Üzemitanács-választás – vita kezdeményezése szakszervezet hiányában
Kérdés
Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 8-án (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 358
[…] értelmezése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy legalább az egyeztetés megkísérlése elengedhetetlen ahhoz, hogy az arra jogosult bírósághoz forduljon, figyelemmel arra, hogy a törvény kifejezetten az egyeztetés alapján hozott határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén biztosítja a bírósághoz fordulás jogát. Mindezek alapján véleményünk szerint az egyeztetés lefolytatása, illetve megkísérlése a bíróság előtti nem peres eljárás előfeltétele. A munkáltató által vitatott kérdés felmerülése esetén tehát egyeztetést kell kezdeményezni. Az Mt. valóban nem szabályozza azt az esetet, amikor a munkáltatónál nincsen szakszervezet. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az arra jogosultak el vannak zárva a jogorvoslati joguktól. Noha e kérdésben a bírói gyakorlat nem ad eligazítást, megítélésünk szerint analóg módon az Mt. azon megoldását kell alkalmazni, amely szakszervezet hiányában valamely szakszervezetet megillető jogosultság gyakorlását a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságra ruházza át (l. pl. Mt. 85/B. §, 94/B. §). A munkáltató együttműködési kötelezettségéből következően a helyben szokásos módon (pl. faliújság, hirdetmény, szórólap, elektronikus levél útján történő közléssel) és kellő részletességgel tájékoztatnia kell a munkavállalókat a vita felmerüléséről, a vitatott kérdésekről, az egymással ellentétes álláspontokról, és egyúttal fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét, hogy egyeztetés céljából hozzanak létre egy olyan eseti bizottságot, amely a képviselőikből áll. Mivel a munkavállalók képviselőiből […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 8-án (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 358
[…] értelmezése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy legalább az egyeztetés megkísérlése elengedhetetlen ahhoz, hogy az arra jogosult bírósághoz forduljon, figyelemmel arra, hogy a törvény kifejezetten az egyeztetés alapján hozott határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén biztosítja a bírósághoz fordulás jogát. Mindezek alapján véleményünk szerint az egyeztetés lefolytatása, illetve megkísérlése a bíróság előtti nem peres eljárás előfeltétele. A munkáltató által vitatott kérdés felmerülése esetén tehát egyeztetést kell kezdeményezni. Az Mt. valóban nem szabályozza azt az esetet, amikor a munkáltatónál nincsen szakszervezet. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az arra jogosultak el vannak zárva a jogorvoslati joguktól. Noha e kérdésben a bírói gyakorlat nem ad eligazítást, megítélésünk szerint analóg módon az Mt. azon megoldását kell alkalmazni, amely szakszervezet hiányában valamely szakszervezetet megillető jogosultság gyakorlását a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságra ruházza át (l. pl. Mt. 85/B. §, 94/B. §). A munkáltató együttműködési kötelezettségéből következően a helyben szokásos módon (pl. faliújság, hirdetmény, szórólap, elektronikus levél útján történő közléssel) és kellő részletességgel tájékoztatnia kell a munkavállalókat a vita felmerüléséről, a vitatott kérdésekről, az egymással ellentétes álláspontokról, és egyúttal fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét, hogy egyeztetés céljából hozzanak létre egy olyan eseti bizottságot, amely a képviselőikből áll. Mivel a munkavállalók képviselőiből […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
