A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság 2004. május elsején megnyitotta munkaerőpiacát az akkor csatlakozó országok munkavállalói előtt. Az Egyesült Királyságban azonban a foglalkoztatottaknak – statisztikai célból – a munkába állást követő 30 napon belül regisztráltatniuk kell magukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország kétéves korlátozás után, 2006. május 1-jével tette szabaddá a munkavállalást, Olaszország pedig 2006. július 27. óta garantálja e közösségi alapjogot.
Könnyített eljárás
A további öt ország – bizonyos könnyítésekkel – ma is munkavállalási engedélyt követel a 2004-ben csatlakozók polgáraitól. Némely szakmákban – ahol munkaerőhiány van – így jár el Franciaország is 2006. május elseje óta. Mások mellett az építőiparban, a közmunkákban, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, a gépiparban, illetve a kereskedelemben – összesen 61 szakmában – a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül, gyorsított eljárással adják ki a munkavállalási engedélyt. Ugyanakkor a diákok és a kutatók - bizonyos körülmények között – szabadon vállalhatnak munkát Franciaországban. Egyezmény alapján – egy évig, szakmai, illetve nyelvi továbbképzés céljából - gyakornokok is dolgozhatnak.
Engedélyt követel Belgium is, de 2006. május 1-je óta a hiányszakmákban szintén a munkaerőpiac vizsgálata nélkül, gyorsított eljárással adják ki a munkavállalási engedélyt. Dánia viszont ezt csak akkor teszi meg, ha a munkavállalót teljes munkaidőben, az általánosan alkalmazott bér- és munkafeltételek, illetve az adott szervezetben érvényes kollektív szerződés szerint foglalkoztatják.
Jóllehet Ausztriában is munkavállalási engedély szükséges, de az idén január 1-jétől 50 szakmában könnyítéssel, azaz munkaerő-piaci vizsgálat nélkül engedélyezik a munkát. Ilyen szakma például a szakács, a kőműves, a gépésztechnikusi, a gépészmérnöki, a hegesztő, a tetőfedő, a mélyépítő, az útburkoló, a villanyszerelő, a bádogos, az esztergályos, a lakatos, a mezőgazdasági gépszerelő, a hidegburkoló, az adatfeldolgozó technikus és mérnök. Fennmaradt a csatlakozás előtti könnyített munkavállalás a meghatározott létszámú gyakornoknak, illetve a határ menti ingázóknak is.
Átmeneti korlátozás
Németország ugyancsak munkavállalási engedélyt követel, de a múlt év novemberétől ezt egyszerűsített eljárás alapján adja ki a gépész-, villamos- és közlekedési mérnököknek, s nemcsak a 2004-ben csatlakozó országok, hanem Románia és Bulgária állampolgárainak is. De kihasználhatók az integráció előtt megnyílt – keretszámokhoz kötött – vendég- és szezonális munkavállalási lehetőségek is.
A 2004. évi bővítés után a régi tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy átmenetileg korlátozzák a közösségi alapjogok egyikét, a szabad munkavállalást. Erre hétéves átmeneti időszakot kaptak 2+ 3+ 2 éves felosztásban. Az egyes részidőszakokat követően egyre alaposabb indoklással lehet csak fenntartani a megkötéseket. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban több ország nem használta ki a korlátozási lehetőséget. Például Hollandia és Luxemburg sem várta meg az öt évet, azaz 2009 májusát, hanem a múlt évben – a 2004-ben csatlakozók esetében – megszüntette a munkavállalási engedély intézményét. Munkaügyi szakértők arra számítanak, hogy a korlátozást fenntartó öt ország közül továbbiak is a könnyítés mellett döntenek.
Azzal, hogy Magyarország az EU tagjává vált, egyszersmind az Európai Gazdasági Térséghez is csatlakozott. A közösségi piacnak viszont a nem uniós tagállam Norvégia, Izland és Liechtenstein is tagja. Utóbbiak közül Izland nem követel munkavállalási engedélyt, csak bejelentési kötelezettséget ír elő. Liechtenstein kvótarendszert tart fenn, míg Norvégiában csak engedéllyel lehet munkát vállalni.
Migrációs potenciál
A KSH egy 2004-ben megjelent felmérése szerint a 15-74 éves magyar népesség 3-4 százaléka gondolt külföldi munkavállalásra. A tapasztalatok tanúsága szerint az azóta eltelt idő igazolta a felmérés megállapításait. A magyarok 1-2 százaléka szeretne külföldön élni, a teljes migrációs potenciál pedig – amit a végleges külföldre költözések és a hosszabb-rövidebb ideig tartó külhoni munkavállalási szándékok együttes figyelembevételével számítanak – 6 százalék körül mozog.
Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője szerint a viszonylagos "érdektelenség" oka részben a nyelvtudás hiánya. Sok esetben éppen ez, vagy a család visszatartó ereje készteti állampolgárainkat arra, hogy inkább itthon kutassanak kenyérkereseti lehetőség után. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a külföldi munkavégzéshez "induló tőke" is kell, mivel a foglalkoztatás nem a fizetéssel kezdődik, de addig is élni és közlekedni kell, a lakbért pedig sok helyen akár több hónapra előre is kérhetik.
Magyarország uniós csatlakozása óta egyes becslések szerint mintegy 70-80 ezer magyar munkavállaló fordult meg az EU munkaerőpiacán. Kovács Géza szerint ugyanakkor számítani lehet arra, hogy a bérfelzárkózás felgyorsul azon szakmákban, amelyek iránt a tagországokban nagy a kereslet. A dél-európai államok példája azt mutatja, hogy a csatlakozás utáni kedvezőbb körülmények hatására nem el-, hanem visszaáramlik a korábban külföldön munkát keresők egy része.
Rendszeres toborzások
A főosztályvezető kiemelte, hogy a külföldi cégek rendszeresen megkeresik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot magyar munkaerőért. Például az osztrák és a német munkaügyi hivatal évente kétszer-háromszor szervez toborzást Magyarországon (a téli síszezon előtt, illetve tavasszal-nyáron a gyümölcsök betakarítására), míg a dánok, a franciák, az olaszok és a ciprusiak elsősorban a nyári szezon előtt, hogy szállodáikba rendezvényszervezőket, animátorokat, pincéreket és szakácsokat szerződtessenek, persze akik kiválóan beszélnek angolul és németül. Az angolok általában idősgondozókat, betegápolókat, a hollandok pedig elsősorban fémmegmunkálókat alkalmaznak szívesen, ők is rendszeresen toboroznak.
A szolgálat felmérése szerint a legtöbb magyar Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában (egyenként mintegy 18-20 ezren), illetve Írországban (5-6 ezren), vállalnak munkát, míg a többi uniós tagállamban számuk elenyésző. Az említett országokban a minimálbér öt-hatszorosát is megkereshetik, s akár a jövőjüket is megalapozhatnák a vállalkozóbb kedvű magyarok. Mégis, viszonylag kevesen próbálnak szerencsét.
Üres álláshelyek az EU-ban
Jelenleg az EU adatbázisában 1 millió 274 ezer üres álláshelyet tartanak nyilván, s a 303 ezer munkát kereső önéletrajzából 12 900 regisztrált uniós munkaadó válogathat. A legtöbb, 530 ezer állást az Egyesült Királyság kínálja, majd Németország következik 230 ezerrel, Hollandia pedig 106 ezer munkakörbe keres alkalmazottakat. Csehországban 100, Franciaországban 52, Ausztriában 35, Finnországban 32, Görög- és Írországban egyaránt 13-13 ezer állást tudnának betölteni.
Ennek ellenére csaknem mi, magyarok vagyunk a legkevésbé mobilak az Unió új tagállamai közül. Egy elemzés szerint Magyarország a velünk csatlakozók "versenyében" a szlovénekkel holtversenyben a 7-8. a külföldi mobilitás tekintetében. Csak Ciprust és Máltát előzzük meg. Még a külföldi felsőoktatási intézményekben való tanulásra sem igazán motiváltak a magyar diákok. Igaz, sokkal többen tervezik a külföldi tanulást vagy munkát, mint ahányan végül belevágnak. Az Eurostat adatai alapján a legmobilabbak a lengyelek, a szlovákok, illetve a három Balti-tenger melléki ország munkavállalói.
A "hajlandóság" tekintetében azt jelzi a statisztika, hogy a munkavállalási korúak körében mind kevesebben szeretnének külföldön szerencsét próbálni. A KSH kutatásai szerint 2005 tavaszán az alkalmazottak közül még 144 ezren – köztük 40 ezer nő - mondták, hogy terveznek külföldi elhelyezkedést, egy évvel később azonban csak 132 ezren számoltak be ilyen irányú ambícióikról. Az állástalanoknál nem volt nagy változás, mindkét évben 27 ezren szerettek volna az országhatárokon kívül is szerencsét próbálni, míg az inaktívak közül mindkét évben 67-67 ezren.
A külföldi munkavállalást tervezők harmada egyelőre az információszerzésnél tart, míg minden negyediknek munkavállalási engedélye vagy álláshelye is van. A külföldi pénzkeresésben gondolkodók 83 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÖSZTÖNÖZNÉ A MOBILITÁST
Az európai uniós polgárok munkavállalását segítené az Európai Bizottság azzal a múlt év végén bemutatott akciótervvel, mely 15 konkrét javaslatot tartalmaz. Ezek szerint a munkaerő mobilitása még mindig viszonylag alacsony az EU-ban: a munkaképes korú uniós polgárok mintegy 2 százaléka él és dolgozik valamely másik tagállamban. E helyzet javítására a Bizottság akcióterve a 2007-2010-es időszakra 15 cselekvési pontot ajánl a tagállami, a regionális, a helyi és az európai hatóságok figyelmébe. A többi között javítana a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára és a kiegészítő nyugdíjak hordozhatóságára vonatkozó jogszabályokon, valamint az adminisztrációs gyakorlaton. A testület emellett megerősítené az európai foglalkoztatási szolgálatot (EURES) azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyezne a régóta munkanélküliek, a fiatalok, az idősek, a nők, a kutatók, az önfoglalkoztatók és a szezonális munkások elhelyezkedési esélyeinek javítására. Ugyanakkor az akcióterv nem csak az álláskeresőknek, hanem családtagjaiknak is segítene elhelyezkedni, s a munkaadók helyzetét is megkönnyítené, például a munkaerő esetleges hiányának csökkentésével.
Egy-két éves munkavégzés
Szakértők szerint egy év alatt a külföldi karriert fontolgatók összetétele érezhetően megváltozott: míg a férfiak ezt egyre kevesebben tervezik, az állástalan nők közül mind többen. A 30 éven aluliak körében viszont jelentősen csökkent a nyitottság a világ felé, mind többen mondják ugyanis, hogy nem kívánják kockáztatni nehezen megszerzett mostani állásukat. Ha mégis, továbbra is inkább az egy-két éves távollétet preferálják. A 30-49 évesek körében viszont nagyobb a kalandvágy, igaz, valószínűleg ezt a kényszer szüli: elsősorban a munkanélküliek akarnak külföldön elhelyezkedni.
A felmérések szerint az országon kívül munkát vállalók 46 százaléka egy-két évre menne, mindössze négy százalékuk nyilatkozta, hogy csak alkalmi munkára gondolt. A több hónapos távollétet vállalók aránya húsz százalék, viszont minden harmadik megkérdezett akár a letelepedést is el tudja képzelni. A szakmával rendelkezők közül sokan két évnél hosszabb időt dolgoznának kint, míg a felsőfokú végzettségűek inkább rövidebb időtávban gondolkodnak.
Szakmai útlevél
A munkavállalói mobilitást támogató nonprofit tevékenységet folytató Nemzeti Europass Központ (NEK) 2005 májusában alakult. Az Európai Parlament határozata alapján létrehozott központ feladata az Europass dokumentumok kibocsátásának koordinálása, magyarországi bevezetése, valamint a felhasználók (beleértve a munkaadók) tájékoztatása az Europass portfólióról – mondta Gáspár Móna, a NEK projektvezetője.
Az Európai Bizottság által üzemeltetett Europass honlap magyar fordítása 2006 óta rendelkezésre áll; 26 nyelven érhető el. Ezzel együtt elkészült magyarul az online kitölthető önéletrajz és nyelvi útlevél, amely még jobban egyszerűsíti az önéletrajzírást.
Europass honlap
A www.europass.hu honlapon az érdeklődők könnyebben informálódhatnak az Europass dokumentumokról. Tájékozódhatnak kibocsátásukról, s 26 nyelven – kitöltési útmutatóval – letölthetik az önéletrajz és a nyelvi útlevél sablont. Elérhető magyarul – és 25 egyéb nyelven – az online kitölthető önéletrajz és nyelvi útlevél, illetve a mobilitási igazolvány online kitölthető verziója is. Ugyanott információkkal segítik az álláskeresőket, a tanulni vágyókat és a munkáltatókat.
A honlapon hasznos linkek találhatók a nemzeti Europass központokhoz; Európa-szerte külföldi munkavállaláshoz, tanuláshoz, költözéshez. A projektvezető szerint az Europass tájékoztat, illetve átláthatóvá teszi a szakmai tapasztalatokat, a végzettségeket és a kompetenciákat.
Az Europass portfólió célja, hogy a különböző országokból származó munkavállalók készségei és végzettségei könnyen átláthatók, összehasonlíthatók és megérthetők legyenek a munkáltatók számára. A dokumentumok hozzájárulnak az európai és a nemzethatárokon belüli munkavállalói és tanulmányi mobilitáshoz.
A dokumentumok térítésmentesen tájékoztatják a munkáltatót a felsőoktatás és a szakképzés hazai rendszerében, illetve tematikájában folyamatosan bekövetkező változásokról (például a Bolognai-folyamatról és az új OKJ-s szakképesítésekről), valamint azok hatásáról a végzettségekre, kompetenciákra. Az Europass dokumentumcsaládot az állampolgárok önkéntes alapon, Európa-szerte használhatják végzettségeik, szaktudásuk, kompetenciáik bemutatására. Az öt részből álló csomag célja a külföldi munkavállalás és tanulmányok segítése, a munkaerő-kiválasztás megkönnyítése.
Magyar nyelvű adatbázis
Az Europasst igénybe vevőkről többfajta magyar nyelvű adatbázis rendelkezésre áll – mondta Gáspár Móna. Mindenekelőtt a munkaerő-közvetítő, illetve tanácsadó cégek ismerték fel annak előnyét, ha adatbázisuk Europass CV (ECV)-kompatibilis. Ez azért célszerű, mert a pályázók, akik ECV-vel rendelkeznek, sokkal könnyebben tudnak regisztrálni ezen állásközvetítőkhöz, amelyek így vonzzák az ilyen típusú önéletrajzzal rendelkező munkakeresőket. Másfelől az ügynökség feladata is egyszerűsödik, mert nem kell a pályázó adatait begépelni, hiszen ezek egyszerűen betölthetők a CV-adatbázisba.
Az így működő partnercégek megjelenhetnek a NEK honlapján, felkerülnek a szórólapjára (amelyeket például állásbörzéken, munkaügyi központokban terjesztenek). Ilyen adatbázissal rendelkeznek például a Humán Centrum, az Állás.ma, a DoIt HR, a Jobpark, a TTI Hungary portálok. Más cégek szintén jelezték igényüket ilyen adatbázisok kialakítására.
Ugyanakkor a dokumentumkiállító intézményeket érintő adatbázisok is léteznek. Ilyen egyszerűsíti majd az oklevélmellékletek kibocsátását és statisztika gyűjtését, s teszi lehetővé, hogy az oklevélmellékletet a tulajdonosa elektronikus formában tárolja és használja. Az adatbázis az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. által fejlesztett Felsőoktatási Információs Rendszer, mely idén indul útjára.
A projektvezető szerint egyik kiemelt feladatuk a munkaadók megszólítása, az Europassról szóló információk minél szélesebb körű terjesztése. Ennek része volt egy tájékoztató füzet elkészítése, ami olyan sikeres volt, hogy 2007-ben újra kellett nyomtatniuk.
A kiadvány információkat tartalmaz az egyes dokumentumokról, valamint formaminták találhatók benne magyarul, angolul és németül. A kiadvány kapcsán – miként a szakmai rendezvényeken, valamint a munkáltatóktól és a HR-szakemberektől - rengeteg kedvező visszajelzés érkezett a dokumentumokról. Az észrevételek nagyban segítik, hogy az illetékesek a munkaerőpiac igényei szerint fejlesszék munkájukat.
Az európai uniós polgárok munkavállalását segítené az Európai Bizottság azzal a múlt év végén bemutatott akciótervvel, mely 15 konkrét javaslatot tartalmaz. Ezek szerint a munkaerő mobilitása még mindig viszonylag alacsony az EU-ban: a munkaképes korú uniós polgárok mintegy 2 százaléka él és dolgozik valamely másik tagállamban. E helyzet javítására a Bizottság akcióterve a 2007-2010-es időszakra 15 cselekvési pontot ajánl a tagállami, a regionális, a helyi és az európai hatóságok figyelmébe. A többi között javítana a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára és a kiegészítő nyugdíjak hordozhatóságára vonatkozó jogszabályokon, valamint az adminisztrációs gyakorlaton. A testület emellett megerősítené az európai foglalkoztatási szolgálatot (EURES) azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyezne a régóta munkanélküliek, a fiatalok, az idősek, a nők, a kutatók, az önfoglalkoztatók és a szezonális munkások elhelyezkedési esélyeinek javítására. Ugyanakkor az akcióterv nem csak az álláskeresőknek, hanem családtagjaiknak is segítene elhelyezkedni, s a munkaadók helyzetét is megkönnyítené, például a munkaerő esetleges hiányának csökkentésével.
