Magyarországon a munkaképes korú – 15-64 éves – lakosság 57-58 százaléka foglalkoztatott, ami a néhány évvel korábbiakhoz viszonyítva némi javulást jelez, ám az Unión belül még mindig az egyik legalacsonyabb szint. Az inaktívak aránya a munkaképes korú lakosságon belül 38 százalék - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "Társadalmi jellemzők" című kiadványában.
Nem csökken az inaktivitás
A tanulás, a nyugdíjazás, illetve a gyermeknevelés miatt a munkaerőpiactól távol maradók mellett mintegy 300 ezerre tehető az úgynevezett egyéb inaktívak száma. Mindez azt jelzi, hogy az évek óta tartó kormányzati próbálkozás nem hoz érdemi változást az aktivitás tekintetében. Pedig az elmozdulás nemcsak magyar szándék és érdek, hanem uniós elvárás is. Megoldás - mondják sokan – az atipikus munkaformák terjedése lenne, amellyel a kormányok már csaknem egy évtizede próbálkoznak – kevés sikerrel.
Pedig a hazai célok szerényebbek az uniós elvárásoknál, ám 2006-ban még ezt sem sikerült teljesíteni. A néhány éve a szaktárca által megfogalmazott mérce az volt, hogy a hazai foglalkoztatási ráta 2006-ra elérje az 59 százalékot. Nagy szerepet szántak az atipikus foglalkoztatási formáknak, ám ebben érdemi előrelépés szinte évek óta nincs.
Érdemes rátekinteni a 2010-es célokra is. Ezek szerint ekkorra 63 százalékos szinten kellene állnia a foglalkoztatási rátának. Ehhez a szaktárca szintén szerepet szán a nyolcórás munkarendtől eltérő formáknak: a távmunkának, a részmunkaidőnek, az ön- és az alkalmi foglalkoztatásnak, valamint – egyes társadalmi rétegek és térségek esetében – a különböző közcélú munkavégzésnek.
Munkaadói érdekeltség
Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke, a Deloitte tanácsadó cég munkatársa úgy látja, az egyes formák közül főként a távmunka életképes, mert alkalmazásakor tetten érhető a munkaadók érdekeltsége. Ezzel szemben a részmunka nem valószínű, hogy jelentősen terjedni fog, hiszen ha adott munkakört egyetlen dolgozó is el tud látni, akkor nincs az a cég, amely erre két embert foglalkoztatna. A határozott idejű munkaszerződésnek pedig a munkavállalók nem örülnek; bizonytalansága miatt nem kedvelik. Ugyanakkor az önfoglalkoztatás elterjedését maga a kormány akadályozta jogi eszközökkel nem is olyan régen. Holott e forma – a szakember szerint – a munkaerőpiacon elfogadott, rugalmas konstrukció lenne, hasonlóképpen, mint számos fejlett országban.
A KSH adatai szerint mintegy 75 ezer távmunkás – a foglalkoztatottak néhány százaléka – van Magyarországon, ami az EU 13 százalék körüli és az USA mintegy 25 százalékos átlagához viszonyítva csekély.
Az előrelépés szempontjából mégis kiemelendő a 2004 áprilisában elfogadott Munka Törvénykönyve korrekciója, amikor is bevezették a "távmunkavégzés" fogalmát, s több kapcsolódó törvényt is módosítottak. Ez fontos állomás volt a jogi háttér megteremtésében, mert megfelel az EU távmunka-keretmegállapodásában rögzített irányelveknek.
Tetemes megtakarítás
Forgács Tamás szerint a távmunka mind az állam, mind a munkaadók és a munkavállalók elvárásait képes teljesíteni. Előnyei: segít az elmaradott régiók felzárkózásában, jó lehetőséget teremt a kismamáknak, a mozgáskorlátozottaknak, a nagyobb városoktól távolabb élőknek – de más társadalmi rétegeknek is –, és megtakarítást jelent a munkaadónak.
A távmunka lehetővé teszi cégen belül az egyes munkafeladatok térbeli elválasztását. A napi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb adatrögzítő vagy -feldolgozó, illetve telefonos ügyfélszolgálati teendőt el lehet végeztetni a fővárosban vagy a nagyvárosokban lévő cégközponttól távolabbi településeken is. Számos olyan munkakör van, amely betanulható és távmunkában végezhető.
E konstrukcióban a munkaadók számára lényeges, hogy költségeik csökkenthetők. A bérköltségek 30, az ingatlan költségei pedig 50 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek egyes vidéki régiókban, mint a fővárosban. Például egy négyzetméter iroda bérleti díja rezsivel együtt Szegeden 8 euró, Miskolcon 12, a főváros külső kerületeiben 9 körüli, míg a belső kerületekben 15-18 euró. Egy, Örkényben elindított kísérleti programban kialakított távmunkaházban ez a tarifa 8 euró, amely a munkavégzéshez tartozó teljes infrastruktúrát is magában foglalja. Mindez azt jelenti, hogy összességében 20-40 százalékos megtakarítást is elérhet egy cég a távmunka meghonosításával.
A munkáltató egy távmunkában foglalkoztatott alkalmazott esetében egy év alatt egymillió forintot is spórolhat, ami 31 százalékos költségcsökkentést jelent éves szinten. Ugyancsak jó a távmunkahelyek létrehozásának megtérülése is – állítja Forgács Tamás, akinek számításai szerint 50 távmunkás esetében két év után már mintegy 80-90 millió forint nyereséget számolhat el a munkáltató.
A távmunka bevezetése természetesen jelentős kockázatokat is rejthet, amelyek azonban alapos tervezéssel minimálisra csökkenthetők és kezelhetők. E ráfordítások még külső tanácsadók igénybevételével is messze elmaradnak a várható megtakarítástól – állítja a szakember.
Gondok a mentalitással
Ugyanakkor a felsorolt előnyök felismerése nem könnyű, aminek számos oka van – vélekedik Déri Tamás szakértő. A Magyar Távmunka Szövetség szakmai alelnöke szerint a cégvezetők, de a munkavállalók és az álláskeresők gondolkodásában sem tudatosult kellően a távmunka előnye. Gyakorta olyan külföldi tulajdonú cég magyar vállalatánál is tartanak e formától, amelynél az anyavállalat már évtizedek óta él e lehetőséggel. A szakértő szerint az emberek gondolkodásmódjának kellene megváltozni ahhoz, hogy a távmunka, de más atipikus formák is, életképesek legyenek Magyarországon.
Érdekes eredményt hozott egy 2005 nyarán végzett felmérés, amelyben 157 Pest megyei – főként pénzügyi, informatikai – cég vezetőjét kérdezték meg mások mellett a távmunkáról. E cégek – amelyek 500 főnél több dolgozót foglalkoztatnak - dolgozóik 10-30 százalékát távmunkában alkalmazzák, ám még jelentős tartalékokkal bírnak.
A cégvezetők 37 százaléka a munkaszervezés nehézségeit, 16 százalékuk az adatbiztonsággal kapcsolatos kételyeit említette, 11 százalékuk pedig a közösségi erő mint motiváló tényező hiányát jelölte meg. Jelentős volt azon vezetők száma is, akik a dolgozók felügyeletének hiányát említették a távmunka további elterjesztésének akadályaként. De nemcsak sok cégvezető, hanem az állam sem ismerte fel igazán az előnyöket, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) is csak szerényen s közvetett módon juttat forrásokat e területre - állítja Forgács Tamás.
A cégvezetők fenntartásainak ellentételezésére azonban van megoldás, ez pedig az úgynevezett távmunkaház. Ez szintén nem újdonság, hiszen például az Egyesült Királyságban 57, Finnországban 49, Svédországban 23, Németországban 26, az USA-ban 14 ilyen egység működik. A távmunkaház mintegy "szatellitiroda" a cég telephelyén kívül; valahol az országban van – de akár külföldön is -; a dolgozók itt végezhetik napi munkájukat. Ez valójában átmenet a munkahelyen végzett tevékenység és a klasszikus távmunka között. E konstrukcióban a munkaadó által elvárt biztonsági követelmények, az ellenőrzés, a közösségi erő is szavatolható. Magyarországon Örkényben indult 2006 végén a távmunkaház mintaprogram.
A távmunka elterjesztésében rendkívül fontos a cégvezetők, az önkormányzatok, a munkavállalók tájékoztatása. Ez lehet akár egyszerű információátadás, illetve oktatás, konferencia, az informatikai ellátottság javítása, de természetesen szükség van az állam hatékony támogatására, pályázati lehetőségekre is.
Részmunka – de kinek?
Nem jobb a helyzet más atipikus munkaformák esetében sem. A KSH adatai szerint 2006-ban a részmunkaidősök aránya négy százalék volt - mondta Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a KSH osztályvezetője. E formát főként a nyugdíjas korosztály választja, akik így vállalnak munkát időskori ellátásuk mellett.
Annak ellenére, hogy ilyen csekély a részmunka aránya, a munkaerőpiacon lenne igény e formákra. Az Ecostat egy korábbi felmérése szerint a megkérdezett férfiak és nők 43 százaléka szívesen dolgozna részmunkaidőben. A felmérésből az is kiderült, főként a kisgyermekesek élnének e lehetőséggel, ám az alacsony keresetek visszatartó erőt jelentenek.
A munkáltatók is ellenérdekeltek, hiszen a részmunkaidős foglalkoztatás fajlagos költségei magasabbak, mint a teljes munkaidőséi. E költségek között vannak a tételes egészségügyi hozzájárulás, a több foglalkoztatottal járó adminisztráció, a többlet-munkaszervezés és a betanítás pluszfeladatai. Az Ecostat szerint – a hátrányok ellenére – a munkaadók mintegy 29 százaléka tervezi a részmunkaidős foglalkoztatás valamilyen szintű bevezetését.
A határozott idejű munkaszerződés – amely esetenként 4-6 órás részmunkát jelent – a munkavállalók körében nem túlzottan, a munkaadók körében viszont kedveltebb forma. Ezt főként a szezonális munkáknál alkalmazzák 180-220 nap időtartamra. Határozott időre mintegy 80 százalékban szakképzetlen embereket alkalmaznak. A munkaadók e formát a rugalmassága miatt kedvelik, hiszen a felesleges munkaerőtől költségek nélkül tudnak megválni. A határozott idejű munkaszerződést gyakorta váltja ki az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás. E forma néhány éve vált kedveltté, amikor csökkentették a közterheket.
AM könyvvel
Az intézkedést követően évről évre emelkedik azok száma, akik e lehetőséggel élnek, illetve növekedés tapasztalható a kiváltott közteherjegyek tekintetében is. Az AM könyvek száma – derül ki az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága elnöke, Simon Gábor összegzéséből - 2004-ben 131 ezer volt, egy évvel később meghaladta a 268 ezret, 2006-ban pedig közel 419 ezer könyvet váltottak ki. A munkaügyi központok adatai szerint tavaly összességében közel 613 ezer érvényes AM könyv volt forgalomban.
E foglalkoztatási formának több előnye, de több hátulütője is van – állítják a szakemberek. Kedvező, hogy a könyv tulajdonosainak csaknem kétharmada nyilvántartott álláskereső, illetve legnagyobb számban a nehéz munkaerő-piaci helyzetű megyékben váltották ki. Ugyanakkor – a munkaügyi kirendeltségek jelzései szerint – a normál munkaviszonyok mellett, azok kiváltása-lecserélése révén terjed az AM könyv. Ennek oka főként az "adó- és járulékkímélés". A Nyugat-dunántúli Munkaügyi Központ elemzője, Deák Ferenc is úgy látja, az AM könyves foglalkoztatás megítélése nem egyértelműen pozitív, annak ellenére, hogy sokan váltják ki. Ugyanakkor – tapasztalataik szerint – a beragasztott jegyek száma, értéke nem jelentős.
A regionális adatok szerint 2006-ban a legtöbb közteherjegyet a Közép-magyarországi, a legkevesebbet a Nyugat-dunántúli régióban adták el. Ez utóbbi térségben tapasztaltak szerint sok probléma adódik a bélyegek beragasztásával. Noha az érintettek a kiváltott könyvet fel tudják mutatni az ellenőrzéskor, ám a közteherjegyet nem mindig ragasztják be. Mindez teret nyit a feketegazdaság "virágzásához".
Távmunkaház Örkényben
A tervek szerint a Pest megyei Örkényben még az idén öt-hét távmunkás kezdheti meg munkáját, a jövő év végéig pedig huszonkettő. Kovács István, a város polgármestere elmondta: az EU INTERREG pályázati lehetőségét kihasználva, a Magyar Távmunka Szövetséggel és a szlovákiai Udvard településsel sikeresen pályáztak a projekt megvalósítására.
Első lépésben – az elnyert 43 millió forintból - Örkény központjában egy elöregedett ház felújításával hozták létre – 192 négyzetméteren – a távmunkaházat, majd 12 millió forintból berendezték, és megteremtették a 22 alkalmazott számára a szükséges technikai feltételeket.
Második lépésben megkezdték a munkavállalók felkészítését, akik közül 5-7 ember – terveik szerint – novembertől elhelyezkedhet. Ám a képzésben ennél jóval többen vesznek részt; összesen 60 ember oktatását vállalták, akik közül első lépésben 45-en végezték el a tanfolyamot.
Az érdeklődők egy része állástalan, akiknek oktatását a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ finanszírozza a munkanélküliek átképzésére szánt keretből. Az érdeklődők másik köre képzettség nélküli, ám állásban lévő, akiknek oktatását a Lépj egyet előre! program keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat finanszírozza. Két tanfolyamon három csoport oktatása zajlik jelenleg is, s terveznek egy tanfolyamot ősszel. Így lesz meg a vállalt 60 személy felkészítése.
Az Örkényi Önkormányzat és a Magyar Távmunka Szövetség igyekszik felhívni a cégek figyelmét e lehetőségre. Kovács István polgármester az elmúlt időszakban több tájékoztatót tartott – és tart a következő hónapokban is –, s az elkészült távmunkaházat és a felkészített munkakeresőket immár be is tudják mutatni az érdeklődő vállalatoknak.
A szlovák partnernél az emberek képzése hasonló formában történik, s hasonló a közelmúltban elkészült e-learning program is, amelynek segítségével elsajátíthatók a távmunkához szükséges ismeretek. A projekt folyamán lehetőség lesz megvizsgálni a magyar és a szlovák munkavállalók, illetve cégek hozzáállása közötti hasonlóságokat és különbözőségeket. Mindez a jövőben lehet hasznosítható információ – mondta a polgármester.
Alacsony munkadíj
Nem ritka, hogy az állásukat elvesztett embereket foglalkoztatják e formában. Ugyanakkor panaszként hangzott el, hogy a munkaadók a jogszabályban előírtnál kisebb munkadíjat állapítanak meg, s a közteherjegyből is a létező legalacsonyabb értékűt vásárolják meg. Sokan jelentkeznek a munkaügyi kirendeltségnél, hogy elvesztették AM könyvüket, s a harmadik-negyedik könyvet váltják ki. Ez gyaníthatóan visszaélésre utaló jel.
Az országos adatok nagyban egybeesnek a Nyugat-Dunántúlon tapasztaltakkal. Szakértők úgy vélik: amíg a munkaügyi vagy az ellenőrző szervezeteknek nem lesz visszamenőleges szankcionálási lehetőségük, addig az alkalmi foglalkoztatás rendkívüli visszaélésekre ad módot.
Emellett a nyilvántartás is nehézségekbe ütközik, már csak azért is, mert sokan nem mutatják be – a szabályok szerint – a munkaügyi szervezetnek a könyveket. A bemutatottak aránya a kiváltottakéhoz viszonyítva 2006-ban 54,7 százalék volt. E téren a legrosszabb az arány (39,7 százalék) Közép-Magyarországon, s a legjobb (64,2 százalék) Dél-Dunántúlon.
Start – extrával és plusszal
A kormány szerint eredményes volt a 2005 októberében elindított Start Program, amely a pályakezdő fiatalok munkába állásának elősegítését célozta. A konstrukció lényege, hogy a pályakezdőt foglalkoztató munkaadó az első évben 15, a másodikban 25 százalékos járulékkedvezményt kap. (További részletek lapunk 20. oldalán.)
A munkaügyi tárca internetes oldalán olvasható adatok szerint a Start Programban részt vevő munkaadók, illetve fiatalok száma meghaladta az 55 ezret. Mindezek alapján a kormány kibővítette a programot, s idén július 1-jétől elindította a Start Pluszt. Ez utóbbi kedvezményeivel a munka világába visszatérni kívánó kisgyermekes szülőknek és a tartósan állást keresőknek kívánnak segíteni. A munkaadó két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulástól, illetve az első évben 15, a másodikban 25 százalékos a járulékfizetési kötelezettség. A tárca számításai szerint az egy foglalkoztatottra jutó megtakarítás – iskolai végzettségtől függően – éves szinten 329 ezer és 424 ezer forint.
Hasonlóan kedvezőnek ítéli a minisztérium a Start Extra Programot, amellyel az ötven év feletti tartósan álláskeresőket és kortól függetlenül az alacsony iskolai végzettségű állástalanokat kívánják helyzetbe hozni. E konstrukcióban a kedvezmények még nagyobbak, mint a Start Plusznál, hiszen a kártyával rendelkező személy foglalkoztatója két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, míg a közterheket – a háromszázalékos munkaadói és a 29 százalékos tb-járulékot – egy évig nem kell megfizetnie, s a második évben is csak 15 százalékot. A minisztérium számításai szerint ez esetben a cég számára - a foglalkoztatottak iskolai végzettségétől függően – éves szinten 624 ezer és 817 ezer forint közötti megtakarítás érhető el, ha a preferált csoportból veszik fel alkalmazottaikat. A kormány az idei év végéig uniós támogatásból 43 milliárd forintot áldoz e programok finanszírozására.
Közfoglalkoztatás
Az atipikus munkaformák között jelentős szerepe van a közfoglalkoztatásnak. Ezzel a leghátrányosabb helyzetű embereken segítenek, őket kívánják visszavezetni – még ha csak időlegesen is – a munkaerőpiacra.
Deák Ferenc úgy véli, hogy a többcsatornás – állami, önkormányzati, regionális – finanszírozás helyett eredményesebb lehetne az egyszerűbb rendszer. Hasonlóképpen vélekedik az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szakembere, Szemánné Bredács Anna is. Álláspontja szerint a három, egymástól független rendszer olykor gondot okoz a gyakorlatban, esetenként visszaélésekre is alkalmat adhat. A kívánatos az lenne – s a rendszer hatékonysága is lényegesen javulna –, ha a közfoglalkoztatás finanszírozása és ellenőrzése egy kézbe kerülne.
A szaktárca adatai szerint 2006-ban közhasznú munkára összesen 10,7 milliárd forintot fordítottak, ami több mint 66 ezer ember elhelyezkedését oldotta meg időlegesen. Azonban mindkét mutató csökkenést jelez, hiszen 2005-ben az e célra ténylegesen kifizetett pénz közel 12 milliárd forint volt, s mintegy 80 ezer embernek adott munkát. Hasonlóképpen csökkenő tendencia tapasztalható a közcélú munkák esetében, míg a közmunkaprogramoknál növekedés volt.
Növekvő támogatás
Az elmúlt három évben közhasznú munkára a legtöbb pénzt az észak-magyarországi térségben használták fel; a foglalkoztatottak száma is itt volt a legtöbb. Szemánné Bredács Anna elmondta: tavaly a bruttó munkabér és járulékainak 70 százaléka helyett 80 százalékos támogatást adtak a munkaadóknak, ha hat órában foglalkoztatták a munkanélkülieket. Ez meghozta az eredményt, nőtt a foglalkoztatottak száma.
Borsodban arra törekednek, hogy értékmegőrző projektek valósuljanak meg a közhasznú munkavégzés során. Ezért előnyben részesítik az olyan közhasznú tevékenységet, mint például az iskolafelújítást. Az ilyen kidolgozott projekteknél még több, 90 százalékos támogatást adnak az önkormányzatnak, hiszen magas a dologi kiadás és az anyagköltség. Tavaly 170 ehhez hasonló közhasznú munkára került sor. Bár e programok során több az adminisztráció és szigorúbb az ellenőrzés is, a pályázó önkormányzatok mégis kedvelik, mert olyan feladatokat tudnak megoldani, amelyekre nem vagy csak nagyon nehezen tudják a pénzt előteremteni.
Deák Ferenc kifejtette: a Nyugat-dunántúli régióban, Zala megyében – a decentralizált foglalkoztatási alapból – a közhasznú foglalkoztatás volt a legjelentősebb, a legtöbb ember e konstrukció révén jutott kenyérkereseti lehetőséghez. Az aprófalvas megyében a lakóhelyhez közeli munkalehetőség – még ha csak ideiglenes is, de – népszerű.
