A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2005-ben 275 037 alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki. Ez 109 százalékos növekedés az azt megelőző esztendőhöz képest. Még látványosabb a fejlődés – 984,6 százalék –, ha a 2000. és 2005. évi mutatókat vetjük egybe. Bár 2006-os adatok még nem állnak rendelkezésre, a Foglalkoztatási Hivatalnál érdeklődésünkre elmondták: az AM könyv tavaly is népszerű volt. Ilyen munkát legtöbben a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű megyékben vállaltak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10 894, Borsod-Abaúj-Zemplénben 10 552, Békésben 9986, míg Csongrád megyében 8193 foglalkoztatott használta ki a törvény adta lehetőséget.
Élen a pályakezdők
A törvény rendelkezései szerint a tárgyévet követő január 15-éig az illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél be kell mutatni a felhasznált AM könyveket. Eszerint 2005-ben 124 079 fő élt e technikával, többségük (73 900 ember) regisztrált állástalan volt. A felhasznált könyvek aránya a kiváltottak 45,1 százalékát tette ki 2005-ben, az ezt megelőző esztendőben ez az arány 57,7 százalék volt.
A felhasznált AM könyvekben, 2005-ben összesen 72,5 százalékkal kevesebb munkavállalási alkalmat (153 872), de 98,9 százalékkal több munkavállalási napot igazoltak a munkáltatók. Ez azt mutatja, hogy jelentősen nőtt a munkavállalások átlagos hossza. Az AM könyvekben, 2005-ben az összes igazolt napok száma 2 188 826 volt, ez mintegy 11 ezer ember éves munkájának felel meg.
Egy alkalmazott 2005-ben átlagosan 1,2 alkalommal végzett keresőtevékenységet; egy-egy foglalkoztatási periódus átlagosan 14,2 napot tett ki. Az ezt megelőző évben egy alkalom átlagos hossza még csak 2 nap, viszont átlagosan 7,4 volt az egy főre jutó munkavállalási alkalmak száma.
Az egy foglalkoztatott által teljesített napok átlagos száma 17,6. A pályakezdők e tekintetben felülmúlták az átlagot, az egy főre jutó ledolgozott napok száma körükben volt a legmagasabb, 19,5 nap. A regisztrált munkanélküliek összesen huszonháromszor annyi napot igazoltattak 2005-ben, mint 2000-ben.
Az egy napra kifizetett munkabér szerinti osztályozás azt mutatja, hogy 2005-ben 3,7 százalékponttal növekedett a legmagasabb (napi 3100-4000 forintos) kategóriába tartozó ledolgozott napok aránya (16,9 százalék), de a kifizetett napi keresetek zömmel (49,8 százalék) 1200 és 1599 forint közé estek. (A közteherjegy értéke a legalsó kategóriában 500, a legfelsőben 1500 forint naponta.)
Jogszabályi feltételek
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvény 1997-ben lépett életbe. A jogszabály kidolgozásakor a szakemberek a franciaországi példát – Európában egyedül ott létezik a hazaihoz hasonló konstrukció –, valamint a régi cselédkönyvet vették figyelembe. Az AM könyv lehetővé teszi, hogy a munkáltató folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig foglalkoztathassa a dolgozót a közterhek egyszerűsített megfizetése mellett.
A munkáltatóknak könnyebbséget jelentett, hogy 2004 júliusától az AM könyvvel foglalkoztatottakat nem kell bejelenteni az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba (EMMA). E kötelezettség ugyanis nagy terhet rótt a munkaadókra. Mivel egy-egy ilyen munkaviszony csak néhány napig tart, számos kellemetlenség adódott az EMMA működése során. A helyzetet nemcsak a nagy tömegű, egy-két napos munkaviszonyok be- és kijelentése bonyolította, hanem az alkalmi munkák jellegéből adódó gyakori, például az időjárási viszonyok miatti munkaviszony-meghiúsulások és azok kezelése is. A tárca e probléma súlyát felismerve indítványozta a jogszabályváltozást.
Az 1997. évi törvényt 2005. augusztus elsején módosították, valamint hatályba lépett az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról szóló 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet is.
A külföldiek magyarországi munkavállalási szabályainak megváltozására tekintettel a törvény rögzíti, hogy az AM könyvvel (kék könyv) az a külföldi alkalmazható, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján munkavállalási engedély nélkül vállalhat Magyarországon munkát, illetve aki magyar állampolgár belföldön élő külföldi házastársa.
Zöld könyv
Azok a külföldiek, akik Magyarországon csak engedély alapján alkalmazhatók, zöld színű könyvet kapnak, így mezőgazdasági idénymunkára – alkalmanként – olyan külföldi is foglalkoztatható, akinek a munkavállaláshoz egyébként engedélyre van szüksége.
A változtatás értelmében a természetes személy vagy a kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatók esetében évi kettőszázra emelkedik a munkában tölthető napok száma, feltéve azonban, hogy a dolgozó legalább három, a fentiek szerint kedvezőbbnek minősülő munkáltatónál végez munkát az adott évben. Speciális számítási szabályt állapít meg a törvénymódosítás arra az esetre, ha a dolgozó természetes személy, és kiemelten közhasznú szervezet – mint munkáltató - mellett más foglalkoztatónál is tevékenykedik. Ilyenkor az egész évre vetített foglalkoztatás felső határa ugyancsak 200 nap lehet, ebből azonban a kedvezményezett körön kívül eső munkáltatónál változatlanul legfeljebb 90 napot, több ilyen munkaadónál összesen 120 napot lehet munkában tölteni.
Mezőgazdasági idénymunka esetében nem érvényesül az egyéb munkavégzésekre vonatkozó havi 15 napos időkorlát, ezenfelül ilyen tevékenységre alkalmi munkavállalóként az a külföldi is foglalkoztatható, akinek a tartós alkalmazásához egyébként engedélyre van szükség. Az ő esetükben azonban az idénymunka egy évben legfeljebb 60 napra szólhat.
A munkáltató, illetve a munkavállaló adó-, nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségeit a napi munkabérnek megfelelő, a foglalkoztató által megvásárolt és az AM könybe beragasztott közteherjegy fedezi. Ha az alkalmazott éves jövedelme nem éri el a 433 333 forintot, adóbevallást sem kell – az AM könyvvel történt foglalkoztatással szerzett – jövedelme után készíteni.
Adó- és járulékfizetés
A közteherjegy megvásárlásával történő adó- és járulékfizetés eleve kedvezményes, azonban a munkaadónak még ennek is csak ötven százalékát kell megfizetnie, ha regisztrált állástalant alkalmaz AM könyvvel. Az emiatt kieső adó- és tb-bevételeket a Munkaerő-piaci Alap utalja át az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), illetve a tb-pénztáraknak. Az eladott bélyegek összértéke 2005-ben meghaladta az 1,4 milliárd forintot, 2004-ben ez 773 millió forintot tett ki.
A Foglalkoztatási Hivatalban megtudtuk, hogy a 2005. augusztus elsején hatályba lépett változást követően 9209 zöld AM könyvet váltottak ki a külföldiek, s ennek 24,3 százalékát (2236) mutatták be. E könyvekben összesen 68 107 ledolgozott nap szerepelt, ekképpen egy főre átlagosan 30,5 nap és 1,5 munkavállalási alkalom jut, ami több, mint az összes könyv esetében. A ledolgozott napok 12,1 százalékát mezőgazdasági tevékenységek során teljesítették. A szakemberek szerint a változások hatása inkább a 2006. évi adatokban fog megjelenni, mivel a törvénymódosítás után viszonylag kevesebb agrárjellegű munkára került sor. A külföldiek által bemutatott AM könyveket főleg szlovák (1431), román (521) és ukrán (216) állampolgárok használták fel.
Külföldi munkavállalók
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Gönczi András számokkal igazolta, hogy a megyében egyre többen váltják ki az alkalmi könyvet. Ezek szerint 2004-ben 10 914, 2005-ben 21 000, míg tavaly augusztusig 25 716 könyv talált gazdára.
Az e konstrukciót igénylő alkalmazottak többsége a mezőgazdaságban tevékenykedik, közülük sok a külföldi – a román és ukrán – állampolgár is. Az igazgató szerint az AM könyv a munkanélkülieket arra sarkallja, hogy regisztráltassák magukat a munkaügyi központban, hiszen ez alapfeltétele, hogy ki tudják váltani a könyvet. A szakemberek tapasztalata ugyanis az, hogy sok állástalan – ha nem kap járadékot vagy segélyt – nem tartja fontosnak a regisztrációt, holott csak akkor számíthatnak segítségre, ha szerepelnek a nyilvántartásban.
Gönczi András kiemelte: az AM könyvek iránti élénkülő érdeklődés annak is betudható, hogy több munkáltató úgy vélte, ez a konstrukció kisebb anyagi teherrel jár, ezért felmondott néhány munkatársának, majd amikor szükség volt a munkáskézre, AM könyvvel foglalkoztatta őket.
Egyszerűsödő adminisztráció
A vállalkozók örömmel fogadták az alkalmi munkakönyv bevezetését – mondta Malloun Tibor, a Győr és Vidéke Ipartestület ügyvezető igazgatója. (A szervezet érdekkörébe tartozó vállalkozások kilencven százaléka az építőiparban tevékenykedik). Tapasztalataik szerint e konstrukció jól kamatoztatható helyettesítéskor, vagy olyan feladatok elvégzésekor, amikor meghatározott időre lehet alkalmi munkásokat felvenni.
Kedvező az is, hogy az AM könyvekkel kapcsolatos adminisztráció viszonylag csekély, bár – számítva az ellenőrzésekre - arra ügyelni kell, hogy a könyv mindig kéznél, a munkavállalónál legyen. Az ügyvezető igazgató szerint önmagában e konstrukció azonban nem fogja jelentősen visszaszorítani a feketemunkát. Az építőiparban például csak olyan munkakörökben lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni, amelyek nem igényelnek munkavédelmi vizsgát, hiszen ez utóbbira a rövid idejű foglalkoztatás esetén nincs lehetőség. Az ügyvezető kiemelte: az építőipari ágazati kollektív szerződés tárgyalásakor szorgalmazta, hogy abban foglalkozzanak az alkalmi munkavállalók bérével is, de ezt nem sikerült elérni.
