A munkavégzés alóli mentesülés legkézenfekvőbb eseteitől - az éves rendes szabadságtól, illetőleg a keresőképtelen betegség miatti betegszabadságtól és táppénz időszakától, melyekről egyébként is sok szó esik lapunkban – most eltekintve, az alábbiakban áttekintjük az egyéb munkavégzési kedvezményeket. Ezek többnyire az Mt.-ben találhatók meg, a 107. §-ban, illetve az Egyéb munkaidő-kedvezmények címszó alatt (138-140. §), de elszórva a rendelkezések között is. Más jogszabályok is tartalmaznak olyan munkajogi jellegű szabályokat, amelyek munkavégzés alóli felmentésre adnak lehetőséget. Természetesen az is előfordulhat, hogy kollektív szerződés egészítse ki speciális esetekkel a mentesülés esetkörét. Végül a munkáltató egyedi döntésén, engedélyén, a munkavállalóval történő megállapodásán is alapulhat munkából való távollét.
Mentesülés munkajogi okokból
A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót megillető felmondási idő legalább felére a munkáltató köteles a munkavégzés alól a dolgozót felmenteni (Mt. 93. §). Erre az időre – egyetlen kivételként - nem távolléti díj, hanem átlagkereset jár.
A munkaszüneti napon a munkavállaló a törvény erejénél fogva nem kötelezhető munkavégzésre bizonyos kivételekkel (Mt. 125. §). Ezek: a rendkívüli munka, illetőleg a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozók rendes munkaideje. Munkaszüneti napnak minősülnek a törvényben meghatározott ünnepek. Ezekre a napokra munkavégzés hiányában is távolléti díj jár a dolgozónak [Mt. 151. § (2) bekezdés d) pont].
Egyéb kötelezettségek teljesítésére tekintettel való mentesülés
Az Mt. 107. §-ának a) pontja értelmében a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti. Az állampolgári kötelezettségeket a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) sorolja fel (70/H. §) Idetartozik például az általános honvédelmi kötelezettség, a közterhek viselése stb. Ezenkívül más törvény is előírhat ilyet, gondoljunk például a tanúzás kötelezettségére. Minden állampolgár köteles a bírósági idézésnek eleget tenni, és a bíróság előtt megjelenni. Ugyanakkor a félként történő idézés nem tartozik ide, hiszen a pereskedés, bármennyire is kényszerű lehet az adott esetben, mégsem kötelesség, hanem a peres fél érdeke – akár fel- akár alperesként. A parlamenti vagy önkormányzati választáson való részvétel inkább jog, mint kötelesség, amelynek gyakorlásában a munkáltató nem akadályozhatja a munkavállalót (mivel a választásokat hazánkban vasárnapra tűzik ki, ami a dolgozók többségénél heti pihenőnapnak minősül, gyakorlatilag csak az általánostól eltérő munkarendben dolgozók számára van jelentősége annak a szabálynak, hogy voksukat munkaidejük alatt adhatják le). Ez a mentesülési eset a távolléti díjjal fizetettek közé tartozik [Mt. 151. § (2) bekezdés a) pont].
A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának e tárgyat érintő 23. számú állásfoglalása szerint díjazás csak akkor indokolt, ha a dolgozó az állampolgári kötelezettségnek munkaidőn kívül nem tehetett volna eleget (például mert az idézésben megjelölt időpont a munkaidejére esik). A díjazás célhoz kötött: csak arra az időre illeti meg a munkavállalót, amely az oda- és visszautazáshoz, valamint magához az eseményhez szükséges.
A kötelező orvosi vizsgálat időtartama szintén engedélyezett távollétnek számít [Mt. 107. § d) pont]. Ideértendő minden olyan orvosi vizsgálat, amelyen a megjelenést jogszabály írja elő. Például társadalombiztosítási előírás tartalmazza a rokkantnyugdíjasok időszakonkénti felülvizsgálatát [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdés]; idetartozik még a katonai szolgálatra való alkalmasságot megállapító orvosi vizsgálat [a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 85. § (1) bekezdés], illetőleg a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálat is. Ezen vizsgálatok idejére távolléti díj illeti meg a dolgozót [Mt. 151. § (2) bekezdés c) pont], de csak akkor, ha munkaidőn kívül nem lehetett volna megjelenni az orvosi vizsgálaton, és csak annyi időre, amennyi a vizsgálat helyére való odautazáshoz, a visszautazáshoz és a vizsgálat tényleges időtartamához kell.
Ha a dolgozó önkéntes vagy létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, jogszerűen van távol munkahelyétől [Mt. 107. § e) pont]. Ha azonban e tevékenységek munkaköri kötelezettségei részét képezik, természetesen nem lehet szó munkavégzés alóli mentesülésről.
A véradás idejére a dolgozó szintén mentesítve van a munkavégzés alól. Ha a véradást a munkahelyén kívül szervezték, ezen a címen legalább 4 óra munkaidő-kedvezmény illeti meg [Mt. 107. § f) pont]. A véradás teljes időtartamára, beleértve az oda- és visszautazás idejét is, távolléti díj jár [Mt. 151. § (2) bekezdés c) pont].
Vis maior mint mentesülési ok
Ha a munkavállaló elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni, szintén nem róható terhére a távollét [Mt. 107. § g) pont]. Idetartozik bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkában való megjelenést akadályozza. (Például természeti katasztrófák [vis maior], közlekedési nehézségek stb.) Ez az idő a törvény értelmében fizetetlen, de eltérés a felek egyéni vagy kollektív megállapodása, illetőleg a munkáltató döntése alapján lehetséges.
Mentesülés családi eseményekre tekintettel
Szülési szabadság
A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg [Mt. 138. § (1)–(3) bekezdés], amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülési szabadság alapesetben a huszonnégy hét lejártával szűnik meg. Ha azonban valamely okból az anya nem gondozza a gyermeket, a szülést követő hat hét múlva kell visszatérnie a munkahelyére. A szülési szabadság korábbi megszakítására kerül sor például, ha a gyermek halva született. Abban az esetben, ha az élve született gyermek még a szülési szabadság lejártát megelőzően meghal, a haláltól számított tizenötödik napon, ha állami gondozásba adják, az azt követő napon szűnik meg a szülési szabadság – ám ez esetekben sem korábban a szülést követő hat hét lejártánál. Ebből látható, hogy a szülési szabadság kettős célt szolgál: egyrészt a gyermek, másrészt az anya érdekét (egészségét, illetve megfelelő fejlődését). Ha a gyermeket koraszülöttek intézetében gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni, de csak a szülést követő egy év elteltéig. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása alapján csecsemő örökbe fogadása esetén az örökbe fogadó anyának is jár szülési szabadság.
Az Mt. távolléti díjról szóló 107. §-a nem tesz említést a szülési szabadságról. Erre az időre ugyanis nem a munkáltató, hanem a társadalombiztosítás részesíti ellátásban az anyát: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a napi átlagkereset 70 százalékában meghatározott összegű terhességi-gyermekágyi segély fizetését írja elő a szülési szabadság idejére annak, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt (40-42. §).
Szoptatási munkaidő-kedvezmény
Az Mt. 139. §-ának (5) bekezdése a női munkavállaló részére szoptatási munkaidő-kedvezményt biztosít. Ez a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1 órát, a hatodiktól a kilencedik hónap végéig naponta 1 órát jelent (ikrek esetén az ikrek számával szorzandó). Természetesen e szabadidő kiadására csak akkor kerül sor, ha a nő a szoptatás ideje alatt bejár a munkahelyére, tehát nem veszi igénybe a szülési, vagy a gyermek gondozása, ápolása címén őt megillető fizetés nélküli szabadságot. A szoptatási munkaidő-kedvezmény ideje úgy tekintendő, mintha azt a munkavállaló ledolgozná, tehát távolléti díjjal fizetett [Mt. 151. § (2) bekezdés g) pont].
Gyermek ápolása, gondozása
Gyermek ápolása, gondozása céljából a munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni [Mt. 138. § (4) bekezdés]. Ilyen címen fizetés nélküli szabadságot
a) folyamatosan a szülési szabadság eltelte után, a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizedik életévének betöltéséig,
b) esetenként, a gyermek időszakos betegségei esetén pedig az otthoni ápolás idejére, amíg a gyermek el nem éri tizenkettedik életévét (korábban ez a lehetőség a gyermek tizedik életéve betöltéséig állt fenn, az új társadalombiztosítási jogszabályok hatálybalépésével emelkedett meg két évvel). Természetesen ez a fizetés nélküli szabadság az örökbe fogadó anyát is megilleti.
Lombikbébiprogram
2005-től az emberi reprodukciós eljárásban (lombikbébiprogramban) való részvétel ideje is fizetetlen, de jogszerű távollétet eredményez [Mt. 107. § i) pont].
Közeli hozzátartozó ápolása
Közeli hozzátartozója tartós otthoni ápolása vagy gondozása céljából szintén kérhet fizetés nélküli szabadságot a dolgozó, és e kérésnek a munkáltató köteles eleget tenni (Mt. 139. §). Tartósnak minősül az ápolás, ha előreláthatóan meghaladja a 30 napot. Két évnél hosszabb fizetetlen szabadságot azonban a munkáltató nem köteles engedélyezni. Ilyen címen természetesen csak akkor lehet igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, ha az ápolást, gondozást a dolgozó személyesen teljesíti. Az ápolás, gondozás indokoltságát a hozzátartozó kezelőorvosa (háziorvosa) igazolja.
Közeli hozzátartozó halála
Közeli hozzátartozó halálakor legalább 2 munkanap munkaidő-kedvezmény jár a dolgozó részére [Mt. 107. § b) pont]. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon (a munkavállaló fel- és lemenői), a dolgozó házastársának egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, a testvér és az élettárs [Mt. 139. § (2) bekezdés]. A távollét ideje a munkáltató engedélye alapján meghosszabbítható: a munkáltató ennek a két munkanapnak a kiadására köteles, de természetesen többet is adhat. A törvény az ez időre járó összegről szólva két munkanapra járó távolléti díjat állapít meg [151. § (2) bekezdés b) pont], amiből azt következik, hogy a további napokra a felek megállapodása a döntő a díjazást illetően.
Lakásépítés
Fizetés nélküli szabadság jár abban az esetben is, ha önerejéből lakást épít a dolgozó (Mt. 140. §). Ezen a címen a munkáltató maximum egy évet köteles kiadni, amelyet egyhuzamban és részletekben is – az ütemezésről szóló előzetes megállapodás alapján – igénybe vehet az építési engedélyben megnevezett személy, vagy helyette a vele együtt élő házastársa, élettársa.
Tanulmányi szabadság
A tanulmányi szabadság is a munkavégzés alóli mentesülés körébe tartozik. A tanulmányi szabadság járhat a Munka Törvénykönyve vagy egyéb jogszabály előírása, illetőleg megállapodás (tanulmányi szerződés, illetve kollektív megállapodás) alapján.
Maga a törvény teszi kötelezővé tanulmányi szabadság kiadását, ha a dolgozó iskolai rendszerű képzésben vesz részt (tehát tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll) (Mt. 115. §). Ebben az esetben a tanulmányi szabadság biztosítására a munkáltató mindenképpen köteles, és nem köthet ki cserébe a tanulmányi szerződésben feltételeket.
Ha a képzés iskolarendszeren kívüli (például tanfolyam), akkor vagy tanulmányi szerződésben lehet a tanulmányi szabadságról megállapodni (ilyenkor a munkáltató cserébe kikötheti, hogy a dolgozó köteles a tanulmányokat folytatni, illetőleg a képzettség, végzettség megszerzése után meghatározott időn át a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartani), vagy a munkavállalót munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés) jogosítja fel e szabadság igénybevételére. Külön jogszabály csak a közalkalmazotti szférában szabályozza az iskolarendszeren kívüli tanulmányok céljára kiadható fizetés nélküli szabadságot [például a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény művészeti, közművelődési, közgyűjteményi területen történő végrehajtásáról szól, kimondja, hogy szabadság adható tudományos fokozat megszerzésére, pályázat útján elnyert kutatómunkában való részvételre, tanulmányi út idejére vagy szakkönyv, tankönyv írására, melyet átlagkeresettel kell fizetni.]
A tanulmányi szabadság mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás állapítja meg. Ezen túl vizsgánként, illetve vizsgatárgyanként a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap jár (ha egy naptári napra több vizsga esik, az a bizonyos nap mindegyik négynapos időtartamba beleszámít). Diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez pedig további tíz munkanap illeti meg a dolgozót. Ezeket a szabadidőket a munkáltató a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
A tanulmányi szabadság főszabályként fizetetlen, kivéve ha a dolgozó általános iskolai tanulmányokat folytat, mert ekkor távolléti díjat is köteles fizetni a munkáltató.
Az Mt. második részében találhatók a szakszervezeti tisztségviselőknek és az üzemi tanács tagjainak járó munkaidő-kedvezmény szabályai [Mt. 25. §, illetve 62. § (21) bekezdés]. A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény mértéke a munkáltatónál dolgozó szakszervezeti tagok számától, az üzemi tanácsi munkaidő-kedvezmény pedig az ÜT-tagok számától (s így közvetve a munkavállalói létszámtól) függ. A munkaidő-kedvezményt igénybe vevő tisztségviselők, illetve ÜT-tagok részére távolléti díj jár.
Ezenkívül számuktól függő mértékben fizetés nélküli szabadság is megilleti a szakszervezet tagjait, amelyet képzés, továbbképzés céljára vehetnek igénybe.
Sztrájk
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény értelmében, ha a sztrájk jogszerű (bíróság előtt nem támadták meg, illetőleg a bíróság jogszerűnek minősítette), ez az egyes dolgozó munkabeszüntetését is jogszerűvé teszi, és emiatt őt a munkáltató részéről hátrány nem érheti (6. §). Díjazás főszabályként nem illeti meg, de ettől eltérő megállapodást nem zár ki sem az Mt., sem a sztrájktörvény.
Ellenkező esetben, ha a sztrájk jogszerűtlennek találtatik a bíróság által, az abban való részvétel munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének minősül, és a munkáltatónak lehetősége van a törvény által biztosított lépéseket megtenni (például rendkívüli felmondással élni, illetőleg a kollektív szerződésben meghatározott egyéb fegyelmi büntetéseket kiszabni, illetőleg kártérítést követelni).
