamok rendes munkaidőként kezelendők, amire extra díjazás nem jár. Ha viszont az állapítható meg, hogy a munkarendje valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben

Kérdés:

Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00–14:00 és 14:00–22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00–13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?

Részlet a válaszából: […] ...napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a 24 órás időtartamukat úgy kell megállapítani, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartam a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap része legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama

Kérdés:

A 38/2024. Korm. rendelet szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni. A "365 napon (...) munkaviszonnyal rendelkezik" kitétel egy év – közszférában töltött – jogviszony meglétét feltételezi? És ehhez például 20 év jogviszonnyal rendelkező dolgozó 10 évvel ezelőtti közszférában eltöltött jogviszonya is beszámítható? Vagy csak a március 31. napját közvetlenül megelőzően szerzett jogviszony számítható be? Vagy a 365 napon belül bármennyi jogviszony elegendő a megjelölt munkáltatóknál? A másik kérdésem a "tárgyév március 31-ét megelőző" fordulatra vonatkozik. Ha új belépő dolgozóról beszélünk, és például szeptember 1-jén kezdődik a jogviszonya, esetében is a március 31-ét megelőző jogviszonyok vehetők figyelembe?

Részlet a válaszából: […] A jogszabályban meghatározott kedvezményű utazásra jogosulta) a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is – közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, szakképzési oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele

Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
Részlet a válaszából: […] ...bírói gyakorlat alapján nem lehet meghatározni pontosan azt az időtartamot, amelynek el kell telnie ahhoz a munkaviszony felmondással történő megszüntetését követően, hogy a munkáltató a felmondással érintett munkaköröket ismét új munkavállalókkal töltse be. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
6
7
8
126