Jogszabályfigyelő

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a Magyar Közlöny 96. számában tette közzé a 2007. augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzin:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 289 Ft/l

Gázolaj 264 Ft/l

Keverék 312 Ft/l

LPG autógáz 165 Ft/l

A vállalkozói körbetartozások mérséklése

A csődtörvény 2007. évi LXXVIII. törvénnyel történt módosítása alapján lehetőség nyílik a felszámolási eljárás megindítására, a fizetésképtelenség megállapítására, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy a tartozás tényét nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesített.

A Magyar Közlöny 83. számában megjelent jogszabály szerint a hitelező a felszámolási kérelem benyújtása előtt továbbra is köteles az adósát a fizetésre írásban felszólítani. A felszólítás alapján történő teljesítés nem jelenti ugyanakkor a számla helyességének az elismerését is. Azt is rögzíti a törvény, hogy a tartozás kiegyenlítése ilyen esetben nem minősül tartozáselismerésnek, a kifizetett összeg polgári peres eljárásban visszakövetelhető.

Rehabilitációs járadék 2008-tól

A Magyar Közlöny 86. számában megjelent jogszabály alapján rehabilitációs járadékra az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. További feltétel, hogy keresőtevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki

– öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,

– bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,

– terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,

– az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban,

– átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,

– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.

2007. december 31-ét követő időponttól rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

– esetében az egészségkárosodás 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és

– az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és

– az egészségkárosodás következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

– táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt, a rokkantsági nyugdíj összegét, mértékét, megszűnését és feléledését a törvény részletezi.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és az egészségkárosodás következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fent említett egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.

A munka- és pihenőidő szabályainak változása

A Munka Törvénykönyvének legutóbbi – a 80-as számú Magyar Közlönyben megjelent – módosítása az alábbiak szerint határozza meg a készenléti jellegű munkakör fogalmát: készenléti jellegű munkakör az olyan munkakör, amelyben

– a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy

– a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény nyomán munkaidőnek kell tekinteni az ügyelet tartamát.

A módosítás érinti a munkaidő beosztását, a pihenőidő biztosítását, a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a rendkívüli munkavégzés elrendelését is.

Statisztikai adatok egyes ellátások megállapításához

A Központi Statisztikai Hivatal a 86. számú Magyar Közlönyben közzétett néhány fontosabb, 2006. évre vonatkozó adatot. A különböző ellátások megállapításához fontos adatok közül néhány:

Bruttó átlagkereset:	171 200 Ft/fő/hó
Nettó átlagkereset:	110 900 Ft/fő/hó
Bruttó kereseti index:	108,1 százalék (2005. év = 100)
Nettó kereseti index:	107,5 százalék (2005. év = 100)
Fogyasztói árindex:
2006. december:	106,5 százalék (2005. december = 100)
2006. év:	103,9% (2005. év = 100)

A Start-kártya felhasználása, a járulékkedvezmény érvényesítése

A Start-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet több szabálya július 1-jével módosult. A változásokat a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet tartalmazza, amely a 83. Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály mellékletei rögzítik a Start-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályait is.

Ismét állhat munkaviszonyban a vezető tisztségviselő

Úgy tűnik föl, a jogalkotás meglehetősen hektikus, és a jogi szakértelmet sem tükrözi a társasági jog-munkajog mezsgyéjén. Valamivel több, mint egy éve, 2006. július 1-jén lépett hatályba az új Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény), melynek 22. §-a kimondta, hogy a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre külön társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A törvény egyértelmű tiltást tartalmazva kimondta, hogy vezető tisztségviselő e megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el. Az ehhez kapcsolt átmeneti rendelkezés [334. § (1) bekezdés] szerint ez az előírás mindaddig nem volt alkalmazható arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, amíg munkaviszonya meg nem szűnt, illetve – legfeljebb – a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig.

Ehhez képest a 75. számú Magyar Közlönyben kihirdetett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény 35. §-a az idézett rendelkezést 2007. szeptember 1-jei hatállyal úgy módosítja, hogy visszaállítja a régi Gt. szabályait. Az új Gt. 22. §-ának módosításával kimondja ugyanis, hogy a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Vagyis a munkaviszony újra lehetővé válik. (Megjegyzendő, hogy a vezető tisztségviselő emellett persze létesíthetett munkaviszonyt a társasággal, csak nem a vezető tisztségviselői feladataira, hanem egyéb munkakörre.)

Kérdés, hogy egy vezető tisztségviselő tevékenységének mennyiben feleltethető meg rendeltetésszerűen az alá-fölé rendeltségre, a munkáltató széles körű utasításadási, ellenőrzési jogára épülő munkaviszony. A társasági jogi (és mögöttes jogintézményként a megbízási) jogviszony viszont mellérendeltségi viszony, ahol a megbízott felelőssége teljes, önállóan látja el a rábízott ügyet, és a megbízót csak szűk körű utasításadási jog illeti meg.

Ezzel érvelt annak idején a 2006. évi IV. törvény is, amikor a miniszteri indokolás kifejtette: "a magyar társasági jogban hagyományos a vezető tisztségviselők önállósága, amelyhez az ún. önfelelősség elve párosul. Ebből következik, hogy egyfelől – az egyszemélyes társaság kivételével – a vezető tisztségviselőt e minőségében senki sem utasíthatja (tehát a tagok, illetve munkáltatója sem), másfelől, hogy a vezető tisztségviselő törvényen, illetve a társasági szerződésen nyugvó hatáskörét nem lehet elvonni."

Ezt megtetézve, a 2007. évi LXI. törvény következő rendelkezése a társasági szerződésnek ad felhatalmazást arra, hogy akár az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja – akik esetében a munkaviszony kizárt – számára is lehetővé tegye munkaviszonyban állva a tevékenysége ellátását. E szabályozás jogi szempontból alapvetően elhibázott, hiszen nem mást jelent, mint azt, hogy bizonyos jogalanyok esetében nem kívánja meg, hogy a munkaviszony, mint minden jogviszony, két különálló személy között álljon fenn. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése – azonban ezt a jogviszony leglényegét érintő szabályt a törvényalkotó "elegánsan átlépte", egy olyan jogintézményt hozva létre, amelyben a munkaviszony puszta formalitássá, üres kategóriává válik, a munkajog és mögöttes jogága, a polgári jog elveinek megcsúfolásaként.

Külföldiek rugalmasabb foglalkoztatása

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 25/2007. (VI. 28.) SZMM rendelet (Magyar Közlöny, 82. szám) tovább liberalizálja a külföldiek munkavállalási engedélyhez jutását.

A rendelet – az engedélyezési eljárás "rugalmasabbá tétele" érdekében – a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadható engedélyek egyes eseteiben az engedély érvényességének időtartamát egyről két évre emeli fel. A jogszabály-módosítás többek között a kulcsszemélyzet, a hivatásos sportoló munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója munkavégzéséhez, a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján a 15 napot meghaladó üzembe helyezési, szervizelési, jótállási tevékenységhez stb. kiadandó engedélyek érvényességi időtartamát érinti. A módosítás bevallott célja az volt, hogy olyan külföldi vállalkozások, amelyek nagy számban teremtenek munkahelyet Magyarországon, külföldi munkaerőt is könnyebben alkalmazhassanak (ez elsősorban a kelet-ázsiai nagyberuházóknak tett gesztus). Másrészt a módosítás révén az ebbe a körbe tartozó külföldiek esetében az egyéves érvényességi időtartam is csak ott marad fenn, ahol a fenntartása feltétlenül indokolt.

A módosítás jogharmonizációs célokat is szolgált, így pl. a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK tanácsi irányelv harmonizációját. A rendelet szerint engedélymentes a tudományos kutató olyan magyarországi kutatási tevékenysége, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez. Ezen túlmenően munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni a tudományos kutató olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez is, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végzett kutatási tevékenysége mellett lát el.

Ügyvédek alkalmazása

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény VIII. fejezete tartalmazza az alkalmazott ügyvédekre vonatkozó szabályokat, melyek 2007. augusztus 1-jétől változtak. A változás a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvényben találhatók, mely a 77. számú Magyar Közlönyben jelent meg.

Az ügyvédi törvény 13. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ügyvédi tevékenységet – az alkalmazott ügyvéd kivételével – az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette. Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi (Ütv. 84. §). Az alkalmazott ügyvéd továbbra is kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Tevékenységi köre azonban a korábbiaknál korlátozottabb: kimondja a törvény új szabálya, hogy az alkalmazott ügyvéd nem láthatja el önállóan az alábbi tevékenységeket: az ügyfél képviselete, büntetőügyben védelem ellátása, jogi tanácsadás, szerződés, beadvány, más irat elkészítése, ezzel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelése, adótanácsadás, társadalombiztosítási tanácsadás, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, ingatlanközvetítés, szabadalmi ügyvivői tevékenység, olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza, külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység, a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, külön törvényben meghatározott lobbitevékenység.

A törvénymódosítás indokolása szerint a törvényi előírásokon túlmenően munkáltatójának utasításai határolják be az alkalmazott ügyvéd tevékenységét, és így – elsősorban – a munkáltatója felelősségében tükröződik a szolgáltatás nyújtásáért fennálló felelősség is.

Módosult a közalkalmazotti törvény

A Magyar Közlöny 91. számában megjelent 2007. évi C. törvény – részeként egy, a közszféra jogállási törvényeire kiterjedő nagyarányú módosításnak – a közalkalmazotti jogviszony szabályait írta át.

A szeptember 1-jén hatályba lépő jogszabály célkitűzései közé tartozott a szigorúbb kiválasztási rendszer és rugalmasabb jogviszony-megszüntetés előírása; rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás lehetővé tétele; a közszféra felsővezetői személyi állománya stratégiai szerepkörének teljesítményelvű megerősítése.

A kiválasztási rendszer szigorítását, valamint a jogviszony-megszüntetés rugalmasabbá tételét szolgálta a Kjt.-ben a pályázati kötelezettség általánossá tétele. Az új rendszer szerint azokat a munkaköröket és vezetői pozíciókat kell külön végrehajtási jogszabálynak felsorolnia, amelyek esetében – kivételképpen a főszabály alól – nem kell pályázatot kiírni. Valamennyi üres munkakört - pályázat kiírása nélkül is – közzé kell tenni a Kormányzati Személyügyi Központ által fenntartott internetes honlapon, amivel lehetővé válik, hogy az álláshelyekről minden potenciális jelentkező értesülhessen.

Kötelezővé válik 3 hónapos próbaidő megállapítása minden közalkalmazotti munkakörben, ezzel lehetővé téve, hogy a gyakorlatban bizonyodhassanak meg a felek arról, hogy valóban megfelelnek-e egymás és a közszféra elvárásainak. Emellett a kinevezésben a 3 hónap 4-re emelhető a felek megállapodásával.

Szintén a kiválasztás szigorítását szolgálja, hogy a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe határozatlan időre csak olyan személyt lehet kinevezni, aki vagy rendelkezik 3 éves gyakorlattal, vagy gyakornoki időt kötnek ki részére. A gyakornoki idő alatt a gyakornok fejlődését szolgáló feladatok ellátása történik, a gyakornok mellé kijelölt szakmai vezető irányítása alatt, a gyakornoki időt pedig minősítés zárja le, mely a további foglalkoztatás feltétele.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatosan a törvénymódosítás szélesíti az állásfelajánlás alkalmazásának körét. Ha ezt a felmentéssel érintett közalkalmazott kéri, nem csupán a munkáltatónál, hanem az azonos fenntartóhoz tartozó intézményeknél kell megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy van-e felajánlható üres állás. Sőt, az önkormányzatok mint fenntartók egymással megállapodást köthetnek arról, hogy az állásfelajánlási rendszert közösen, egymás intézményeire kiterjedően működtetik. Az állásfelajánlási kötelezettség szélesítésének "ellentételezéseként" a végkielégítésre való jogosultság feltételein szigorít a törvény, kimondva: a végkielégítés fele összegben jár, ha a közalkalmazott a számára megfelelő állást nem fogadja el.

Emellett lehetőség van arra is, hogy ha két azonos munkakörű közalkalmazott kéri, állásukat mintegy megosztva részmunkaidőben tovább is foglalkoztatottak maradjanak. Mindezek a lehetőségek megalapozzák azt, hogy a munkaszervezés racionalizálásának ne csupán a felmentés legyen az egyetlen eszköze. Ez egyfelől megtakarítást jelent a munkáltatónak, fenntartónak, elősegíti a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, másfelől pedig lehetővé teszi állásuk megőrzését a közalkalmazottaknak.

A köztisztviselői törvény módosítása

A 84. számú Magyar Közlöny tartalmazza a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) módosításáról kiadott 2007. évi LXXXIII. törvényt. Ez – kapcsolódva a Kjt. módosításához – a teljesítményelv és a közpénzek takarékos felhasználásának követelménye jelszaván alapult. A humán erőforrással való gazdálkodást "korszerűsíteni" kívánták, valamint ösztönözni a fiatal, felkészült szakemberek pályára kerülését.

A Ktv.-ben intézményesített tartalékállományba helyezés a módosítás értelmében kötelezővé válik azért, hogy a felmentett köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánlhassanak fel. Ez összefügg az új kiválasztási rendszerrel, amelynek lényege, hogy a közigazgatáson kívülről történő felvételre csak abban az esetben kerüljön sor, ha a közigazgatás rendszerén belül a munkaerőigény nem elégíthető ki. Ez a megoldás költségtakarékosabb működést tesz lehetővé, és tartalommal tölti meg a közszolgálatban dolgozók iránti munkáltatói törődést.

A vezetők stratégiai szemléletének erősítése, az eredményes működésért viselt felelősségük növekedése, valamint a szervezeti teljesítmény növelésének igénye megköveteli a vezetői jogállás teljesítményelvű módosítását. Ez teszi indokolttá, hogy az államigazgatásban a szervezet első számú vezetője, illetve a minisztériumi főosztályvezető csak határozott idejű – hat évre szóló – kinevezést, illetve megbízást kapjon.

A Ktv. módosítása hatályon kívül helyezi a "kiemelt főtisztviselői karra" vonatkozó rendelkezéseket. A törvénymódosítás kimondja, hogy a megszüntetéssel érintett személyek újonnan megállapítandó illetménye nem lehet kevesebb a korábbi főtisztviselői alapilletmény és illetménypótlék együttes összegénél.

Uniós állampolgárok magyarországi foglalkoztatása

A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (VI. 24.) Korm. rendeletet módosító 188/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Magyar Köztársaság által alkalmazandó, a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó átmeneti szabályoktól szóló 354/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítására kiadott 189/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet egyaránt a 95. sz. Magyar Közlönyben szerepel.

Az előbbi jogszabályban csupán a minisztérium elnevezése változott (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyett Szociális és Munkaügyi Minisztérium), az utóbbi azonban érdemében is változott. A július 19-étől hatályos jogszabály kiegészíti azoknak a foglalkozásoknak a listáját (FEOR-szám szerint), amelyek tekintetében a román és bolgár állampolgároknak a munkavállalási engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni.

2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz a Bolgár Köztársaság és Románia. A 354/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint Magyarország munkaerőpiacát fokozatos módon nyitja meg a román és bolgár állampolgárok előtt. A román és bolgár munkavállalók főszabály szerint továbbra is csak munkavállalási engedély alapján foglalkoztathatók, a Korm. rendelet mellékletét képező foglalkoztatási listán szerepelő szakmákban Magyarországon dolgozni szándékozók számára azonban az engedély megadása automatikus. A listát negyedévenként kell felülvizsgálni.

Az automatikusan kiadandó engedélyek listája tehát a következő foglalkozásokkal egészült ki: biológus, botanikus, zoológus, ökológus, anyaggazdálkodó, anyagbeszerző, egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző, felszolgáló, általános állattartó és -tenyésztő, szarvasmarhatartó és -tenyésztő, sertéstartó és -tenyésztő, lótartó és -tenyésztő, juhtartó és -tenyésztő, baromfitartó és -tenyésztő, kisállattenyésztő, egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások, kézi és gépi fakitermelő, egyéb kőolaj- és földgázkitermelő, kutatófúró, szabó, varrónő, modellkészítő, cipész, cipőkészítő és -javító, mosónő, vasalónő, egyéb fémmegmunkálók, felületkezelők, egyéb vas- és fémipari foglalkozások, vasbetonszerelő, tetőfedő, épület-, építménybádogos, útépítő, útkarbantartó, finomkerámia-terméket gyártó, gépkezelő, kubikos, egyéb segédmunkás, egyszerű mezőgazdasági foglalkozás, egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozás.

Új egyéni vállalkozói törvény koncepciója

A koncepció a Magyar Közlöny 87. számában található. Az 1050/2007. (VII. 23.) Korm. határozat 2008. november végéig írja elő az új egyéni vállalkozói törvény tervezetének benyújtását a kormányhoz.

A koncepció szerint az egyéni vállalkozás maga nem jogalany, jogokat és kötelezettségeket ezért a vállalkozói tevékenységet folytató természetes személy szerez. Egyéni vállalkozói tevékenység az új szabályok szerint is csak vállalkozói igazolvány birtokában folytatható, de azok a kivételes esetek, amelyek esetében ma nem kötelező a vállalkozói igazolvány, a jövőben nem tartoznának a törvény hatálya alá. A koncepció foglalkozik azzal, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadását egy előzetes alapvető pénzügyi, marketing-, jogi és egyéb ismereteket adó tanfolyam elvégzéséhez kössék. Az egyéni vállalkozó által folytatott tevékenységhez a jövőben nem feltétlenül lesz elegendő, ha az alkalmazottak, illetve a vele együtt dolgozók valamelyike rendelkezik a szükséges képesítési követelményekkel, hanem magának az egyéni vállalkozónak kell majd személyesen rendelkeznie a feltételekkel. Be kívánják vezetni a vállalkozási tevékenység szüneteltetésének jogintézményét azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik tevékenységüket az évnek csak meghatározott időszakában végzik, vagy erre egyéb okuk van (pl. hosszabb külföldi tartózkodás stb.). Az új törvényben ki kell alakítani az egyéni vállalkozók nyilvántartásának részletes szabályait, melyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezetne, azzal a céllal, hogy a nyilvántartás teljeskörűen nyilvános legyen.

Az egyéni vállalkozóval szembeni végrehajtás esetén a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét meg kell határozni. A koncepció szerint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a bérgarancia-támogatásból az egyéni vállalkozónak a munkavállalói felé fennálló bértartozása is támogatható legyen.

Az egyéni vállalkozó önálló jogalanyként egyéni céget alapíthat majd. Az egyéni cég jogalanyiságát a körzetközponti jegyző határozatával nyeri el. Az egyéni cég jogképessége elválik az egyéni vállalkozó természetes személy jogképességétől, az egyéni cég vagyona és az egyéni vállalkozó magánvagyona elválik egymástól.

Szak- és felnőttképzést érintő reformprogram

A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény a 92. számú Magyar Közlönyben található.

A törvény módosítja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény szabályait.

A módosítás célja a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a módosítás legfontosabb elemei a térségi integrált szakképző központok (TISZK) kialakítása, a szakképzésikapacitás-szabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere.

Az új térségi integrált szakképző központok (TISZK) magukban foglalják a közoktatási törvény szerinti szakképzés-szervezési társulást, a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartását, a csak szakképzési évfolyammal és csak alapozó oktatással működő szakképző iskolák integrált szakképzésifeladat-ellátását, és a szakképzés-szervezési társaságot is. A TISZK létrehozatalában az intézményfenntartókon kívül részt vehetnek a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmények is.

A törvény megteremti a regionális szakképzési koordináció helyét az irányítási rendszerben, továbbá a gazdaság szereplőivel és az intézményfenntartókkal való együttes felelősség megfogalmazására irányul.

A módosítás további célja az Szt.-ben szabályozott iskolai rendszerű szakképzésre és a felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzésre vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtése. A szakképzési program kidolgoztatásának és nyilvánosságra hozatalának előírásával átláthatóvá lehet tenni a különböző felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést úgy, hogy mindenki számára ajánlott tartalmi követelményeket határoznak meg a szakképesítésért felelős minisztériumok.

Emellett a módosítás megteremti a közoktatási törvény és a szakképzési törvény terminológiai koherenciáját annak érdekében, hogy a modulrendszerű képzés bevezetése Magyarországon hamarabb megtörténjen, továbbá definiál néhány eddig hiányzó fogalmat is (pl. egészségügyi alkalmasság, vizsgafeladat, modulzáró vizsga stb.). A módosítással megvalósul továbbá a tanulói és a hallgatói szerződés egységes szabályozása is, és kiegészíti a felnőttképzési szerződés tartalmi elemeit (pl. az elsajátítható ismeretekre vonatkozó adatokat, továbbá a gyakorlati foglalkozásra vonatkozó alapvető információkat).

A felnőttképzésben részt vevők egységes pályakövetési rendszerének kialakítása kapcsán a képzésben részt vevők vizsgaadatairól, a képzésben részt vevőnek a megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulásáról, a foglalkoztatónak a felnőtt által ellátott munkakörről kell – külön jogszabály szerint – adatot szolgáltatni a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv számára.

Változik a fejlesztési támogatás nyújtására és fogadására vonatkozó szabályozás is, bővülnek továbbá a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének az oktatási és kulturális miniszter rendelkezési körébe tartozó része felhasználási jogcímei. A módosítást követően csak a TISZK-ben részt vevő szakképzési feladatot ellátó intézmények, továbbá ezen intézmények tanulói gyakorlati képzésében részt vevő gazdálkodó szervezet kaphat beruházási célú támogatást.