Elszámolható üzemanyagárak
A Magyar Közlöny 77-es számában megjelent a 2007. július 1. és július 31. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény. A személyi jövedelemadóról szóló – többször módosított – 1995. évi CXVII. törvény 82. §-ának (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárakat, amelyek júliusban a következők:
– ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 287 Ft/l
– gázolaj 260 Ft/l
– keverék 310 Ft/l
– LPG autógáz 162 Ft/l
Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
2007. július elsejétől a 98-as oktánszámú benzin bizonylat nélkül elszámolható árának közzétételére nem kerül sor, ennek az az oka, hogy a személyijövedelemadó-törvényben megjelölt üzemanyagár megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazására nincs mód a forgalomból történő folyamatos kivonás miatt.
A továbbiakban ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy
– ha a magánszemély a 95-ös oktánszámú benzin APEH által közzétett ára helyett magasabb vagy más árat kíván alkalmazni a költségelszámolás során, akkor a költségeit bizonylat alapján számolhatja el azzal, hogy a költségelszámolás módjáról továbbra is negyedévente kell döntenie;
– ha az Szja-tv. az APEH által közzétett árak figyelembevételét írja elő valamely rendelkezés alkalmazásánál, akkor benzinüzemű járművek esetében csak a 95-ös oktánszámú benzinár vehető figyelembe még akkor is, ha a kormányrendelet szerint a magasabb oktánszámú benzint kellene használni a jármű üzemeltetése során.
Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2007. június 26-ai hatállyal 8,00 százalékról 25 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat. Az MNB erről szóló közleménye a Magyar Közlöny 79. számában található.
Szakképesítési követelmények
2007. szeptember 1-jén lép hatályba a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, amely a Magyar Közlöny 63-as számában található.
Az új OKJ-ről szóló 1/2006. OKM rendelet az Országos Képzési Jegyzéket moduláris elven szabályozta újra. Az egyes követelménymodulok több szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megjelenhetnek, ezek más-más szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozhatnak.
Az új OKJ szerinti moduláris rendszerű szakképzési rendszerre való átállás folyamatosan történik. A szakképzési évfolyamokon az új OKJ szerinti szakképesítések akkor indíthatók a 2007/2008. tanévben, ha azok szakmai és vizsgakövetelményei és központi programjai még a 2007/2008. tanév megkezdése előtt megjelennek és hatályba lépnek, továbbá a tanuló felvételére vonatkozó fenti feltételeket a szakképző iskola biztosítja.
Ennek megfelelően a szociális és munkaügyi ágazatba tartozó szakmai és vizsgakövetelményeknek az új OKJ rendszerének megfelelő megfogalmazását tartalmazza a jelen rendelet. Rendelkezéseit az iskolai rendszerű szakképzésben 2007. szeptember 1-jétől, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben október 1-jétől kell alkalmazni, tehát ekkortól már csak az új követelmények alapján lehet képzéseket indítani. A folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni.
A rendelet egybefoglalja a szociális, a társadalombiztosítási és munkaügyi, munkaerő-piaci jellegű képesítéseket.
Szakmai vizsgáztatás
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet ugyancsak a Magyar Közlöny 63. számában jelent meg. A rendelet újraszabályozza az állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsgáztatás lebonyolítását.
A rendelet kiadásának előzménye, hogy az Országos Képzési Jegyzéket moduláris rendszerűvé alakították. Az új moduláris szerkezet alapján a szakmai és vizsgakövetelmények szakmai követelménymoduljaihoz kapcsolódnak az egyes vizsgarészek. Egy-egy vizsgarész több vizsgafeladatot tartalmazhat, amelyek írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát (vizsgafeladatok, vizsgatevékenységek, értékelés), továbbá a vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. A szakmai és vizsgakövetelményekben előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-elágazás vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető.
A rendelet tartalmazza a vizsgafeladatok meghatározását, a vizsga alóli felmentést, a vizsgaidőszakokat, a vizsgaszervező feladatait, a vizsgabizottság összetételét és működését, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a pótvizsgát, az iratkezelési szabályokat stb. A vizsga továbbra is elméleti és gyakorlati részekre oszlik, az elméleti vizsga írásbeli és – szóbeli vizsga helyett – ún. "interaktív" vizsgatevékenységből áll. Ez informatikai eszközzel történő vizsgázást jelent.
A modulrendszerű követelmények lehetővé teszik a korábban képzésben szerzett ismeretek egyértelmű beszámíthatóságát. Az erre vonatkozó szabályokat meg kell jeleníteni a vizsgarendszerben is. Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott (a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott azonosító száma nem változott), el kell fogadni a vizsgarész korábbi teljesítését, míg a szakmai vizsgabizonyítvánnyal igazolt vizsgarészek a megszerzés idejétől függetlenül beszámítandók, a későbbi, szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán (vizsgarészek alóli felmentés).
A vizsgázó teljesítményének értelésekor rögzíteni kell a vizsgarészek teljesítményszázalékait, erre a későbbi beszámítás miatt van szükség.
Új, a korábbi vizsgarendszerben nem szereplő dokumentum a képzési időszakot lezáró modulzáró vizsgaigazolás. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény modulzáró vizsgá(ka)t ír elő, akkor a képzőintézménynek a modulzáró vizsga(ák) letételéről igazolást kell kiadnia. A modulzáró vizsga teljesítése a szakmai vizsgára bocsátás feltétele lehet – ha a szakmai és vizsgakövetelmények előírják –, ezért a modulzáró vizsgá(ka)t igazolni, dokumentálni kell: az iskolai rendszerben a bizonyítványkönyvben, iskolarendszeren kívül külön okiratban. Ezt az iratot a vizsgázónak be kell mutatni a szakmai vizsgára történő jelentkezéskor. Ezzel igazolja, hogy a szakmai vizsgára történő jelentkezés feltételével rendelkezik, vagyis teljesítette a szükséges modulzáró vizsgá(ka)t.
Felnőttképzési normatív támogatás
A Magyar Közlöny 67. számában kihirdetett, a felnőttképzés normatív támogatás részletes szabályairól szóló 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelettel átalakították a felnőttképzési normatív támogatás rendszerét a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő fogyatékkal élő felnőttek államilag támogatott képzésekhez való szélesebb körű hozzáférése, és ezáltal elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében. A vonatkozó új kormányrendelet alapján felnőttképzési normatív támogatás kizárólag a fogyatékkal élő felnőttek számára szervezett általános, nyelvi és szakmai képzéshez nyújtható.
Ez szűkíti a támogatottak körét, mivel a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet még a felnőtt első, OKJ-ban szereplő szakképesítése megszerzésére irányuló képzésének, a fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi, valamint szakmai képzésének, valamint az 50 év feletti felnőtt második, OKJ-ban szereplő szakképesítése megszerzésére irányuló képzésének támogatására írta elő a támogatásnyújtási lehetőséget. (E rendeletet még az áthúzódó képzésekre az új jogszabály hatálybalépését követően is alkalmazni kell.)
A 2007. július 1-jétől hatályos jogszabály szerint normatív támogatást igényelhet az iskolarendszeren kívüli, képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzést folytató akkreditált felnőttképzési intézmény. A támogatás csak e képzésben részt vevő azon fogyatékkal élő felnőtt után vehető igénybe, akinek a képzése más állami támogatásban nem részesül. A támogatást a képzésben részt vevő fogyatékkal élő felnőttek tervezett összlétszáma és a képzés naptári évre jutó óraszáma alapján állapítják meg, beletartozik a képzési és a vizsgadíj. A támogatást a naptári év első, illetve második félévében induló képzésekre külön kérheti meg, a megelőző év november 15-étől december 15-éig, illetve április 15-étől május 15-éig. A rendelet meghatározza a csatolandó dokumentumokat (pl. cégkivonat, vállalkozói igazolvány, létesítő okirat felnőttképzési intézmény nyilvántartási igazolása, képzési terv, köztartozása fennállásának hiányáról szóló APEH-igazolás, akkreditációs tanúsítvány). Az igényeket az alábbi sorrendben kell kielégíteni: áthúzódó képzések, általános képzések, szakképzések, nyelvi képzések, egyéb képzések. Amennyiben az igényelt támogatások összege meghaladja a naptári évre meghatározott támogatási előirányzatot, a nyújtható támogatásokról – a fenti sorrend figyelembevételével – a szociális és munkaügyi miniszter dönt.
A döntés alapján a minisztérium január 31-éig, illetve június 15-éig támogatási megállapodást köt a felnőttképzési intézménnyel. Amennyiben a támogatás éves előirányzatának lekötése felnőttképzési intézményekkel megkötött támogatási megállapodásokban megtörtént, további támogatásra nincs lehetőség, ezért a minisztérium a támogatási megállapodások megkötését felfüggeszti, és az erről szóló közleményt hivatalos honlapján közzéteszi. A támogatást a minisztérium folyósítja. A támogatás folyósítása képzésenként, negyedévenként történik.
A támogatás igénylésének, elszámolásának és felhasználásának jogszerűségét a minisztérium közvetlenül, vagy az általa megbízott személy, illetőleg szervezet bevonásával ellenőrzi. Jogszabálysértés, illetve a támogatási megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén a felnőttképzési intézményt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettség terheli.
Ez az eset áll fenn akkor is, amennyiben a támogatott képzésben részt vevő fogyatékkal élő felnőtt a képzést nem fejezi be, vagy a képzés befejezését követő 6 hónapon belül a képzésben részt vevők – a támogatási megállapodásban rögzített, illetőleg a képzésből kimaradók létszámával csökkentett létszámot figyelembe véve - legalább 90 százaléka sikeres vizsgát nem tesz. Ez alól akkor mentesül, amennyiben igazolást nyújt be a minisztériumhoz arra vonatkozóan, hogy a képzésben részt vevő önhibáján kívüli okból nem fejezte be a képzést, illetve nem tett vizsgát, vagy a képzésben részt vevő a képzést azért nem fejezte be, illetve a vizsgát azért nem tette le, mert határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, és ezt a munkáltatója által kiállított igazolással a felnőttképzési intézmény felé igazolta.
Cégjogi, társasági jogi változások
A Magyar Közlöny 75-ös számában jelent meg a 2007. évi LXI. törvény, amely június 16-ai, szeptember 1-jei, illetve 2008. január 1-jei, valamint 2008. július 1-jei hatállyal módosítja a cégeljárásra, illetve a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat.
Kötelező szerződésmódosítás
A módosítás értelmében a cégeknek nem kell az új Gt.-nek megfelelően módosítaniuk a társasági szerződésüket szeptember 1-jéig, s a mulasztókat sem fenyegeti a megszüntetés mint szankció.
Az új Gt. hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett olyan gazdasági társaságok, amelyeknek a társasági szerződése a törvény eltérést nem engedő rendelkezésébe ütközik, a társasági szerződésüket legkésőbb 2008. július 1-jéig kötelesek a Gt. rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani. Ugyanez vonatkozik azokra a gazdasági társaságokra is, amelyeknek a cégbejegyzése a törvény hatálybalépésekor folyamatban volt.
Nem terheli a társaságiszerződés-módosítási kötelezettség azokat a gazdasági társaságokat, amelyek társasági szerződése általános hivatkozásként a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényre utal. Ilyen esetben az említett törvényen 2008. július 1-jétől az új Gt.-t kell érteni. Nem terheli kötelező szerződésmódosítási kötelezettség azokat a közkereseti társaságokat és betéti társaságokat sem, amelyek társasági szerződése taggyűlésről rendelkezik. Ilyen esetekben taggyűlésen 2008. július 1-jétől a tagok gyűlését kell érteni.
Amennyiben a társasági szerződés módosítására a fent említettek alapján nincs szükség, a gazdasági társaság az új Gt.-hez történő igazodását – illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül – bejelentéssel teljesíti a cégbírósághoz. A bejelentésben a cég nyilatkozik arról, hogy a társasági szerződés kötelezően előírt módosítására nincs szükség, illetve arról, hogy a cég a bejelentésben megjelölt időponttól az új Gt. rendelkezései szerint működik. Bejelentés vagy társaságiszerződés-módosítás hiányában az új Gt. hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint azoknak a társaságoknak, amelyeknek cégbejegyzési eljárása az új Gt. hatálybalépése előtt megindult, az új Gt.-t 2008. július 1-jétől kell alkalmazniuk.
Vezető tisztségviselők
A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel -
– a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
– a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
Határozathozatal
A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A társasági szerződés az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét kizárhatja.
Törzstőke
Szeptembertől a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimális összege az eddigi hárommillió forint helyett ötszázezer forint lesz. A részvénytársaság alaptőkéje szeptember 1-jétől ötmillió forintnál nem lehet kevesebb. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alaptőke-minimum húszmillió forint.
A kft. bejegyzésére csak az után kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve a pénzbeli hozzájárulás tekintetében – az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén – elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.
Kifizetés a saját tőke terhére
Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlés előtt arról, hogy a kft. saját tőkéje terhére történő kifizetés a tagok számára nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
A cég székhelye
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.
A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhelyszolgáltatás).
Felügyeleti illeték
A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 forint felügyeleti illetéket kell majd fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni. Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 forint felügyeleti illeték terheli. A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.
Áfatörvény-változás
Az általános forgalmi adóról szóló törvényt módosító, július 1-jén hatályba lépő 2007. évi LXII. törvény a termék harmadik országba történő kiléptetését igazoló okmánnyal kapcsolatos teendőket módosította. A változás a Magyar Közlöny 77. számában található.
A termék harmadik országba történő kiléptetésének igazolását tartalmazó kiviteli okmányt - főszabályként – a kiraktározástól számított 60 napon belül a kiraktározást kérőnek az üzemeltető részére vissza kell küldenie. A kiraktározás csak a fizetendő adó teljes összegének biztosítása mellett történhet. A vámhatóság általi kiléptetés igazolását tartalmazó kiviteli okmányt az üzemeltetőnek igazolás céljából át kell adnia az áfaraktár felügyeletét ellátó vámhivatal részére.
Az új szabályt azokban az ügyekben kell alkalmazni első ízben, amelyekben az áfaraktárból történő kiviteli célú kiraktározás a törvény hatálybalépésének napján, vagy azt követően történik.
Az új szabályt azokban az ügyekben is alkalmazni lehet, amelyekben az áfaraktárból történő kiviteli célú kiraktározás 2007. március 1. napjától kezdődően történt.
Kezdő egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulékfizetési kötelezettsége
A Magyar Közlöny 77. számában jelent meg az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely felhívja az Országgyűlést, hogy 2007. december 31-éig alkosson olyan szabályt, amely lehetővé teszi a kezdő egyéni vállalkozók számára, hogy a tényleges bevételük után tehessenek eleget a társadalombiztosításijárulékfizetési-kötelezettségüknek.
A jogügyletek biztonsága
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében a 2007. évi LXIV. törvény szigorítja például az elektronikus aláírás használatát az ügyvédi tevékenység végzése során, és részletezi, hogy a személyazonosság ellenőrzése során mikor köteles az ügyvéd megtagadni a közreműködését.
A Magyar Közlöny 77. számában megjelent törvény szerint a cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e, vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása mellett a törvény új szabályokat emel be
– a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénybe,
– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénybe,
– a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvénybe,
– a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénybe,
– az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénybe, illetve
– a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe.
