172 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] felsőfokú iskolai végzettség a köztisztviselő által ellátott feladatkör szempontjából szakirányú legyen. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket.Ebből következően, ha az állásra pályázó személy a „projektmunkatárs” munkakörhöz tartozó feladatkörre a 29/2012. Korm. rendeletben előírt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, őt az I. besorolási osztályba kell besorolni. A kérdésben írt információk alapján nem tudjuk beazonosítani a 29/2012. Korm. rendelet szerinti feladatkört, hiszen projektmunkatársi feladatok a polgármesteri hivatal több tevékenységi köréhez, feladatköréhez is tartozhatnak. Mindebből következően, ha nem lenne szakirányú a pályázó felsőfokú végzettsége, őt a II. besorolási osztályba mint érettségivel rendelkező köztisztviselőt kell besorolni.A besoroláshoz – másrészt – szükséges közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő figyelembevétele tekintetében a Kttv. 8. §-ának (5)–(8) bekezdései az irányadók. A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy a közszolgálati tisztviselő besorolásánál [Kttv. 116. §] a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, így különösen a munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni. A köztisztviselő besorolásánál tehát valamennyi korábbi munkaviszonyát figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a munkaviszonyait nem a közszférában töltötte el. A nem pályakezdőként kinevezett köztisztviselőkre vonatkozó közigazgatásialapvizsga- és közigazgatásiszakvizsga-letételi kötelezettséget szintén a Kttv. 122. §-a szabályozza. A nem pályakezdőként kinevezett középfokú végzettségű köztisztviselőnek a kinevezésétől számított két éven belül, felsőfokú végzettségű köztisztviselőnek egy éven belül kell letennie a közigazgatási alapvizsgát. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik [Kttv. 122. § (2) bek.]. Továbbá, ha a nem pályakezdő köztisztviselő kinevezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát a kinevezésének időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A három év eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a Kttv. 116. §-a rendelkezésének megfelelően kell besorolni, és illetményét megállapítani [Kttv. 122. § (3)–(4) bek.].A fent írtakból következően, a nem pályakezdőként kinevezett köztisztviselőket az általános szabályok[…]

Részlet a válaszából: […] hogy a különböző munkavállalók munkája egyenlő értékű-e. Ennek körében a fentiek alapján figyelembe vehető a munkavállalók munkaerőpiaci helyzete, azaz még az azonos munkakörben dolgozó munkavállalók esetében is lehet okszerű értékelési szempont az, ha ez a helyzet eltérő. Ez alatt nem a munkavállalók lakóhelyét kell érteni, az a bérezés szempontjából irreleváns, hanem azt, hogy a több munkavégzési helyre irányadó munkaerőpiaci körülmények között van-e érdemi különbség (pl. elérhető, releváns munkaerő száma, a foglalkozáshoz kapcsolódó átlagkereset). Amennyiben igen, úgy a munkáltató ezt a munkabér meghatározása során figyelembe veheti. Fontos ugyanakkor, hogy az egyenlő értékű munka meghatározása során minden szempontot értékelni kell, és önmagában az, hogy a munkaerőpiaci helyzet egyes elemei eltérőek a munkavégzési helyek tekintetében, nem biztos, hogy elegendő az eltérő értékű munka meghatározásához. Ha jogszerűen került megállapításra, hogy a munkavállalók a különböző telephelyeken nem végeznek egyenlő értékű munkát, akkor nem lesznek jogosultak egyenlő értékű munkabérre sem – azaz az egyenlő bánásmód megsértésének megállapításához szükséges egyik feltétel nem áll fenn.Az egyenlő bánásmód megsértéséhez minden esetben kell egy védett tulajdonság, amin a megkülönböztetés (hátrányokozás) alapul. Ilyen lehet például a nem, vallási, politikai meggyőződés [Ebktv. 8. §]. Például, ha mindkét telephelyen az adott munkakörben csak férfiak dolgoznak, és egyenlő értékű munkát is végeznek (a fentiek szerinti különbségtétel nem állapítható meg), mégis eltérő a munkabérük, akkor sem[…]

Részlet a válaszából: […] (1) bek.], ugyanakkor nem illeti meg végkielégítés az Mt. 77. §-a alapján. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem befolyásolja a munkavállaló általi felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását: ez az állapot nem korlátozza a felmondása közlésében, és a keresőképtelenség tartama alatt általános szabályok szerint elkezdődhet a felmondási idő.Ha a munkavállaló 2026. április 6. napján betölti a hatvanötödik életévét (az öregségi nyugdíjkorhatárt), amennyiben ebben az időpontban rendelkezni fog az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja szerint nyugdíjasnak fog minősülni az öregségi nyugdíjra való jogosultság okán. Ha erre figyelemmel a munkáltató fel kíván mondani, akkor egyfelől köteles a felmondását írásba foglalni [Mt. 22. § (3) bek., 44. §]. Másfelől arra tekintettel, hogy a munkavállaló ekkor (2026. április 6. napján) nyugdíjasnak minősül, a munkáltató az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése alapján nem lenne köteles megindokolni a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését. Ha a munkavállaló ebben az időpontban még mindig keresőképtelen, az nem befolyásolná a felmondás jogszerűségét, ugyanis ez az állapot nem jelent felmondási tilalmat, csupán azzal járna, hogy a felmondási idő a betegség miatti keresőképtelenség megszűnését követően, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év múltán kezdődhetne meg. Mivel a kérdés alapján a munkavállaló 2025. május 16. óta keresőképtelen, ha 2025-ben ekkortól kezdve volt először betegszabadságon, a betegszabadság tizenöt napjával számolva 2026. május 31. napja lenne a felmondási idő első napja. Ha a betegszabadsága már előbb letelt, akkor azt követő egy év eltelte múltán kezdődhetne el a felmondási idő legkorábban, amennyiben ekkor még mindig keresőképtelen lenne a munkavállaló.A munkáltatói felmondás esetében a felmondási idő nem egységesen harminc nap, mivel a harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év után tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik (hacsak a felek hosszabb felmondási időben nem állapodtak meg, vagy kollektív szerződés ilyet nem állapított meg).A Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkaviszonyban töltött idő alapján munkaviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ezért az érintett munkavállaló korábbi közalkalmazotti jogviszonyát is számításba kell venni a felmondási idejének meghatározása során. Azt, hogy konkrétan mennyi ez alapján a felmondási idő, nem tudjuk megállapítani, hiszen nincs információnk arra nézve, hogy az érintett munkavállaló mennyi ideje állt a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban. Megjegyzendő azonban, hogy a felmondási idő számítása szempontjából az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni [Mt. 69. § (4) bek.].Mivel az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapított munkáltatói[…]

Részlet a válaszából: […] megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. A munkaszerződésben a munkavégzés helyeként meg lehet jelölni egy vagy több konkrét földrajzilag meghatározott munkavégzési helyet is. Így például azonosítható címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével, akár több telephelyet (lakásotthont), várost, vármegyét vagy akár Magyarország területét is. A kérdés szerinti helyzet, miszerint jelenleg a munkaszerződésekben csak egyetlen konkrét lakásotthon a munkahely, valóban azt eredményezi, hogy ezenkívül a munkáltató csak az Mt. 53. §-ában szabályozott munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján, külön utasítás szerint, vagy esetleg a felek megállapodása alapján jogosult ettől eltérő helyen foglalkoztatni a munkavállalót. Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként az összesen negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát azonban nem haladhatja meg (bár kollektív szerződés ettől eltérhet akár magasabb tartamot is meghatározva). Mindezek alapján az Önök által jelenleg alkalmazott megoldás nem szükségszerű[…]

Részlet a válaszából: […] átadni. A kérdésből arra következtethetünk, hogy a köztisztviselő keresőképtelensége jelenleg is fennáll, így azt az előbbiekben írottak szerint tudja igazolni a munkáltatónál. A Kttv. 79. §-ának a) pontja szerint a köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Függetlenül attól, hogy jogosult-e táppénzre vagy sem. Ha viszont egészségi állapota javulásának következtében munkavégzésre már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a köztisztviselőt keresőképessé kell nyilvánítania [102/1995. Korm. rendelet 5. §].Ha a köztisztviselő egészségi okból feladatai ellátására alkalmatlan, a közszolgálati jogviszonyt a munkáltatónak felmentéssel meg kell szüntetnie [Kttv. 63. § (2) bek. c) pont]. Ez esetben indokolt, hogy a munkáltatónál rendelkezésre álljon a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye, mely a felmentés okát alátámasztja. A 33/1998. NM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. A munkáltató vezetője soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet akkor is, ha a köztisztviselő egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. a) pont]. A kérdésben leírt helyzet ilyennek tekinthető. Amennyiben az alkalmassági vélemény szerint a köztisztviselő „nem alkalmas” az adott munkakörre, úgy a munkáltató alappal következtethet arra, hogy egészségi okból feladatai ellátására alkalmatlan, ez esetben – mivel a Kttv. mérlegelésre lehetőség nem biztosít – köteles megszüntetni felmentéssel a közszolgálati jogviszonyt [Kttv. 63. § (2) bek. c) pont]. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kttv. 63. § (3) bek.]. Mivel a legutóbbi keresőképtelenség 2025. április 1-jétől kezdődött, a köztisztviselő 2026 áprilisában bizonyosan már nem áll felmentési korlátozás hatálya alatt, ugyanis a Kttv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak a betegség miatti keresőképtelenség tartama, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig terjed ki a felmentési korlátozás hatálya. (A kérdésből nem állapítható meg, hogy 2025-ben volt-e betegszabadságon a köztisztviselő, ha igen, az meddig tartott pontosan). A felmentési korlátozás csupán azt jelenti, hogy a munkáltató a keresőképtelenség fennállta alatt is jogszerűen közölheti ugyan a felmentést, a felmentési idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség tartama, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. Feltéve, ha ez az állapot ilyen tartamban fennáll.Arra azonban minden esetben figyelemmel kell lenni, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A munkavállaló akkor részesül öregségi nyugdíjban, ha az ellátást jogerősen megállapították [Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont, (2) bek.].A jogszabályi rendelkezések értelmében a munkaviszony létesítése, illetve fennállása nincs kihatással a nyugdíj folyósítására. Ebből következően a nyugdíj a munkaviszony fennállása mellett is folyósítható a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló számára. Így egyidejűleg fennáll az öregségi nyugdíjra és a munkaviszonyból származó munkabérre való jogosultság is. Felhívjuk röviden a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását általános szabály szerint – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő[…]

Részlet a válaszából: […] rendelet 15. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Az ilyen munkavállalót – egyebek mellett – a munkahelyi pótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg [257/2000. Korm. rendelet 15. § (6h) bek. a) pont].A hivatkozott szabályt a 427/2025. Korm. rendelet állapította meg, amelyhez indokolás nem készült, így a jogalkotó feltehető akaratára következtetni nem, legfeljebb arról találgatni lehet.A Kjt. alapján az e törvény szerinti illetménypótlékok pótlékalapja a mindenkori költségvetési törvényben kerül megállapításra [Kjt. 69. §]. Ennek mértéke 2026-ban 20.000 Ft [2025. évi LXIX. törvény 64. § (1) bek. b) pont]. A 257/2000. Korm. rendelet által szabályozott pótlékok tekintetében pedig a felhatalmazást adó törvényi rendelkezés szerint végrehajtási rendeletben az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét lehet megállapítani [Kjt. 85. § (4) bek. f) pont].Bár a normaszöveg arra utal, hogy a kiegészítő bérpótlékot a felsorolt – például a kérdés szerinti esetben az Mt. szerinti – bérpótlékok alapján kellene megállapítani, azaz azok szolgálnának a kiegészítő bérpótlék pótlékalapjaként, erre kifejezetten sem a rendelet, sem a Kjt. maga nem utal – de lehet, hogy ez volt a jogalkotói szándék. Ilyen típusú felhatalmazó rendelkezést viszont a Kjt. nem ad, illetve a rendelet sem tartalmaz egyértelmű számítási módot. Mindezekből az általános értelmezési szabályok alapján az következik, hogy a kiegészítő bérpótlék pótlékalapja a Kjt. szerinti általános mérték (20.000 Ft).A Kjt. alapján a távolléti díj megállapításakor a Kjt. és az ágazati végrehajtási rendeletek szerinti illetménypótlékot, valamint a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Ennek alapján, mivel a munkaköri pótlékra és az arra tekintettel járó kiegészítő pótlék a közalkalmazottat folyamatosan megilleti, azokat az alapbérre vonatkozó szabályok alapján kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (2) bek., (3) bek. a) pont]. Ennek alapján az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályokat[…]

Részlet a válaszából: […] problémákra lehet hivatkozni, amelyeket a munkáltató ilyen módon még nem tett szóvá, vagy amelyek miatt nem adott például írásbeli figyelmeztetést.A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazotta) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagyb) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Kjt. 33/A. § (1) bek.].A munkáltató köteles mind a felmentést, mind a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a felmentés, illetve a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az indok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés jogát azonban csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni (objektív határidő). A tudomásszerzés időpontjának – ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni – azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják [Kjt. 33/A. § (2)–(3) bek.]. Mivel a közalkalmazott február vége óta minden bizonnyal nem dolgozik, és a kérdés megválaszolásának időpontjában – és vélhetően a legutolsó kötelezettségszegés óta is – már tizenöt nap eltelt, nem javasoljuk a rendkívüli felmentés közlését, hiszen a munkáltató már nagy valószínűséggel „kifutott” a szubjektív határidőből. Megjegyezzük, hogy egyébként nem kizárt, hogy a munkáltató a közalkalmazottal a keresőképtelenségének fennállása alatt közölje a rendkívüli felmentést, mivel ez utóbbinak nem képezi akadályát semmilyen felmentési tilalom vagy felmentési korlátozás. Ugyanakkor – álláspontunk szerint – a kérdésben írottakból inkább arra lehet következtetni, hogy a rendkívüli felmentésnek nem feltétlenül állnak fenn a feltételei: a közalkalmazott munkájával szemben felhozott kifogások, így a kommunikációs problémák, a proaktivitás és a pontosság hiánya, a beszámoló és a munkaterv hiányosságai, a rendezvény szervezésével kapcsolatban tapasztalható késlekedés, a nemtörődöm és hanyag magatartás inkább a felmentést alapozhatják meg nem megfelelő munkavégzés címén.A közalkalmazotti jogviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 82. és 83. §-a tartalmazza. Amennyiben a felmentés vagy a rendkívüli felmentés jogellenes, a bíróság a munkáltatót a közalkalmazott kérelme alapján kötelezi arra, hogy közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárát térítse meg a közalkalmazott részére. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkét havi távolléti díjának összegét. A közalkalmazott a kártérítésen túlmenően jogosult a végkielégítés összegére is, ha a közalkalmazotti jogviszonya jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy ha a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor a Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nem megfelelő munkavégzésre alapított felmentés miatt – nem részesült végkielégítésben. A közalkalmazott a kártérítés és – annak részeként – az elmaradt jövedelem helyett követelheti a munkáltató általi felmentés esetén irányadó felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget [Mt. 82. §].A közalkalmazott kérelmére a bíróság csak néhány esetben dönthet úgy, hogy helyreállítja a közalkalmazotti jogviszonyt. Ez csak akkor fordulhat elő, haa) a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéseaa) az egyenlő bánásmód követelményébe,ab) a joggal való visszaélés tilalmába,ac) az Mt. 65. §-ának (3) bekezdésébe (felmentési tilalmakba), vagyad) az Mt. 273. §-ának (1) bekezdésébe ütközött (a szakszervezeti tisztségviselők, a közalkalmazotti tanács elnökének munkajogi védelmébe),b)[…]

Részlet a válaszából: […] előtt” törvényi fordulat alapján a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött idő szempontjából értelemszerűen nem az életpálya során ilyen jogviszonyban ledolgozott valamennyi idő számít. Csak azok, melyeket az átalakulás érinthetett, vagyis a köznevelés rendszerében munkában töltött idők, hiszen csak ezek azok, amelyek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a végzett tevékenységre tekintettel egy tekintet alá eshetnek. A Púétv. 3. §-ának 17. pontja azt mondja ki, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló: a pedagógus-munkakörben és a nevelést és oktatást, óvodában a nevelést közvetlenül segítő (NOKS) munkakört betöltő személy. Ez alapján a felmentési időbe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő, 2024. január 1-je előtt pedig a pedagógus-munkakörben és a NOKS-munkakörben eltöltött idők vehetők figyelembe, akár közalkalmazotti jogviszonyban, akár munkaviszonyban.Második kérdésére a válaszunk: a Púétv. nem tesz különbséget a felmentési idő szempontjából a foglalkoztatottak között aszerint, hogy dolgoztak-e már korábban[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazták, már nem szünetel. Ténylegesen ugyanis továbbra is helyettesíteni kell a keresőképtelen várandós foglalkoztatottat, hiszen nem végez munkát. A Púétv. továbbá semmilyen, álláshelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Ha ugyanakkor a határozott időt kifejezetten a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság megszűnéséhez igazodóan kötötték ki, ezt indokolt közös megegyezéssel úgy módosítani, a határozott[…]