19. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2009. június 8.
TARTALOM

Intézetünk két fő számára hirdetett meg pályázatot: egyiküket határozott idejű, másikukat pedig határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban kívánjuk foglalkoztatni. Az azonos végzettségű, pályakezdőként szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályázók közül csak a határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatandó közalkalmazott tekintetében van lehetőség a gyakornoki idő megállapítására, vagy erre sor kerülhet a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetében is?

A tanulmányi szabadsággal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Egy honlapon közzétett információ, valamint az Mt. 115. §-a szerint a munkavállalót vizsgánként négy fizetés nélküli szabadnap illeti meg. A kérdésem: az említett négy nap vizsgákra vagy vizsgaidőszakokra vonatkozik?

2007 januárjában kötöttünk kollektív szerződést. Az akkor hatályos Mt. alapján a kollektív szerződésbe az alábbi mondat került bele: "Az üzemi tanácsot a kollektív szerződés mellékletében meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg együttdöntési jog." Az együttdöntési joggal érintett tételeket tehát a mellékletben határoztuk meg, tételesen; az összes jóléti célú ingatlant felsoroltuk. Időközben a törvény módosult, ami alapján nem lehetne a jóléti célú ingatlan felett együttdöntési jogot gyakorolnia az üzemi tanácsnak. A törvényi változás ellenére még továbbra is van együttdöntési joga az üzemi tanácsnak ezen ingatlanok vonatkozásában?

Egy nagyobb áruházban ruházati boltot üzemeltetek. Az áruházzal kötött bérleti szerződés szerint köteles vagyok az üzletem nyitva tartását az áruház nyitva tartásához igazítani, ellenkező esetben megszegem a szerződést. Az áruház munkaszüneti napokon is nyitva tart, így ekkor köteles vagyok én is kinyitni. Van-e jogszerű megoldás arra, hogy munkavállalókat foglalkoztassak ezeken a napokon?

Cégünknél az adóhatóság ellenőrzést folytatott, amelynek során az egyik – Start kártyával foglalkoztatott – munkavállaló kártyája nem került elő. Az érintett mindenben megfelel a Start kártya-jogosultság feltételeinek, a kártyáját a munkaügyi központ kiállította, ami ezt követően eltűnt. Az adóhatóság, figyelemmel a kártya hiányára, megállapította, hogy cégünk a járulékfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, és a járulékkülönbözet megtérítésére kötelező határozatot hozott. Van-e lehetőség az eltűnt kártya pótlására?

Köztisztviselői kinevezést kaptam egy önkormányzatnál. A besorolásomkor a munkáltatóm figyelmen kívül hagyta azt az időszakot (2007. májustól novemberig), amikor alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoztam. Kérdésem, hogy tényleg nem számít-e be ez az idő a fizetésem megállapításánál?

Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?

Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?

Munkavállalónknak rendes felmondással szüntettük meg a munkaviszonyát, ezt követően – a felmondási idő első napján – bejelentette, hogy a felmondás jogellenes, mivel áldott állapotban van. Arra a kérdésünkre, hogy tudott-e erről aznap, amikor átadtuk a rendes felmondást, igennel válaszolt. Önök szerint valóban jogellenes a felmondás?

Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?

A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?

Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.

A szűkös költségvetésre tekintettel a képviselő-testület létszámcsökkentésről hozott döntést. A döntés végrehajtása érdekében a munkáltató meg kívánja hozni a megfelelő intézkedést és két közalkalmazottnak létszámcsökkentés jogcímén, felmentéssel akarja megszüntetni a jogviszonyát. A közalkalmazottak kérték, hogy négyórás részmunkaidőben láthassák el a továbbiakban a feladataikat. Kérdésem, hogy a munkáltató elbocsáthatja-e a közalkalmazottakat, vagy érdemben kell foglalkoznia a kéréssel?

Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?

Köztisztviselőként dolgozom, a munkahelyemen megállapodtam a főnökömmel, hogy leteszem a nyelvvizsgát, mert a munkámhoz szükséges a nyelvtudás. Le is tettem a felsőfokú nyelvvizsgát, és az interneten fenn van az eredményem. Ennek alapján sikerült a vizsgám, és a nyelviskola, ahova jártam, kiadott egy igazolást az eredményről. A munkáltatóm azonban mégsem akarja kifizetni a nyelvpótlékot, azt mondja, hogy látnia kell a vizsgabizonyítványt, és utána fizetik csak a pótlékot. Kérdésem, tényleg így van-e, és ha igen, akkor visszamenőleg fogom-e megkapni a pótlékot?

Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?

Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?

Munkavállalónk bejelentette, hogy lombikbébiprogramban kíván részt venni. Vajon mely időponttól áll fenn a rendes felmondással szembeni védettsége?

Start kártyával rendelkező, pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához kapcsolódóan a munkaadó részére nyújtható-e munkatapasztalat-szerzési támogatás?

Egyéni vállalkozóként élelmiszerboltot vezetek. A munkavállaló bolti eladóval felváltva állunk a pult mögött. A munkaügyi felügyelőség megbírságolt, mert május 1-jén a munkavállalót munkavégzésre osztottam be. Kérdésem az lenne, hogy ha a kereskedelmi törvény alapján munkaszüneti napon nyitva tarthatok, akkor valóban nem alkalmazhatok munkavállalót ezeken a napokon? Jogszerűen járt el a felügyelőség?

Az Mt. 131. § (1) bekezdésének j) pontja szerint évi 30 munkanap szabadságra vagyok jogosult. Hogyan lehet jogszerű munkáltatóm azon gyakorlata, miszerint a szabadságom egyötödét a pihenőnapjaimra számítja ki? A rendes munkaidő-beosztásom szerint hetente 4 munkanapon dolgozom, naponta 10 órát. Ettől függetlenül a törvény alapján kellene, hogy járjon a 30 munkanap szabadság. Kérem a segítségüket!